E N D
1. LEADER TÍPUSÚ
KONZORCIUM
ÉS
AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER
2. A KONZORCIUM Szövetkezés nagyobb szabású
közös pénzügyi muveletre,
tokebefektetésre,
projekt cél megvalósítására.
A terv-cél megvalósításának szervezeti kerete.
3.
KLASZTER
Forrás:
Európai Klaszter Memorandum
2008. május 16.
4. KLASZTER
HASONLÓ VAGY
EGYMÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZO SZEREPLOK FÖLDARAJZI TÖMÖRÜLÉSE, EGYÜTTMUKÖDÉSE
horizontálisan, vagy vertikálisan kapcsolódó, önálló jogi személyiségu cégek integrációja, melyek a
kapcsolódó társadalmi intézményekkel
a terv-cél megvalósulása érdekében együtt dolgoznak.
5. KLASZTER SZEREPEK Megoldás lehet a globális innovációs kihívásra, mert
az együttmuködésen keresztül új ötletek, projektek születnek;
lecsökken az önfeltárástól a piacig vezeto út;
az együttmuködés versenyhelyzetben is megvalósul
A haszonélvezoi
a mikro-, kis- és középvállalkozások.
6. elvárás:a tudásalapú vidékfejlesztési klaszter megteremtése A vállalkozások/vállalatok
vállalkozásmérettol függetlenül szoros, interaktív kapcsolatot alakítanak ki egymással
közös akciók és tevékenységek keretében lépnek fel
Közösen oldják meg a problémákat.
7. DINAMIKUS KLASZTER/1 Termelési együttmuködés mellett hálózati együttmuködés, mely kiterjed:
az oktatás képzésre
a muszaki fejlodésre
a marketingre
a pénzügyekre
az exportra
az értékesítésre
és azon túlmenoen kapcsolódik:
a tudásátadáshoz
az innovációhoz
KOMPLEMENTER TUDÁSOKKAL RENDELKEZO SZEREPLOK EGYÜTTMUKÖDÉSE.
8. DINAMIKUS KLASZTER/2 A tudás-gazdaság és a gazdasági konjunktúra kulcs tényezoi
Hozzájárul a versenyképes piac fejlodéséhez
Ott fejlodik, ahol eros a versenyhelyzet régión belül és régiók között
Régiókon és határokon átnyúló együttmuködés és összefonódottság tükrözodik.
9. A LEADER TÍPUSÚKONZORCIUM 1. Területalapú megközelítés (helyi identitás, stratégia)
2. Alulról építkezo megközelítés
3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek (önállóság és függetlenség)
4. Háromoldalú partnerség (köz , verseny- és civil szféra)
5. Tevékenységek újító jellege (innováció)
6. Tevékenységek közötti kapcsolatok integrált, ágazatközi megközelítés
7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttmuködés
10. AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER
11. A korlátok helyett a lehetoségekre kell összpontosítani! Az élelmiszer-termelo kisvállalkozások többsége már régen felismerték
a fogyasztók minoségi, ezzel együtt
innovációt és a
helyi identitást is biztosító,
különleges termékekre vonatkozó igényeinek kiszolgálásában rejlo lehetoségeket.
Alapvetoen a kicsi, de innovatív élelmiszereket eloállító vállalatokat támogatja a program, ugyanakkor közremuködik/segíti a termelok hálózatának kiépítését is.
12. Megérett a helyzet arra, hogy az élelmiszer-kultúra révén újabb dimenzió nyíljon meg! Elso és legfontosabb, hogy a helyi, a térségi élelmiszer-kultúra láthatóbbá váljon - majd, ennek következtében egy komplex funkciókat is ellátni képes gazdasági üzlethálózat jöjjön létre
13. Kiemelt célkituzés a családi, kisüzemi élelmiszer-termelok csoportjainak (KKV-k),
a vidéki kézmuvesség (a kosárfonástól a fa használati tárgyaktól a kékfestésig, stb.),
a hagyományokra épülo naiv- és professzionális képzo- és iparmuvészet termékeinek támogatása
a tapasztalatok cseréje és
az értékesítéssel, termékfejlesztéssel és
a marketinggel kapcsolatos tanácsadás,
a piacra jutás feltételeinek megteremtése révén.
14. A projekt fobb részei Gazdaságokat és regionális termékeket magába foglaló struktúra megszervezése: a standard termékek minél több termelotol származó, teljes választékot kínáljon;
a gazdaságok által eloállított, valamint a regionális termékek piaci értékesítését támogató marketing- és reklámstratégia kidolgozása és a promóciós központ felállítása: a különös gonddal készített, rövid távolságra szállított, védjeggyel és saját címkével ellátott, friss termékek csoportjának kialakítása, amely a termelo és a fogyasztó közötti szorosabb közelségétnek köszönhetoen fenntarthatónak bizonyul;
a különbözo regionális, helyi gazdaságok termékeket forgalmazó csatornák kiépítése: hagyományos piac, bolt-hálózat és e-kereskedelem.
15. A projekt célja A LEADER PIAC- ÉS BOLTHÁLÓZAT, a leader-vidék üzlet-hálózata kiépítése, franchise-rendszeru muködtetése
Termeloi csoportok létrehozása és országos kiterjesztése
amely a leader-vidéki termelo-feldolgozó és a fogyasztó érdekrendszerét foglalja magába, és
érvényesíti azt piaci körülmények között.
16. A Franchise Rendszer célja leader-vidéki termelok piacra jutási feltételeinek megteremtése egy
sikeres, európai színvonalú országos piaci és bolthálózat kiépítésével és muködtetésével
alternatívát kíván nyújtani a leader-vidéki termeloknek, élelmiszer feldolgozóknak, beszállítóknak, fogyasztóknak, amely újrateremti és megorzi a régi hagyományú, vásárlóközpontú kereskedelmi módszerek alkalmazását
a termelo számára biztos piaci felületet teremt
17. Franchise Rendszer elonye a Hálózat beszállítói maguk a hálózat- és terméktulajdonosok
azonos elveken és arculattal megjeleno, másoktól a termék minoségben és árban is jól megkülönbözteto, fogyasztó-orientált piaci- és bolthálózat
munkatársakig mindenkit folyamatos képzésben, illetve továbbképzésben részesít. A tudás, a hozzáadott plusz az, ami eredményre vezet, sikerre visz
termelo- és fogyasztópárti termelo - piaci- és bolthálózat.
18. TERMELOI CSOPORT/TÉSZ/1 TÉSZ: Termeloi Értékesíto Szervezet. A fogalmat az Európai Unió 1996-ban alkotta meg (producer organisation) néven. Jelentosen különbözik a Magyarországon régóta ismert TSZ-tol.
A termelok egy közös központba szállítják termékeiket, ott
válogatás és csomagolás után
nagy és egységes mennyiségben és minoségben
a megrendelok felé továbbítják.
19. TERMELOI CSOPORT/TÉSZ/2 Lényege, hogy a zöldség gyümölcs ágazatból élo termelok
közösen összefogva
non-profit szervezetet alkotva
csökkentsenek néhány rájuk nehezedo költségen, illetve
növeljék versenyképességüket azáltal, hogy
az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik.
20. TERMELOI CSOPORT/TÉSZ/3 Ezáltal
csökkentheto az agrárolló által a termeloknek okozott kár illetve
a vertikális integráció révén nagyobb jövedelem realizálható.
Jelenleg Magyarországon több TÉSZ is létezik. Legjelentosebbek: Mórakert (Mórahalom), DélKerTész (Szentes), Kiskunsági TÉSZ (Kiskunfélegyháza), KistérTész (Kistelek), Fresh Fruit TÉSZ (Kecel), Alföld Régió Szövetkezet (Kecskemét)
21. A Projekt megvalósulásának javasolt gazdasági forma: a Szövetkezet Az elmúlt években világszerte felgyorsult a szövetkezés ügyével való foglalkozás, a tapasztalatok értékelése, a jövo szövetkezési funkcióinak, szerepének értelmezése.
Európai tapasztalat (Anglia, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Svédország, stb.) az is, hogy szövetkezetek a szociális gazdaság, vagyis a magántokének és a közvállalatok szektorai melletti harmadik szektor aktív szereploi
22. A szociális gazdaság vegyes motiváltságú
gazdasági,
szociális,
kulturális, stb.)
igények megjelenésének/kielégítésének is teret biztosít, amelyeknek a másik két szektorban nincs helye.
23. A szociális gazdaság alapértékei
szolidaritás
szociális kohézió
szociális felelosség és elkötelezettség
demokrácia és részvétel
autonómia és függetlenség
24. A szövetkezetek sajátos szervezodési és muködési alapelvei foglalkoztatáspolitika
a regionális politika
a vidékfejlesztés
az agrár- és környezetvédelmi politika
keretei között felmerülo problémák megoldásának eszközét jelentik
25. Az emberi tevékenység szervezeti három alaptípusa: a tisztán gazdasági feladatokat ellátó gazdasági társaság - vezérlo elve:
a minél nagyobb nyereség elérése;
a társadalmi szervezet:
jellemzoen szociális, kulturális, stb. célok elérése mentén muködik;
a szövetkezet:
képes ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, szociális, közösségszervezo funkciókkal.
26. A szövetkezeti társulási formában rejlo ero, pl. Hollandiában a szövetkezetek átfogják a mezogazdasági termelés 83%-át,
Franciaországban a banki szolgáltatások 50%-át,
Finnországban az élelmiszer-kiskereskedelembol a részesedési arányuk 35%,
Svédországban az erdogazdálkodás 60%-át fedik le
27. A szövetkezet fogalma 7. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegu
részjegy-tokével alapított, a
nyitott tagság és a
változó toke elvei szerint muködo,
jogi személyiséggel rendelkezo szervezet, amelynek
célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elosegítése. (2006. évi X. tv.)
28. KÉPZÉS/1
ÚMVP 1 2. tengely Képzo Szervezet, KSZ (139/2008. (X.22.) FVM rendelet szerint
Konzorciumi forma FVM 18 szakképzo intézmény és partnerségi köre
Cél:
mezogazdasági termelok és
erdogazdálkodók
szakmai ismereteinek bovítése vissza nem térítendo támogatás
Célterületek:
nem kötelezo képzések -
szakképesítést nem adó
OKJ szerinti, valamint
hatósági képzések
29. KÉPZÉS/2 2. Kötelezo képzések támogatási kérelmet jóváhagyó határozattal rendelkezok
mezogazdasági üzemek korszerusítése (kivéve: gépvásárlás)
fiatal mg. termelok elindítása
szerkezetátalakítás elott álló, félig önálló gazdaságok
mg. termékek értéknövelése
agrár-környezetgazdálkodási kifizetések
erdo-környezetvédelmi kifizetések
Natura 2000 kifizetések
30. KÉPZÉS/3 Elszámolható kiadások
* Képzés részvételi díja
- elméleti és
- gyakorlati oktatás
* Szakképesítést nem adó esetén oktatási segédlet
* Képzés
- elokészítési
- szervezési és
- adminisztrációs költségek
Nem elszámolható költségek
- ügyfél étkezési, szállás
- utazási,
- tankönyv vásárlás költségei,
- pótló-, vagy javítóvizsga díja
31. KÉPZÉS/4 Jogosultság
1. célterület: mg. termelo vagy erdogazdálkodó
2. célterület: támogatási kérelmet jóváhagyó határozattal rendelkezok
képzési díjat befizette a KSZ részére
80%-os részvétel igazolása
beszámolási, illetve vizsgakötelezettségének eleget tett
egy képzési szerzodés egy képzésre jogosít
egy naptári évben legfeljebb 4 képzés esetén veheto igénybe
csak az ügyfél nevére kiállított számla számolható el
32. KÉPZÉS/5 A támogatás mértéke
Egy naptári év egy ügyfél az 1. célterületnél: max. 275.000.-Ft
10.000.-Ft alatti kérelem nem támogatható
Gyakorlati képzés a KSZ által, saját helyszínen és saját oktatóval történik
33. KÉPZÉS/6 4. KSZ által elszámolható öltségek felso határértéke
(megkötött képzési szerzodések száma szerint legalább: 10 fo, legfeljebb: 30 fo)
34. KÉPZÉS/7 Egyéb feltételek a KSZ részére
Évenkénti képzési projekt-terv készítése
Saját szervezésben bonyolítja a képzést
A képzési program szerinti ismeretek teljes körét oktatja
Számonkérés + elégedettségmérés készítése
Elektronikus rögzítés és ügyintézés
Haladási napló vezetése + jelenléti ív
Tárgyévet követo március 31-ig jelentést készít
35. KÉPZÉS/8 Támogatási és kifizetési kérelmek benyújtásának idoszaka:
2009-ben:
június 1 30-ig
október 1 31-ig
2010-ben:
február 1 -28-ig
június 1 30-ig
október 1 31-ig
36. KÉPZÉS/9 Tervezési számok:
ÚMVP 1-2. tengely képzési száma:
265.000 fo
Forrás: kb. 26 mdFt.
Képzési ido: 2009. június
2012. december
37. SZERVEZÉSI FEJLESZTÉSI HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT/1 1) Tudásszolgáltatás/menedzsment
- képzés
- innováció
- információ/tanácsadás
2) Kistermeloi és KKV piac-menedzsment
3) Vidékfejlesztés menedzsment
4) Vidéki foglalkozatás menedzsment
5) Érdekegyeztetés és képviselet
6) Hálózatfejlesztés
7) Integrációs és koordinációs feladatok
8) Kontrolling és monitoring
38. SZERVEZÉSI FEJLESZTÉSI HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT/2 Országos hálózati és koordinációs központ: Nagykorös
Regionális hálózati és koordinációs központok:
1) Közép-Magyarországi Régió, a Képzo Szervezet Konzorciuma
Konzorcium vezetoje: FVM Közép-Magyarországi Agrár-szakképzo Központ, Budapest
Felelos vezeto: Osgyáni-Székely Veronika, foigazgató
2) Dunántúli Régió, a Képzo Szervezet Konzorciuma
Konzorcium vezetoje: FVM Dunántúli Agrár-szakképzo Központ, Szekszárd
Felelos vezeto: Dömötör Csaba, foigazgató
3) Kelet-Magyarországi Régió, a Képzo Szervezet Konzorciuma
Konzorcium vezetoje: FVM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképzo Központ, Jánoshalma
Felelos vezeto: Gubucz József, foigazgató
4) Észak-Magyarországi Régió, a Képzo Szervezet Konzorciuma
Konzorcium vezetoje: Károly Róbert Foiskola, Gyöngyös
Felelos vezeto: Dr. Magda Sándor, rektor
39. K + F Mind a négy (foglalkoztatás, képzés, piac, vidékfejlesztés) szakterületnek megfeleloen:
+ monitoring
+ felmérések
+ kutatói munkák
+ elemzések
+ stratégiai tervek és operatív programok készítése
Döntési-, és jogszabályozással kapcsolatos munkák elokészítése.
40. LEHETSÉGES KLASZTEREK AZ ÉLELMISZERIPARBAN 2005 (Szanyi M.)
41.
Összeállította:
Mészáros István
Magyar LEADER Szövetség
alelnök
Elérhetoségek:
2750 Nagykorös, Liszt F. u. 10., Pf:68.
T/F: 53/347-839
mobil: 20/983-92-92
E-mail: tpolis@mail.opticon.hu
mleaderszov@leader-homokhatsag.hu
www.magyarleaderszovetseg.hu