Bevezetés a helyreállító igazságszolgáltatás elméleti hátterébe

1. Bevezetés a helyreállító igazságszolgáltatás elméleti hátterébe Előadó: Fellegi Borbála ELTE ÁJK Jogszociológia Tanszék 2007. november 12.

2. ÁTTEKINTÉS • Szankcionálási megközelítések • A helyreállító szemlélet definíciója, helye a szankcionálási elméletek között • Háttérfolyamatok • Gyakorlati modellek • Nemzetközi elterjedtsége • Kutatási eredmények

3. Mit jelent a büntetés? Milyen formában valósulhat meg? Mi a célja? Walker (1991) a büntetés 7 alapeleme: • a bűnöst kötelezi valami kellemetlen következmény elszenvedésére • a kötelezés mögött pontos szándék és okok állnak • annak aki elrendeli a büntetést, általánosan elfogadott joga van erre • hátteréül valami szokás, szabály vagy jogszabály megszegése áll • a büntetendő személy önként szegte meg az adott szabályt • a büntetés mögött álló ok egyben indokolttá is teszi a büntetést • a büntető mondja meg mi tekinthető büntetésnek és nem a büntetendő Hart – a büntetés 5 alapeleme: • fájdalom vagy más kellemetlen hatás • törvényi szabályok megszegésekor alkalmazandó • a szabályszegő elkövetőjére kell kiszabni • az elkövetőhöz képest egyéb személyeknek kell szabályoznia • törvényes hatóságnak kell szabályoznia

4. Kelk: a büntetés előre megfontolt, szándékos, és elkerülhető szenvedés eredményezése valakin, akinek viselkedését el kell utasítani ahhoz, hogy bizonyos célok megvalósuljanak. Duff és Garland: megkérdőjelezik a büntetés morális alapját – olyan tevékenység(ek)ről van szó (fájdalomokozás), amit morálisan megvetendőnek tekint a társadalom, hacsak nem „büntetésként” alkalmazza, mellyel tulajdonképpen legitimizál egy megvetendő cselekedetet Ez eredményezi, hogy a büntetés mögött klb. ideológiákat fogalmaznak meg. Ezzel egyben azt is várhatnánk, hogy a büntetés gyakorlata konzisztensen reflektáljon a mögötte meghúzódó elvekre.

5. 2 FŐ ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS

6. KLASSZIKUS SZANKCIONÁLÁSI ELVEK • Elzárás • Megérdemlés • Elrettentés • Speciális • Generális • Rehabilitáció

7. SZANKCIONÁLÁSI ELVEK I. B M Ü A N G T. A S F É L E L E M R E É A P L Í A T C É S S O N Y Speciális elrettentés (megtanulja) Elzárás (visszaesési kockázat a múlt alapján) Általános elrettentés (ne érje meg senkinek) Tett-arányosság (mit érdemel?) Rehabilitáció (változzon meg) MÚLT JÖVŐ

8. A helyreállító szemlélet meghatározása A helyreállító igazságszolgáltatás a szabályszegés vagy bűncselekmény elkövetése következtében kialakult kár helyreállítását tűzi ki elsődleges célként. Alkalmazása során kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a bűncselekmény által érintett személyek és közösségek tagjai közvetlenül is részt vegyenek a káreseményre adott válaszok (szankciók) kidolgozásában. Így az érintett áldozatok, elkövetők és a hozzájuk tartozó közösségek mind anyagi érdekei, mind érzelmi szükségletei tükröződhetnek a konfliktusmegoldás során.

9. Zehr, 2002: 21

10. A helyreállító “attitűd” Hogyan válaszolunk a normaszegésre? K O N T R O L L ELLEN VELE Büntető Resztoratív NINCS NEKI Elhanyagoló Megengedő TÁMOGA T Á S O’Connor - Wachtel (1999)

11. SZANKCIONÁLÁSI ELVEK II. B M Ü A N G T. A S F É L E L E M R E É A P L Í A T C É S S O N Y Speciális elrettentés (megtanulja) Elzárás (visszaesési kockázat a múlt alapján) Általános elrettentés (ne érje meg senkinek) Tett-arányosság (mit érdemel?) Rehabilitáció (változzon meg) Resztoratív: aktív elkövető (tegye jóvá) MÚLT JÖVŐ

12. MILYEN EGYENSÚLYT ÉR EL A REAKCIÓ?

13. MENNYIRE TÉR EL A KLASSZIKUS ÉS RESZTORATÍV MEGKÖZELÍTÉS? Az eredmény lehet azonos: pl. közösségi munka Különbség: fair érzet a résztvevők részéről, döntéshozatalban való aktív részvétel

14. HÁTTÉRFOLYAMATOK • Közösség szerepének felismerése a bcs-re adandó válaszok kialakításában(Új Zéland, Ausztrália, USA) • Áldozatvédelem(Európa) • Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonytalansága →alternatívák szükségessége, bűnmegelőzés szerepének növekedése(K-K-E) • Nemzetközi dokumentumok (ET, EU, ENSZ) • Áldozatvédelem, hatékonyság, közösség, humánus igazságszolgáltatás, gyermek- és fiatalkorúak védelme, multi-diszciplináris büntetőpolitika…

15. A helyreállító igazságszolgáltatás főbb módszerei F: Facilitátor Á: Áldozat E: Elkövető ET: e.támogatója ÁT: á.támogatója H: hatóság SSz: segítő szakember K: közösség egyéb tagja Mediátor Á V ÁT ÁT K H F SSz Áldozat Elkövető K K ET E ET F SSz H ÁT ET Á E ÁT ET K K K K

16. Közös elemek és sztenderdek I. • Önkéntesség • Azonos hangsúly az áldozatok, elkövetők és a közösség szükségletein (materiális, szimbolikus) • Az érintett felek közvetlen részvétele (konfrontáció) • Közös megbeszélés 1.) az eset körülményeiről, az elkövetéshez vezető szempontokról; 2.) a helyreállítás módjáról 3.) a jövőbeni elkövetés megelőzésének módjáról • Lehetőség arra, hogy az elkövető önkéntes ajánlásaival jóvá tegye az okozott kárt → aktív felelősségvállalás • Támogatók bevonása

17. Közös elemek és sztenderdek II. • Pártatlan, semleges facilitátor/mediátor • Megfelelően képzett facilitátor/mediátor • Titoktartás • Felek teljeskörű tájékoztatása, választási lehetőség számukra • Kockázat-felmérés • Elkövető felelősségvállalása • Áldozatok „kapacitálásának” elkerülése • Alapos előkészítés és utánkövetés • Minden szereplő véleményének figyelembevétele • Minden érintett bevonása • A megállapodás mindenki megállapodása legyen • Együttműködés az intézményrendszer egyéb szolgálataival a Youth Justice Board’s (2001) és az EK Belügyminisztériumának (2003) sztenderdjei alapján, EK

18. Módszertanilag speciális kérdések • Súlyos bűncselekmények • Családon belüli erőszak • Szexuális bűncselekmények • Régóta fennálló konfliktusok • Gyermekek bevonása • Speciális szükségletű felek bevonása

19. A helyreállító modellek szakaszai • Esetküldés • Előkészítés • Találkozó • Utánkövetés

20. SZAKASZOK Rend Szeren kívül Vádeme- lés után, tárgyalás előtt Tárgya- lás után ítélethoz. előtt Végrehaj- tás során Végre- hajtás után Vádeme- lés előtt Helyreállító programok az ig.szolg. rendszerében ESETKÜLDŐ SZERV Rendőr/ Ügyész Ügyész Bíró Felt.szab ról döntő Infor mális Közösség BV. Személy- zet HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI PROGRAMOK

21. A helyreállító igazságszolgáltatás: ■ jogszabályilag részletesen szabályozott, alkalmazása jelentősen elterjedt ■ jogszabályilag szabályozott, de alkalmazása csekély mértékű ■ alkalmzására nincs külön jogszabályi háttér, de más törvények implicite lehetővé teszik a gyakorlatot (ált. kisebb projektek, pilot programok keretén belül valósul meg) ■ jogszabályi hátteréről tervezetek vannak; a szolgáltatás jelenleg nem, vagy csak nagyon minimális mértékben elérhető.

22. HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI PROGRAMOK HELYE McCold, P. (2003)

23. Néhány kutatási adat • Sherman – Strang jelentés (2007): visszaesési ráta csökkenése, leginkább erőszakos és vagyon elleni bűncselekmények esetén, súlyos cselekmények esetén nagyobb hatás[EK] • 15-20%-os csökkenés a visszaesési rátában(Garth – Lind, 2002) [New Zealand] • 38% csökkenés erőszakos bcs-t elkövető fk-ak visszaesési rátájában (Sherman, 2000) [EK] • Elégedettségi ráta 90% feletti (pl. Moore – O’Connel, 1994) [USA] • Bűnözéstől való félelem csökkenése (Umbreit, 1994) [USA] • Megállapodásmegkötése 70-90%-ban (pl. Umbreit – Coates, 2001; McCold, 2003)[USA] • Megállapodás betartása 80-95% között (pl. Moore – Forsythe, 1995; Braithwaite, 2002)[Australia] • Büntető szemlélet a lakosságban és a szakemberek körében (Sessar, 1992; Weitekamp, 2000)[Germany] • Költség-haszon elemzések: 705 € megtakarítás/eset (Aaltonen)[Finland]

24. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fellegi Borbála borbala@fellegi.hu www.fellegi.hu Az előadás anyag letölthető: http://www.fellegi.hu/education.html