KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA

1. KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA 5….. előadás

2. A kognitív pszichológia • A kialakulás főbb okai: • Informatika • Kibernetika • Mesterséges intelligencia, stb Az emberi megismerés modellezése.

3. A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi.A belső „kognitív térkép” egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép.Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, „térképészeti jelek” vannak.

4. A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a „kognitív térképet” meghatározónak tekinti. Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.

5. FIGYELEM szenzoros folyama-tok percepció döntés és válasz reakció válasz kivitelezése INGER VÁLASZ RÖVID TÁVÚMEMÓRIA HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA Az információ-feldolgozás általános modellje

6. A figyelem • Funkciói • Energetizál • Szelektál (koktélparti) • Fajtái • Spontán • Szándékos • Terjedelme (7+/-2) a rövid memóriáé is. • Megoszthatósága

7. Fiziológiai alapok az éberség (általános aktivitás) • Specifikus információ, aspecifikus retikuláris aktiválációs szisztéma (ARAS) • Optimális arousal szint. A figyelem szerepe a további feldolgozásban, az információ tárolásában! Szenzoros tárfigyelemrövid memória

8. A percepcióról (érzéki megismerésről)

9. Az érzékelési modalitások rendszere

10. Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésről beszélünk. A következőkben az észlelés és percepció kifejezéseket szinonimaként használjuk.Az észlelést – Ulric Neisser (1976. magyarul 1984.) (21.old.)nyomán - olyan tevékenységnek fogjuk fel amely időről időre akkor lép fel, amikor az észlelő anticipációs sémái képesek összhangba kerülni a környezet által nyújtott információkkal.

11. TÁRGY (ingermintázat) MÓDOSÍT MINTÁT VESZ SÉMA IRÁNYÍT FELDERÍTÉS A séma működési vázlata

12. A séma tehát döntő jelentőségű fogalom, az érzéki (perceptuális) megismerésben is. Később látni fogjuk, hogy a sémáknak nem csak perceptuális, hanem konceptuális (operatív), aspektusuk is van. Hiszen ezek a megismerési tevékenység fejlődése során jönnek létre és változnak. A séma tehát egyszerre a cselekvés mintája és minta a cselekvéshez.

13. Perceptuális aspektus CSELEKVÉSES SÉMA Analóg kód Operacionális aspektus Perceptuális aspektus NYELVI SÉMA Digitális kód Operacionális aspektus

14. A tanulás elemei

15. 1. A tanulás típusai Érintett idegrendszeri szerkezetek alapján motoros tanulás érzéki tanulás verbális tanulás B)Tanulást végző szándéka szerint spontán tanulás latens tanulás szándékos tanulás C) Tanulást kiváltó hatás eredete alapján szociális tanulás nem szociális tanulás

16. 2. A tanulás módjai • Imprinting (K. Lorenz 1903-1989) B) Habituáció C) Tanulás mint kapcsolatképzés • klasszikus kondicionálás (Pavlov 1849-1936) • operáns kondicionálás (Thorndyke 1898, Skinner 1938) • verbális tanulás (egy része) D) Komplex tanulás • belátásos tanulás • elvont fogalmak mentális reprezentációi • kognitív térkép E) Szociális tanulás • utánzás • modell utáni tanulás • azonosulás-identifikáció • belsővé tétel - interiorizáció

17. 3. A tanulás törvényei • Frekvencia (ismétlés) törvénye • Kontiguitás (téri idői érintkezés) törvénye • Transzfer törvénye • Generalizáció – diszkrimináció (a hasonlóság kérdése) • Effektus törvénye • Közelítés és elkerülés • Motiváció törvénye (motiváció nélkül nincs tanulás? És a látens tanulás?)

18. Effektus törvénye (Thorndyke 1898) Ha egy viselkedést pozitív megerősítés (jutalom) követ, akkor az adott viselkedés későbbi előfordulási gyakorisága növekszik. Negatív megerősítés (büntetés) esetén ez a valószínűség csökken. Tehát a jutalmat ill. a büntetést a következménnyel definiáljuk!

19. Az emlékezés

20. Az emlékezés három szakasza Kódolás Tárolás Előhívás Elhelyezés a memóriában Megőrzés a memóriában Visszanyerés a memóriából

21. Kettősmemória-modell Ismételgetés Bejövő információ Rövid távú memória Hosszú távú memória Átvitel kiszorítás

22. Emlékezet Emlékezet Implicit (nem deklaratív) Implicit (nem deklaratív) Explicit (deklaratív) Epizodikus Szemantikus Készségek Erőfeszítés Kondicionálás Kondicionálás Nem asszociatív Nem asszociatív

23. Emlékezet Rövid távú Hosszú távú Kódolás Tárolás Előhívás Kódolás Elő-hívás Tárolás Akusztikus kód Vizuális kód Korlátozott kapacitás (7±2) kiszorítás és el-halványulás Emlékezeti keresési és aktivációs modellek Értelmes kapcso-latok ki- alakítása; Jelentés mélyebb fel-dolgozása Előhívási hibák, inter-ferencia, keresési és aktivációs modellek Kon-szolidáció Hibák a mássalhangzók felidézésében Gyors elhalványulás

24. Az emlékezés fajtáinak jellemzői

25. szaporodik élőlény táplálkozik bőre van állat növény mozog szárnya van madár repül szürke veréb strucc fut ugrál Collins és Quillian hierarchikus hálóelmélete

26. csillag égbolt hegycsúcs rakéta szikla repülőgép sas kutya madár állat macska villanydrót veréb egér galamb strucc sajt

27. A verbális és nem verbális szimbolikus rendszerek sémája

28. verbális inger nem verbális inger szenzoros rendszer reprezentációk közti kapcsolatok nem verbális rendszer logogének vonatkozási kapcsolatok imagének verbális struktúra asszociációs struktúra asszociációs struktúra nem verbális válaszok verbális válaszok Reprezentációs szintek és azok kapcsolatai

29. A nyelv és a megismerés kapcsolata a fejlődésben Univerzalisztikus elméletek Relativisztikus elméletek Nyelvi vezető szerep Kognitív vezető szerepe

30. Chomsky Innátizmus A nyelvet ennyi idő alatt nem lehet megtanulni. A gyermek a nyelvet „valahonnan” megfejti. A nyelvek mély elemzése révén közös alap található, ami velünk született, és ez a megismerés logikáját is meghatározza.

31. Az enyhített kognitív hipotézis lényege: a nyelv mint jelzési funkció a reprezentációs forradalom megjelenésének a függvénye, de a tapasztalatok önmagukban nem eredményezik a nyelvet. A nyelv csak egyik formája a szimbólumképzésnek. A nyelvi fejlesztés nem gyorsítja pl. a mennyiségállandóság kialakulását (H. Sinclaire de Zwart). Mégis a választásában a 3-5 éves gyermek ésszerűbb, mint beszédben. (tehát Piaget?)

32. A szemantikai „csizmahúzó” elmélet: pl az alany, mint csizmahúzó: többnyire élő (a „kalapács” máshogy töri be az ablakot, mint Feri). Ez a kapcsolat segíti a gyermeket a nyelvi kód feltörésében. (Pinker)

33. Négy érv az enyhített kognitív hipotézis mellett • Patológia: • a fogyatékos (Down kóros) helyesen beszél csak később. • A süketnéma gyerekek is Piaget szerint fejlődnek. 2. Van nyelvi önfejlődés, fejlesztés nélkül is.

34. 3. A majmok megtaníthatóak e beszélni? (Van aki hiszi.) Valójában nem, a nyelv emberi modul. 4. A kétnyelvű gyermek (kétlábú laboratórium) Mikes Melánia (Újvidék): a szláv nyelvekben az elöljáróra is kell figyelni, a magyarban a végződésre. A szó végére a kétnyelvű gyerekek jobban figyelnek magyarul hamarabb tudja. Csak Piaget alapján nem lenne különbség. A tudás előfeltétel, a nyelv újabb próba. (Borisz és a lánya)

35. A függetlenség újabb érvei - Gondolkodás és percepció 600 nyelv elemzése a színek hierarchiája: 1: fekete, fehér 2: piros (vörös) 3: zöld, kék, sárga 4: barna 5: lila (ibolya)stb. Dányi gyerekek KÉK-je a valódi kék!! • Speciális Nyelvi Sérültek: He go home! Nem fogyatékos, de a nyelvi modul…. Vágja a fűrészt a fával (10000-ből 1)

36. A néni köszönt a fiúnak / A néni azt mondta, hogy szia. Az udvaron felaprítja a fát / Az udvaron kicsi fát csinál A specifikus jelentést kerüli. • Nyelvtani és általános tanulás.(SNyZavar) Rendes és rendhagyó igék (go –went) Magyarban: hós lett, kenyért. A szabályos képzés helyett is tanul - Fordítottja a Williems szidróma (nehezen tanul, de körülírja a dolgot). „Szalonbuta”

37. Végülis az innátizmus és a modularitás ma már szinte általánosan elfogadott. Piaget kritikája: szenzoros szinten sokkal előbb és sokkal többet „TUD” a gyermek, mint azt Piaget szerint tehetné… Edelmann: az instrukciós tanuláselmélettel szemben a szelekciós elméletet állította: Az immunrendszerhez hasonlóan, sok minta amiből néhányat a szenzitív periódusban megerősítünk, a többi „elfelejtődik”: „Degenerációs fejlődéselmélet”

38. értelem emlékezés gondolkodás megismerés értékelés produktivitás konvergens gondolkodás divergens gondolkodás Guilford modellje az emberi értelemről

39. Az intelligencia Az IQ (intelligencia hányados): Eredetileg a gyermekek értelmi fejlettségére vonatkoztatták Képlete; IQ=MK/ÉK×100, ahol az MK a mentális kor, és az ÉK az életkor. A felnőtteknél a 100-as IQ az átlag.

40. Howard Gardner (1983) többtényezős moduláris elméletében a hat intelligencia a következő; • nyelvi • logikai-matematikai • téri • zenei • testi-kinesztéziás • személyes (intra- és interperszonális)

41. A kreativitás nem egyszerűen értelmes, hanem alkotó viszonyulás a világhoz, ami olykor nagy bátorságot, eredetiséget, érzékenységet is igényel.A kreativitás kutatása a ’60-as években a három fő területre – a kreatív folyamat, a kreatív személyiség és a kreatív produkció – vizsgálatára irányult.Újabban több tényező egyidejű kutatását látják célravezetőnek

42. A ’60-as években a kutatások három fő területre – a kreatív folyamat, a kreatív személyiség és a kreatív produkció – vizsgálatára irányultak. Sternberg és Lubart (1999) által megjelölt hat fő irány a következő:-Misztikus megközelítések- Pragmatikus megközelítések- Pszichodinamikus megközelítés- Pszichometrikus megközelítés- Kognitív megközelítés- Szociál- és személyiségelméleti megközelítés

43. Akülönböző megközelítések összeolvadásaSternberg és Lubart (1999) az interakcionista megközelítés alapján hat megkülönböztethető, de egymásra ható tényezőt javasolnak vizsgálni, amelyek a következők: - intellektuális képességek, - tudás, - gondolkodási stílus, - személyiség, - motiváció, - környezet Természetesen ezeket a fő tényezőket alfaktorokra kell bontani és így egy meglehetősen soktényezős rendszert kapunk.

44. Pszichometrikus megközelítés három leggyakoribb mutatója:A fluencia (az ötletek „folyékonysága” könnyedsége) minden feladat esetében az elfogadható válaszok számát jelenti.A flexibilitás (a gondolkodás hajlékonysága) értékét az adja, hogy az elfogadható válaszok hány csoportba tartoznak. Az originalitás(eredetiség) olyan mutató, ami egy statisztikai értékkel, a ritkasággal mérhető.