1 / 35

Szabad telephely-létesítés 2005. október 1-től Esélyek és kockázatok

Szabad telephely-létesítés 2005. október 1-től Esélyek és kockázatok GÉMOSZ -Közgyűlés 2005. május 27. Galyatető Okl. üzemgazda (FH) Frank Jendrek. Német Gépjárműipari Országos Szövetség (ZDK). Zentralverband Deutsches Kraftfahrzeuggewerbe e.V. (ZDK) Franz-Lohe-Str. 21 • D-53129 Bonn

neil
Download Presentation

Szabad telephely-létesítés 2005. október 1-től Esélyek és kockázatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szabad telephely-létesítés 2005. október 1-tőlEsélyek és kockázatok GÉMOSZ-Közgyűlés2005. május 27. Galyatető Okl. üzemgazda (FH)Frank Jendrek

  2. Német Gépjárműipari Országos Szövetség (ZDK) Zentralverband Deutsches Kraftfahrzeuggewerbe e.V. (ZDK) Franz-Lohe-Str. 21 • D-53129 Bonn Telefon: 0228 / 91 27 -0 • Fax: 0228 / 91 27 150 E-Mail: zdk@kfzgewerbe.de

  3. ZDK Elnök: Rolf LeuchtenbergerÜgyvezető: Dr. Axel Koblitz 45 gyártói szövetsége elnök ügyvezető 15 tartományi szövetség elnök ügyvezető 256 céh nagymesterügyvezető kb.41.700 gépjárműipari vállalat Szervezettség: kb. 63,58% (2003)

  4. Gyártók szövetségei: Tartományi szövetségek:

  5. Bevezetés 2005. szeptember 30-ig: gyártó/importőr által szerződéses korlátozás egy helyszínre • 2005. október 1-től: A „location clause” megszűnése = szabad telephely-létesítés: Gyártmányhoz kötődő értékesítési partnerek számáralehetővé válik további értékesítő és kiszállító pontok létesítése a gyártó/importőr beleegyezése nélkül.

  6. Ez a következőket jelenti: • Szerződéses márkakereskedők igen, de szervizek vagy külsők nem élhetnek a szabad telephely-létesítés lehetőségével. • Ez a szelektív de nem kizárólagos értékesítési területekre érvényes. • Létesíteni lehet értékesítő vagy kiszállító pontokat. A kettőt lehet, de nem kötelező kombinálni. • Erről a gyártót/importőrt tájékoztatni lehet, de nem kell beleegyezését kérni.

  7. Hogyan reagál a gépjárműipar a szabad telephely-létesítésre? A szabad-telephelylétesítés csak a „nagyoknak” jó. Középvállalkozások számára az új szabályozás a halált jelenti! Megőrültek azok ott Brüsszelben? Meg kell akadályozni a szabad telephely-létesítést! A szabad telephely-létesítés jóval több kockázattal jár, mint eséllyel – különösen azok számára, akik beruháztak!

  8. 2005. október 10-től megszűnik az un. "location clause„. Mi az Önök hozzáállása ehhez a záradékhoz? Forrás:AUTOHAUS pulsschlag, 01/2005, 05.01.14 Mi a márkakereskedők véleménye? Bázis: „meg kell szüntetni"

  9. Hogyan reagálnak, ha 2005. október 1-én megszűnik a "location clause„? Feltétlen létesítek egy új telephelyet 5% Érdekel egy új telephely, de konkrét terveim még nincsenek 29% Nem, egy új telephely szóba sem jöhet 64% Forrás:AUTOHAUS pulsschlag, 01/2005, 05.01.14.

  10. Miért vezeti be az EU-Bizottság 2005. október 1-én a szabad telephely-létesítést?

  11. Az EU-Bizottság évtizedek óta figyeli a határon átlépő verseny korlátozását a gépjármű piacon. • A csoportmentességi rendelet (123/85 és 1475/95) változásainem vezettek az elvárt sikerhez: • Azonos modellek esetén megmaradt az árkülönbség, • A piac körülbástyázása a kizárólagos és szelektív értékesítési rendszerek kombinálásával.

  12. Következmény:  A 1400/2002 sz. csoportmentességi rendelet megtiltja a szelektív és exkluzív értékesítés kombinációját.

  13. Ugyanakkor a brüsszeli Bizottság problémásnak tartja az un. „location clause” alkalmazását. Egyrészről hasznos abból a szempontból, hogy a gyártó továbbra is ellenőrzés alatt tarja saját hálózatának struktúráját és sűrűségét. Másrészről a szelektív értékesítési rendszeren belül továbbra is fennáll a helyi piaci kompetenciaterületek újbóli bevezetésének veszélye.

  14. Kompromisszum: Telephely-létesítési szabadság csak 2005. október 1-től annak érdekében, hogy a piaci részvevők kapjanak egy átmeneti határidőt az új szabályozásra történő felkészüléshez.

  15. Ki élhet a szabad telephely-létesítés előnyeivel? A gyártó/importőr értékesítési partnereinek kell kezdeményezni, tehát az összes szerződéses személygépkocsi-márkakereskedőnek Európában (kivéve: Suzuki) Külsős nem létesíthet értékesítési/kiszállítási pontot (a szervizzel ellentétben)!

  16. A szabad telephely-létesítés megvalósítását és kihatásait két tényező befolyásolja: 1. Árkülönbségek az EU-n belül 2. Előírások az értékesítési- és kiszállító pontok vonatkozásában

  17. 1. Árkülönbség az EU-n belül • Alapelv: • Minél magasabb az EU-n belüli árkülönbség, annál inkább ösztönzi ez az alacsony árfekvésű országok kereskedőit arra, hogy további telephelyeket létesítsenek magas árfekvésű országokban. • Ezt felismerték a kereskedők. Megfigyelhető egy tendencia az árak harmonizálására.

  18. Értékesítési és kiszállító pontokra vonatkozó előírások • Alapelv: • Minél kevesebb előírás (standard) kerül meghatározásra (és ezáltal minél alacsonyabb költségekkel jár egy további telephely létesítése és üzemeltetése), annál nagyobb a motiváció további telephelyek megnyitására, különösen olyan területeken, ahol még van potenciál.

  19. Ugyanakkor eddig még csak kevés gyártmányra vonatkozóan áll rendelkezésre a standard. Éppen ezért a következő kérdés merül fel:  Legfontosabb kérdés: Hogyan nézzenek ki ezek a további telephelyek?

  20. Értékesítési és kiszállítási pontokra vonatkozó standardok Felső határ = Értékesítési standard Azon előírások relevánsak, amelyek az „értékesítés” ill. a „kiszállítás” funkcióra vonatkoznak.

  21. Értékesítési pontokra vonatkozó minimumstandardok

  22. Kiszállítási pontokra vonatkozó minimális standardok

  23. A szabad telephely-létesítés hatásai először a különböző gyártmányok értékesítési hálózatának tagjainál jelentkeznek (nem a szervizpartnereknél és külsősöknél) Az ő esetükben kétségtelenül nő a verseny (→ KOCKÁZAT).

  24. 3. Azokra, akik nem akarnak vagy nem tudnak terjeszkedni, a következők vonatkoznak: Aki jelenleg is jó ügyfélkapcsolattal rendelkezik és kimeríti piaci potenciálját, annak nem kell aggódnia. Ugyanis nem szabad alábecsülnünk a többi értékesítő előtt ilyen esetben keletkező piaci akadályokat (további telephelyek bevezetési költsége a standardok figyelembe vételével és az új ügyfelek megnyerésére fordított plusz költségek). Területi védelem már jelenleg sincs! (KOCKÁZAT / ESÉLY?).

  25. Pénzügyileg erős (több márkát forgalmazó) kereskedői csoportok profitálni fognak a szabad telephely-létesítés lehetőségéből ( ESÉLY). • De a területvédelmi záradék megszűnése nélkül is terjeszkedhetnek, mégpedig úgy, hogy gyártmányukat forgalmazó pénzügyileg gyenge értékesítési partnereiket – a mindenkori gyártó/importőr hozzájárulása nélkül – felvásárolják.

  26. Kis és középvállalkozások lehetőségei az új „szabadságjogok” felhasználásával… • Lehetőségek: • Saját szervezésben • Kooperációban

  27. Mit jelent ez Önöknek? A szabad telephely-létesítés a gépjárműipar valamennyi résztvevője számára esélyekkel, de egyben kockázattal jár.

  28. A szabad telephely-létesítés 2005. október 1-től hatályba lép A standardok kialakítása és az árharmonizálás nagy jelentősséggel bír Pénzügyileg erős kereskedői csoportok már a rajtgépben állnak De kooperációval kis- és középvállalatok is esélyessé válhatnak Ezzel mindenkinek foglalkozni kell, nyugodt lelkiismerettel azok dőlhetnek hátra, aki saját piacukat optimálisan lefedik Nyerni az fog, aki gyorsan alkalmazkodik az új szabadságjogokhoz és vállalkozói vénával rendelkezik Összegzés TEHÁT: ÉLJÜNK A LEHETŐSÉGEKKEL!

  29. ZDK- „Költségszámítás-minta“ Kiinduló helyzet: Magasabb standardok és alacsonyabb árrés (ill. erősebb koncentráció a teljesítményirányult elemekre)  További költségek a szerződéses előírások teljesítéséhez.  További beruházások a személyzet és állóeszközök vonatkozásában.

  30. Ebből adódó fontos kérdések: Új szgk. értékesítés: Elegendő az árrés ahhoz, hogy a) a szerződés teljesítéséből származó költségek a szerződéses kereskedőnek megtérüljenek? és b) a jövő biztosításához szükséges beruházásokat a kereskedő a személyzet és állóeszközök vonatkozásában végre tudja hajtani? ???

  31. Ebből adódó fő kérdések: Szerviz: Elegendő a jelenlegi rezsi-óradíj ahhoz, hogy a) a szervizpartnernél megtérüljenek a szervizszerződés teljesítéséből eredő költségek ? és b) a jövő biztosításához szükséges beruházásokat személyzet és állóeszköz vonatkozásában végre lehessen hajtani? ???

  32. A válaszok a ZDK-költségszámítási mintákban keresendők: Új gépjármű: Az eredmény a hozam tekintetében létrejövő egyensúly a kereskedői szerződés előírásai és a biztosított kereskedői árrés között. Szerviz: Az eredmény a vizsgált nagyságrendet képviselő szervizpartner költségfedezettel rendelkező teljes költségbázisú rezsi órabére a megkövetelt szervizelési standard és az azzal együtt járó beruházások alapul vételével.

  33. Köszönöm figyelmüket!

More Related