250 likes | 330 Views
A korszerű képzések néhány alapkérdése. TÁMOP 544 C Útitársak projekt Dr. Budai István Győr, 2010. november 19. Miller-Seller (1985) képzésfejlesztési modelljei. „Átadó”: tények, adatok, tananyag, a tudományok logikája alapján, verbalizáció, külső értékelés
E N D
A korszerű képzések néhány alapkérdése TÁMOP 544 C Útitársak projekt Dr. Budai István Győr, 2010. november 19.
Miller-Seller (1985) képzésfejlesztési modelljei • „Átadó”: tények, adatok, tananyag, a tudományok logikája alapján, verbalizáció, külső értékelés • „Kapcsolatépítő”: diákok valós életre felkészítése, elméleti és gyakorlati problémákkal szembesítve, kompetenciák fejlesztése • „Átalakító”: kiindulás a diákok személyiségéből, a tanulnivaló szabad megválasztása, önmagukhoz mért fejlődés értékelése
Rendszerszemléletű képzésfejlesztés • Helyzetelemzés, szükségletfelmérés • Képzési filozófia (misszió) • Kompetenciák – célok • Belépési követelmények • Tanárok szakmai identitása, orientációja • Feltételrendszer, források
Rendszerszemléletű képzésfejlesztés (2) • Képző program: problémák köré rendeződés • Alkalmazható tanulásirányító, támogató stratégiák, modellek • Monitorozás • Értékelés: eredmény, folyamat, diákok, tanárok stb.
Képzési filozófia Viszonyunk: • A szakmához, a szakemberhez – milyen szakembert képzelünk el (ld: ip közösségi fejlesztő kompetencia rendszere) • Képzési tartalomhoz és a tanulásirányítási stratégiákhoz – multi-dimenzionális megközelítés • A diákokhoz – tanárokhoz: szerepük a képzési folyamatban: hallgató, résztvevő, közreműködő, gyakornok, alkotó, feltaláló, facilitátor stb.
És a projekt képzéseiben, moduljaiban? • Közösségfejlesztés • Társadalmi felelősségvállalás növelése • Kompetencia alapúság • Interprofesszionális szellemiségű • Integrált • Komplex
Kompetencia Képesség, hogy a megszerzett tapasztalatokra, tudásra és a különböző készségekre alapozva különböző helyzetekben jobb teljesítményt tudjunk nyújtani. Mire képes, mit tud megcsinálni (kreatívan hasznosat, biztosat, hatékonyat), nem csupán mit tud! Kifejez: • Adott ügyben való illetékességet, tevékenységre való jogosultságot • Pozitív hozzáállást • Személyességet, aktív, alkotó létet és működést • Mérhető teljesítményt • Szakértelmet stb.
A tradicionális és az interprofesszionális szisztéma összehasonlítása
A képzési kultúra-metodika fejlesztése Alap: A képzések résztvevőit (diákokat) a fókuszba Mit? Miért? Hogyan csinálnak vmit a tanulás (képzés) folyamatában?
Hogyan irányítsuk a tanulást? • Korábbi tapasztalatok (gazdagabbak, mint gondoljuk) alapul vétele – az elmélet-gyakorlat viszonya • A motiválás folyamatossága • Cselekvés közbeni tanulás (élmény, részvétel, kooperáció) (vö: szociális munka folyamata) és adjunk értelmet a cselekedeteknek – reflexió (belső dialógus) és annak leírása, prezentálása (külső dialógus)
„…a tudás magában a cselekvésben van. A teljesítmény spontán, gyakorlott végrehajtásával teszünk róla tanúbizonyságot, és sokszor képtelenek vagyunk ezt verbálisan egyértelműen kifejezni.” (Schön 1991)
A tanár legyenSeliger szerint (2000): szerény: „…azt tanulják, amit akarnak…” • tisztelettel: „…a diákok szakértői saját tanulásuknak…” - így tud az ügyek szakértőjévé válni(vö: kliens szakértője saját életének) • kíváncsi: erőfeszítései milyen hatással vannak a tanulási folyamatra stb.
A képzés és a szakma módszereinek összekapcsolása • Tapasztalat alapú tanulás/képzés • Reflektív professzionalizmus • Problémaközpontú tanulás (PBL) képzés • A tudás megkonstruálása
Tanulási stílusok (Kolb ciklusai 1984) A minőségi tanulás: • konkrét megfigyelés, élmény – mi történik, mit tapasztalok? • reflexió és elemzés – mi történt, miért, mit jelent, miért? • absztrakció és tervezés – milyen következtetést, mi jó, hasznos, mit lehet csinálni? • új helyzetben történő cselekvés – miként tudom hasznosítani? A folyamat ciklikus, oly módon, hogy az a tanuló, aki magába szívott egy sor tanulási tapasztalatot, hajlandó ezt a folyamatot ismételten elvégezni egy másik tanulási helyzetben és újabb tapasztalatot szerezni. A folyamat nagy mértékben függ egyének különbözőségétől.
Reflektív professzionalizmus Schön,D. (Educating the Reflective Practitioner 1987): Reprezentáció és jelentés adás szükséges a (fel)használók tapasztalatainak, érzéseinek együttes feldolgozásával, visszatükrözésével (reflexióval). Folyamatos interakció és kölcsönös reflexió a (fel)használók és a szolgáltatók között
Fő kérdései: Mit tudunk arról, amit csinálunk? • Mit, miért csinálunk? • Hogyan kell/lehet azt csinálni? • Miképpen válunk kompetenssé? A gyakorlat quasi művészi alkotó munka, nem technikusi! Következésképp cselekvőképesek lesznek a (fel)használók is (vö: empowerment!).
Reflection in action: a tevékenység és az eredmények kritikus vizsgálata (reflexiója), a tevékenység és az intuitív tudás közti kapcsolatok keresése (próbálkozás + intuíció) • Reflection on action: a tevékenységről alkotott korábbi gondolatok kritikus újra vizsgálata (reflexiója)
Reflexiós folyamat (2)Schön,D. (Educating the Reflective Practitioner 1987
Konstruktivista megközelítés Középpontjában a szakemberek és a szolgáltatások (fel)használói közötti közvetlen kapcsolat áll, amelynek során beszélgetéseken keresztül érti meg a szakember és a problémával küszködő személy önmaga a nehézségeit, veszteségeinek okait, itt tehát az elfogadás és a törődés iránti szükséglet kielégítése van a folyamat fókuszában.
Tanulási folyamat ebben: • Életközelség • Ötletek, elképzelések fejlesztése • Szerkezetek építése • A megélt valóság (tapasztalat) különböző értelmezéseinek keresése • A problémák több szempontú elemzése • Reflexiók, absztrakciók • Különböző problémák megértésén és kezelésén keresztül képesek jelentéseket (tudást) konstruálni és nem rekonstruálni • Tanár lehetőségeket kínál, beavat, segít, vezet…