1 / 40

Lakás-takarékpénztárak Magyarországon

Lakás-takarékpénztárak Magyarországon. Dr. Ferencz Iván Pázmány Péter Tudományegyetem Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 2003. április 28. Bevezetés a lakáselőtakarékosságba 1.

nelson
Download Presentation

Lakás-takarékpénztárak Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Lakás-takarékpénztárak Magyarországon Dr. Ferencz Iván Pázmány Péter Tudományegyetem Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 2003. április 28.

  2. Bevezetés a lakáselőtakarékosságba 1. • A lakáselőtakarékosság alapgondolata: kölcsönös segítség elve, piaci kamatkörnyezettől független konstrukció • Kezdetek: 1920-as évek, Németország és Ausztria (I. vh. pusztítása, hiperinfláció) • zárt (ún. Bauspar-) modell: csak betétes lehet hitelfelvevő, sorbaállítás • nyílt (francia) modell

  3. Bevezetés a lakáselőtakarékosságba 2. • Lakossági elterjedtség (penetráció)

  4. Bevezetés a lakáselőtakarékosságba 3. • Miért népszerű a lakástakarékpénztári rendszer Európában? • az előtakarékoskodás a kultúra része • tudatában vannak a kamatlábak ciklikus változásának • a LTP kamata fix, kiszámítható, független a külső környezettől • munkáltatói ösztönzőrendszer része • lehetőség rugalmas termék-innovációra

  5. Magyarországi előzmények • I. vh. után: állami szerepvállalás „a lakásínség megszüntetésére” • 1941. évi IV. tc. az építőtakaréküzlet szabályozásáról (kis hatás) • 1945 után: a polgári öngondoskodás szerepének háttérbe szorítása • 43/1980. PM r. az ifjúsági takarékbetétről • 90/1987 PM r. a lakáscélú megtakarításokról

  6. Jelenlegi jogszabályi környezet • 1996:CXII. tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) • 1996:CXIII. tv. a lakástakarékpénztárakról (Ltp.tv.) – hatályba lépés: 1997.01.01. • 215/1996. Korm. r. a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról • 47/1997. Korm. r. a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeiről • 2003. április 1.: átfogó módosítás

  7. Pénzügyi intézmények rendszere * • Pénzügyi intézmény • Hitelintézet • Bank • Szakosított hitelintézet • Szövetkezeti hitelintézet (takarék- vagy hitelszövetkezet) • Pénzügyi vállalkozás • *: A Hitelintézeti törvény szerinti csoportosítás, amelynek alapját az • eltérő tevékenységi kör és az eltérő egyébkövetelmények (tőke, • jogszabály stb.) adják

  8. Szakosított hitelintézetek 1. • Specialitásukat külön jogszabály, vagy jogszabály rész szabályozza, amely szabályokat mindig az alapjogszabállyal (Hpt.) együttesen kell alkalmazni. • Minimális alaptőke: a külön jogszabályokban szabályozott • Tevékenységi kör: speciális, és/vagy nem terjedhet ki a teljes pénzügyi szolgáltatási palettára (Hpt. 3. §)

  9. Szakosított hitelintézetek 2. • Magyar Fejlesztési Bank Rt. • Magyar Export-Import Bank Rt. • Jelzálog-hitelintézetek • Lakás-takarékpénztárak Lakásfinanszírozási lehetőségek !

  10. A lakástakarékpénztár alapvonásai 1. • Az állam az öngondoskodást támogatja • lakás-takarékpénztár: lakáscélú betétgyűjtés • életbiztosítás: vészhelyzetre történő önálló felkészülés • nyugdíjbiztosítás: öregkorra történő előtakarékosság

  11. A lakástakarékpénztár alapvonásai 2. • Speciális szabályozás: Ltp.tv. és két Korm. r. • Kizárólagosság a lakástakarék-üzletre • Feladata, célja: • lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékossági lehetőség biztosítása • ezáltal hozzájárulás a hazai lakásállomány bővüléséhez, értékének megőrzéséhez • Működési elve: • zárt rendszer, állami támogatás • Minimális alaptőke: • 2 milliárd Ft (azonos a kereskedelmi bankokéval)

  12. Lakástakarékpénztárak: tevékenységi kör • Kizárólag: • lakáscélú betétgyűjtés • lakáscélú hitelezés • lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosítóintézet részére pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) • részesedés a Hpt. szerinti járulékos vállalkozásban legfeljebb a szavatoló tőke 10%-a erejéig

  13. Lakástakarékpénztárak: lakáscél 1. • Lakótelek, lakás, családi ház, tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, nyugdíjasházban bérleti jog vásárlása • bővítés, felújítás, korszerűsítés, helyreállítás • közművek, kommunális létesítmények kialakítása, felújítása: szilárd út, kerítés, járda, telefon, áram-, víz-, gázvezeték szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat

  14. Lakástakarékpénztárak: lakáscél 2. • szövetkezeti vagy társasházi közös tulajdonú épületrészek felújítása, korszerűsítése • pénzügyi intézménytől, vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása (korábban: hitelintézettől felvett lakáscélú kölcsön kiváltása)

  15. Lakástakarékpénztárak: a konstrukció 1. • Megtakarítási szakasz • Előtakarékosság: min. 4 év • Állami támogatás: 30%, max. 72.000 Ft-216.000 Ft (1997-ben 40%, 36.000 Ft, 1998-tól 30%, 36.000 Ft) • Betéti kamat: évi 3% • Áthidaló kölcsön: 2 év után, 25% megtakarítási szint elérése esetén • Hitelszakasz • 6%-os éves kamatozású, lakáscélú kölcsön (10% alatt kell legyen az állami támogatáshoz) • futamideje: megtakarítási szakaszhoz igazodó

  16. Lakástakarékpénztárak: a konstrukció 2. Ft 50% Kamat 3% Állami tám. 30% Hitelszakasz Saját befizetés Lakáscélú kölcsön fix 6%-os kamat idő Megtakarítási szakasz 50% Szerződéses összeg

  17. A szerződéses összeg • Fogalma: a megtakarítások, az állami támogatások, a betéti kamatok és a lakáskölcsön együttes összege • Számítási alapja a havi megtakarítási és hiteltörlesztési összegnek • Összege: • 4 év után: 1,2-1,4 millió Ft 2,4-7,5 millió Ft • 8 év után: 2,6-2,8 millió Ft  5,2-15 millió Ft

  18. Lakástakarékpénztárak: befektetések • Törvényi korlátozások a szabad eszközök (gyakorlatilag ügyfélpénzek) befektetésére • min. 50% állampapír (H, EU, OECD, IMF) vagy készpénz, számlapénz • max. 20% bankközi betét belföldi hitelintézetnél • max. 20% áthidaló kölcsön • max. 30% (korábban: 25%) jelzáloglevél

  19. A magyar lakástakarék piac 1. • 1997-ben három pénztár indult • 1998-tól 2002-ig négy pénztár működött • 2002. 09. 01.: a Lakáskassza-Wüstenrot Rt. átvette az Otthon Rt. állományát • 2003. nyár: a Fundamenta Rt. és a Lakáskassza-Wüstenrot Rt. egyesülnek • két hazai lakástakarékpénztár + 

  20. A magyar lakástakarék piac 2. • betétállomány (2003.03.31.): 77 Md Ft • állami támogatás állomány (2003.03.31.): 18 Md Ft • érvényben lévő szerződések (2003.03.31.): 837 ezer db • szerződés összege (2003.03.31.): 576 Md Ft • kiutalás (2001-től 2003.03.31-ig): 94 ezer db • kiutalás (2001-től 2003.03.31-ig): 76 Md Ft szerződéses összeg

  21. A „háromlábú” finanszírozás • Önerő • Lakás-előtakarékosság • Hitelek - hitelintézeti: támogatott - hitelintézeti: piaci - szociális: munkáltatói, önkormányzati hitel és támogatás

  22. Hitelintézeti piaci helyzet 1.

  23. Hitelintézeti piaci helyzet 2.

  24. Hitelintézeti piaci helyzet 3.

  25. Lakáshelyzet Magyarországon(2000. évi adatok)

  26. Lakáshelyzet Európában 1.

  27. Lakáshelyzet Európában 2.

  28. Lakáshelyzet Európában 3.

  29. Lakáshelyzet Magyarországon 1. • nincsenek jelentős mennyiségi problémák • 1000 főre kb. 400 lakás • lakások minősége elmarad az európai színvonaltól • nem megfelelő közműellátottság • 500-800 ezer lakás nem megfelelő színvonalú, 100-150 ezer fel sem újítható • cca. 700 ezer panel vagy más iparosított eljárással épült, felújítandó ingatlan

  30. Lakáshelyzet Magyarországon 2. • túlzsúfoltság nem számottevő • háztartások kb. 20%-ában kényszeregyüttélés • új lakás építésében nem drámai a lemaradás • jelentős regionális különbségek • magántulajdon dominanciája • kulturális és privatizációs okok • korlátozza a lakás-rendszer rugalmasságát • lakásmobilitás alacsony szinten

  31. Saját erő Hitel 80 % 20% Mo. 10-15% 85-90% EU átl. Lakásfinanszírozás • Finanszírozás főként magánerőből • Az EU átlaggal fordított finanszírozási arányok

  32. Lakáshitelezés fejlődését hátráltató tényezők • Csak nagy mértékű állami szerepvállalás mellett érhető el a vállalható kamatszint • Hosszú lejáratú hitelek hiánya • Megoldatlan nyilvántartási problémák (földhivatalok) • Törvényi akadályok (jelzálogjog érvényesítésének nehézkessége)

  33. Lakáspolitikai koncepciók • 106/1988. MT r. és több tucat módosítása: széttagolt kedvezményrendszer, lassú reakció a piaci változásokra • 12/2001. Korm. r. és módosításai: előtérben a jelzáloghitelezés, kiterjesztett lakáscélok • Nemzeti Lakásprogram 2003: társasházi, bérlakás-program, fecskeházak

  34. A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 1. • Alanyai • lakástakarékpénztár • szerződő: lakáselőtakarékoskodó, betétes  adós • kedvezményezett: korlátozott (közeli hozzátartozó)

  35. A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 2. • A lakáselőtakarékossági szerződés létszakaszai • az ügyfél ajánlata - elfogadás az ltp. által • betéti szakasz • kiutalás • hitelszakasz

  36. A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 3. • A kiutalás • a szerződések értékelése a fordulónapokon, sorbaállítás (értékszám), kiutalási feltételek • a szabad eszköz meghatározása (célértékszám) • kiutalási értesítő - ügyfélválasz • kiutalási időszak (3 hónap) • kiutalás (nem azonos a kifizetéssel)

  37. A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 4. • Hitelszakasz • fix, alacsony kamatozású kölcsön, annuitásos törlesztés • rendkívüli előtörlesztés lehetősége nincs korlátozva • Szja.tv. 38. § szerinti adókedvezményre nem jogosít (alkotmányossági aggályok)

  38. A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 5. • A lakáscélú felhasználás ellenőrzése • Teljes szerződéses összegre (benne az állami támogatásra) • Ha nem igazol: az ltp. a Magyar Állam képviseletében eljárva érvényesíti a követelést • A végrehajtás az adóhatóság feladata

  39. A szabályozás továbbfejlesztésének irányai 1. • Új termékek • munkáltatói befizetés - munkaadói szerződés (önkéntes pénztári minta) • családi szerződések bevezetése (legalább a kiskorúak tulajdonszerzési kényszerének megszüntetése) • Részvétel állami programokban • a bérlakásprogramban kötelező előtakarékoskodás becsatornázása a lakástakarékpénztárakba

  40. A szabályozás továbbfejlesztésének irányai 2. • A konstrukció kötöttségeinek oldása • Szja-kedvezmény a 6%-os kölcsönök után • épületenkénti helyett lakásonkénti szerződéskötés • áthidaló hitel 6 hónap után • áthidaló hitel /szabad eszköz arány enyhítése • 50%-os betét/SZÖ arány megváltoztatása, finanszírozási képesség javítása

More Related