Bizalom és gyanakvás Csepeli, Gy. – Örkény, A. (2005) mtapti.hu/mszt/20041/001.pdf

1. A kelet-európai rendszerváltozás során kialakuló új gazdasági és társadalmi viszonyok néhány összefüggésének feltárása Bizalom és gyanakvás Csepeli, Gy. – Örkény, A. (2005) http://www.mtapti.hu/mszt/20041/001.pdf

2. Kiindulási pont • Piacgazdaság elsődleges feltételei instrumentális feltételeken alapszik • Másodlagos feltételek: lelki és értékbeli viszonyulások valamint a „bizalom” A gazdasági rendszert mennyire tartják legitimnek.

3. Bizalom és gyanakvása gazdasági rendszerek iránt Gyanakvás: • eltávolítja és megkérdőjelezi az egyén és a társadalom kölcsönviszonyát; • lélektanilag elbizonytalanítja a szereplőt cselekvésének értelmében és sikerében (Festinger, 1957). Bizalom: a társadalmi és gazdasági rendszer működésmódjának elfogadását, helyeslését jelenti. Ez a rendszerben résztvevők társadalmi viselkedését pozitív módon befolyásolhatja. Szintjei: • A rendszert működtető elvek iránt (pl. demokrácia) • Intézmények iránt (pl. TO) • Társadalmi csoportok iránt (pl. roma kérdés)

4. A kutatás célja • A gazdaság szereplői iránt megmutatkozó attitűdök feltérképezése, mely a szerzők hipotézise szerint hat a: • gazdasági rendszerre, • szélesebb társadalmi viszonyokra. (Lényegi pont a gazdagok iránti viszonyulás.)

5. A gazdaság szereplői iránt megnyilvánuló attitűdök K-Európában a rendszerváltozás során Ideálok, melyeket a nyugati országok testesítettek meg látszólag nagy tömegek számára váltak elérhetővé a rendszerváltás időszakában  gazdasági recesszió • Esetleges feltételezés: „ a gazdasági átmenet egy olyan zéró összegű játszma, ahol egyesek sikere csak mások kárára valósulhat meg” (kit hasonlítunk kivel?) • Társadalmi irigység: gazdagsággal szemben érzett társadalmi gyanakvás és távolságtartás. Kognitív változások: • Megszokott szereprendszerek átalakításának nehézsége • Külső/ belső sikertulajdonítás • Társadalmi irigység: gazdagsággal szemben érzett társadalmi gyanakvás • A sikertulajdonítás kérdése (Irigység: arra irányuló hajlandóság, hogy ellenségesen gondolunk mások előnyeire, noha az, hogy szerencsésebbek nálunk, nem csökkenti a mi előnyeinket …A verseny okozta kudarc megtapasztalása idézi elő, amely csökkenti a személyek önbecsülését, és társadalmi gyűlölködéshez vezethet. (Rawls, 1997)

6. Hipotézisek I. • Az államszocializmusból a piacgazdaságba való átmenet eredményessége végső soron az új működésmóddal, az új gazdasági szabályokkal kapcsolatban táplált bizalom mértékétől függ. • Gyenge bizalom: erős a gyanakvás a gazdasági rendszerrel szemben  erős disszharmónikus attitűd, mely a sikert, a kiemelkedést, különösképpen a meggazdagodást, a gazdaságot hátráltatja. • Minél erőteljesebb a bizalom, annál inkább várható, hogy a kevésbé produktív beidegződések (egalitarianizmus, autoritanizmus, tanult tehetetlenség) eltűnnek, gyengülnek. (A meritokratikus, konzervatív-liberális ideológiák a személy képességeire, erényeire helyezik a hangsúlyt.)

7. Módszer I. • 1991, 1996-os ismételt attitűd vizsgálat • 13 ország: USA, UK, Ny-N.o., K-N.o.,M.o., Hollandia, Bulgária, Oroszország… • Az adatfelvétel (kérdőív)az emberek igazságossággal, az igazságos társadalommal, az érvényesüléssel, a gazdasgsággal és az elosztás igazságos elveivel kapcsolatos nézeteket kutatta. ( Pl.: „Az ön véleménye szerint M.o. -on a következő tényezők milyen gyakran okai annak, hogy valaki gazdag?” (tehetség, kemény munka, jó kapcsolatok, jó indulási lehetőségek, gátlástalanság)

8. Módszer II. A bizalmatlanság megragadására négy fogalmat használtak a kutatók: • Általános bizalmatlanság a sikeresség és a meggazdagodásra vonatkozóan (külső oktulajdonítás - belsővel szemben) • Sikervakság (egyéni sikerek külső tulajdonítása, el nem ismerése) • Meggazdagodásra vonatkozó gyanakvás (gazdagokkal szembeni ellenérzések – külső oktulajdonítás) • Speciális irigység (általános bizalmatlanság +gazdagokkal szembeni elutasító attitűd) (kapcsolati tőke)

9. Eredmények I.Siker és gazdagság attribúció/ A „keletiek” kevésbé hangsúlyozzák a belső okok szerepét –a gátlástalanságnak jelentős szerepet tulajdonítanak./

10. Eredmények II.Az érvényesülés és gazdagság attribúcióBelső okok: tehetség, kemény munkaKülső okok: indulási előny, gátlástalanság, network (kapcsolati tőke???)

11. Eredmények III:Sikervakság és gyanakvásAz érvényesülést a negatív külső tényezők Ny-Európában árnyékolják be leginkább, miközben az USA-ban a sikerorientált értékek dominálnak.

12. Eredmények IV.

13. Eredmények V.Az érvénysülés és a gazdagság oktételezése 1991-ben és 1996-ban Közép-Kelet-Európában (A sikervakság erőteljesebben nőtt, mint a gazdagság iránti gyanakvás!)

14. Eredmények VI./A sikert kevésbé tulajdonítják külső tényezőknek, de a gazdagság iránti gyanakvás nőtt 1996-ra./

15. További eredmények • A piacgazdaság által lehetővé tett sikerrel szemben táplált negatív érzések legfőbb motorja mindhárom régióban a saját helyzettel való elégedetlenség (nem a tényleges sikeresség határozza meg). • Az objektív státusznak sem Kelet-, sem Nyugat-európában nincs direkt hatása a piaci szabályok iránti bizalom mértékére. Az USA-ban viszont igen; érdekes módon az alacsony státuszúak táplálnak inkább bizalmat a a piacgazdaság által lehetővé való sikerrel és gazdagsággal szemben. • Ny-Európában kevesebb irigységgel szemléik a gazdagságot, mint az egyenlősítő rendszerből éppen kiszabadult Közép-és Kelet –Európában. (Ez utóbbiban a magasabb státuszúak között fokozottan érvényesül.) • A kelet európai gondolkodásban a piac úgy jelenik meg, mint küzdőtér, ahol az egyén képességei és a külső tényezők harcolnak egymás ellen (pozitív   negatív). • Nyugaton ezzel ellentétben a hangsúly az egyéni erőforrások (akár belső, akár külső) sikeres mobilizációjában rejlik. • Amerikában a sikertulajdonítás középpontjában az egyén áll, Ny-Európában inkább a rendszer által felkínált esély.