Logisztika – Kontrolling Vizsgálati módszerek

1. Logisztika – Kontrolling Vizsgálati módszerek Kiss Norbert Heller Farkas Főiskola 2005

2. Mivel fogunk foglalkozni? • A logisztika – kontrolling tevékenységei • A logisztika – kontrolling bevezetésének előfeltételei • A logisztika – kontrolling bevezetése • A logisztikai kontroller szerepe és feladata • Az RST folyamatok vizsgálatának tárgykörei • Az RST folyamatvizsgálat különböző fajtái • Az adatfelvételi módszerek áttekintése • Az RST folyamatok elemzésének eszközei • Az RST folyamatvizsgálat főbb fázisai és lépései • Logisztikai folyamatok elemzésében használt mutatószám rendszerek • A szimulációs eljárások alkalmazása logisztikai folyamatok hatékonyság elemzésében

3. A logisztika – kontrolling tevékenységei • Célkitűzés, tervezés Beszerzés. Termelés. Értékesítés. Tterv, Tterv és/vagy Qterv, Qterv ------------------------------------------------------------- • Tényhelyzet mérése Pillanatnyi állapot rögzítése, „mintavételezés”. Ttény és/vagy Qtény ------------------------------------------------------------- • Terv–tény eltérés elemzése, ha Tterv - Ttény > Tterv, vagy Qterv - Qtény > Qterv. ------------------------------------------------------------- • Beavatkozás, intézkedés Mit kell változtatni? Hogyan kell változtatni? ------------------------------------------------------------- • Eredmények, visszamérés Hatásvizsgálat. -------------------------------------------------------------

4. A logisztika – kontrolling bevezetésének előfeltételei • A szükséges adatok és információk folyamatos rendelkezésre állása, támogató adatbázis, amelynek a következő főbb jellemzőket kell tartalmazni: • normák, vagy más néven normatívák (teljesítmény, idő stb. lásd Logisztika I.), • költségnemek, • költséghelyek. • Az adatok feldolgozáshoz és értékeléshez szükséges módszerek alkalmazása. • normatívák képzésének módszerei, • logisztikai költségek kalkulációs módszerei, • mérési eljárások módszertana, • elemzési, értékelési eljárások módszertana, • beavatkozó döntések algoritmusai, modelljei. • A kontrolling szervezet vállalati rendszerbe való illesztése, működésének megszervezése. • A kontroller(ek) működésének megszervezése. A megfelelően differenciált bontásban !!!

5. A logisztika – kontrolling bevezetése • Információszükséglet elemzése: • a logisztikai kontrollinggal szembeni elvárások megfogalmazása (pl. a szükséges információk köre, struktúrája, gyakorisága stb.), • a logisztika területén meglévő tervezési, ellenőrzési és információs struktúrák elemzése stratégiai és operatív szinten, • Eszköztár kialakítása: • tervezési, ellenőrzési és információs eszközök kidolgozása a logisztikai stratégia kialakításához. (pl. szimulációs módszerek) • tervezési, ellenőrzési és információs eszközök kidolgozása az operatív vállalatirányítás keretében, (pl. döntéselőkészítő módszerek) • Az eszközök fokozatos alkalmazásba vétele: • a stratégiai eszköztár egy-egy elemének példaértékű megvalósítása, • az operatív eszköztár egy-egy elemének példaértékű megvalósítása, • Megvalósítási javaslat: • a bevezetésre kerülő logisztikai kontrolling végleges megfogalmazása, • bevezetési terv készítés, • a bevezetésre kerülő logisztikai kontrolling koncepció költség – haszon elemzése.

6. A logisztikai kontroller szerepe és feladata MELYIK HIERARCHIA SZINTEN? MILYEN HATÁSKÖRREL? • Az információs rendszer szervezése, irányítása területén: • a logisztikai információ-rendszer kialakítása esetleg fejlesztése; • a meglévő információk elemzése a logisztikai célok megvalósítása szempontjából; • az információ szükséglet és felhasználás összehangolása a logisztika területén; • az információk továbbítása a logisztika funkcionális területeire, a vállalat egyéb szervezeteihez, illetve külsőpartnerekhez. • A logisztikai tervezés területén: • az elemzések eredményeinek előkészítése a logisztikai célok megvalósítása érdekében; • a tervek felülvizsgálata; • az optimális logisztikai terv megvalósítása. • A logisztikai ellenőrzés területén: • a tényadatok meghatározása; • a terv-tény állapot összehasonlítása; • az eltérések elemzése; • javaslat kidolgozása beavatkozó intézkedésekre.

7. Az RST folyamatok vizsgálatának tárgykörei I. 1.) A jelenlegi helyzet jellemzése – elemzése: - az RST eszközök szempontjából végzett elemző vizsgálat: a.) az RST eszközellátottság és az eszközök főbb jellemzői, paraméterei; b.) az RST eszközök kihasználtságának jellemzői; - az RST létesítmények szempontjából végzett elemző vizsgálat: a.) raktárépületek, tárolóterületek; b.) szállítópályák, útvonalak; c.) rakodók, áthidalók; - az RST munkaerő szempontjából végzett elemző vizsgálat: a.) a rendelkezésre álló főfoglalkozású RST munkaerő létszám; b.) a nem RST munkakörben dolgozók RST munkára fordított munkaidejének figyelembe vétele; c.) az RST dolgozók foglalkoztatottsága, a dolgozók munkaidejének időbeli kihasználtsága; - az RST folyamatok lebonyolításának részletes elemzése (következő fólia) - az RST folyamatok költségei szempontjából végzett elemző vizsgálat: a.) közvetlen költségek; b.) közvetett költségek; - munkavédelmi, ergonómiai szempontból végzett elemző vizsgálat

8. Az RST folyamatok vizsgálatának tárgykörei II. 2.) Az RST feladatjellemzők meghatározása: - az áruk jellemzői (alapvető és meghatározó!!!): a.) szilárd (darabáru – egyedi, vagy egységrakományos –, ömlesztett anyag); b.) folyékony halmazállapotú; c.) gáz halmazállapotú; - a fel- és leadóhelyek, az anyagmozgatás kezdő és végpontjai: a.) térbeli elhelyezkedés, megnevezés, azonosító; b.) be- és kiszállítási forgalom; c.) tárolandó készletmennyiségek; - a fel- és leadóhelyek kapcsolatai (szállítási relációk): a.) az időegység alatt továbbítandó átlagos árumennyiségek relációnként; b.) az esetleges időbeni kötöttségek, valamint az időbeni megoszlás adatai; c.) a mozgatási útvonalak pontos jellemzői; - előírások, korlátozások a feladatokkal kapcsolatban: a.) hatósági, üzemi előírások (tűzrendészeti, higiéniai stb.); b.) a helyszíni (építészeti) adottságok miatti korlátozások;

9. Az RST folyamatvizsgálat különböző fajtái I. Terjedelem szerint - (teljes üzemi folyamatokra, üzemi részfolyamatokra) Mélység szerinti - (korlátozott részletességű vizsgálat, részletes vizsgálat) 1.) Korlátozott részletességű vizsgálat: (becsléseken alapul, gyors eredményt ad, kérdések megválaszol(tat)ására szorítkozik, részletes vizsgálatok előkészítéseként alkalmazott technika)

10. Az RST folyamatvizsgálat különböző fajtái II. 2.) Az RST folyamatok részletes vizsgálata: - reprezentatív vizsgálat: a.) a munka leegyszerűsítését célozza; b.) alkalmasan megválasztott, kis számú, de a vizsgált jelenség egészére jellemző adatfelvételt igényel; c.) a megbízhatóság a mintaelemek számának változtatásával tetszőlegesen megválasztható; d.) felhasználható az RST eszközök kihasználtságának, a rejtett anyagmozgatás munkaidő hányadának stb. megállapítására; - teljes körű adatfelvételen alapuló vizsgálat az összes mozgásnak és körülménynek a feltárását jelenti egy adott időszakra vonatkoztatva; A vizsgálat előkészítő munkaigénye rendkívül nagy, az adatok kiértékelése munkaigé-nyes, de a különböző matematikai algoritmusoknak köszönhetően viszonylag egyszerűen elvégezhető, a vizsgálati eredmények felhasználhatósága (információ tartalma) megfele-lően elvégzett vizsgálat esetén meglehetősen nagy.

11. Az adatfelvételi módszerek áttekintése 1.) Közvetlen (primer) adatfelvétel: Az adatokat a keletkezésük helyén, az adott adatfelvétel céljára elkészített bizonylatokon gyűjtik össze. - emberi adatrögzítés (dolgozó végzi, külső felmérő végzi); - gépi adatrögzítés (műszeres vizsgálat); 2.) Közvetett (szekunder) adatfelvétel: Meglévő, az RST folyamatban használt hagyományos és számítógépes bizonylatok (nyilvántartások) kiértékelésén alapul. A közvetett adatfelvétel előnye, hogy a szubjektív hibák elkerülhetők, az időráfordítások csökkenthetők.

12. Az RST folyamatok elemzésének segédeszközei 1.) Elemző adatfelvételi lapok használata: - funkciója az RST folyamatokkal kapcsolatos információk összegyűjtése; - időrendi sorrendben tartalmazza a termelési tevékenységre és az RST műveletekre vonatkozó valamennyi lényeges adatot; - sokféle űrlaptípus létezik, korszerű változataiknál az egyes műveleteket egyezményes jelképi jelöléssel ábrázolják; - az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek szimbólumait összekötik  a termelési folyamatábrákhoz hasonló grafikon nyerhető; 2.) Egyedi elemzés fotográfiai módszerek segítségével: - fényképek készítése (statikus állapotok rögzítésére); - film- vagy videofelvétel (dinamikus munkaállapotok rögzítésére); 3.) Folyamatok képi szemléltetése:(„Móricka rajz” - szimuláció)

13. Az RST folyamatvizsgálat főbb fázisai és lépései 1.) Előkészítés: a.) tartalmi (vizsgálat célja, vizsgálati időszak, vizsgálati módszer, adatfelvételi lapok); b.) szervezési (felelősök kijelölése, személyek kiképzése, határidők meghatározása); c.) pszichológiai (beszélgetés a dolgozókkal, javaslatok összegyűjtése); 2.) Adatfelvétel és adatfeldolgozás: a.) adatfelvétel (közvetlen (primer) – közvetett (szekunder)); b.) adatfeldolgozás (mennyiségi – minőségi jellemzők meghatározása, grafikonok); 3.) Kiértékelés: a.) a mennyiségi és minőségi jellemzők - mint ok-okozati összefüggések - közötti kölcsönhatások megállapítása; b.) a kritikus folyamatok értékelése, szűk keresztmetszetek feltárása, a ha- tárállapotok (pl. kihasználtság esetében) számítása; c.) más hasonló RST folyamatokkal, rendszerekkel, RST normatívákkal való összehasonlítás; d.) végkövetkeztetések levonása, a vizsgálatok eredményeit mutatószámokban célszerű összefoglalni;

14. Logisztikai folyamatok elemzésében használt mutatószám rendszerek a.) bázis (vagy más néven keret ) mutatószámok: - a logisztikai teljesítmények nagyságát és struktúráját jellemző adatok, pl. beszállított árumennyiség, az árumennyiség megoszlása stb.; - a szállítójárművek, anyagmozgató gépek kapacitása, dolgozók létszáma stb.; - költségadatok; b.) termelékenységi mutatószámok: - a gépek, eszközök, dolgozók kapacitásának kihasználtságát jellemzik; c.) gazdaságossági mutatószámok: - a meghatározott teljesítményegységre eső logisztikai költségeket fejezik ki; d.) minőségi mutatószámok: - a logisztikai szolgáltatások színvonalát jellemzik, pl. a hiányos be- és kiszállítások aránya, balesetek, árukárok előfordulási gyakorisága stb.; A bázis vagy keret mutatószámok többnyire abszolút mutatószámok. Ezek használhatók fel a többi, általában relatív viszonyszám meghatározásához.

15. A szimulációs eljárások alkalmazása logisztikai folyamatok hatékonyság elemzésében Logisztikai rendszerek számítógépes vizsgálatára alkalmas döntéstámogató eszközök. - a logisztikai folyamatok általában nemlineáris, sztochasztikus típusúak; - paramétereik csak statisztikai eszközökkel határozhatók meg; - a rendszerekben található elemek száma nagy, kapcsolódásuk összetett; - nem lehetséges az elemek számának és működési paramétereinek egzakt analitikai eszközökkel való meghatározása; - a mai mérnöki tervezési gyakorlatban igény a tervezésre fordítandó idő csökkentése; A szimulációs programok a valós folyamatok viselkedésének „imitálására” alkalmasak.

19. Köszönöm a figyelmet !