Az őskor 5.osztály

1. Az őskor5.osztály „A történelem az élet tanítómestere.” /régi közmondás/

2. Mivel foglalkozik a történelem?- a múlttal, az emberiség múltjával • Társadalomtudomány • Régészek munkája /4X4 m-es próbaásás/ - régészek eszközei /leletek helyzete,mérete/ Antropológia /embertan/ Néprajz /népdal, népmese, monda, rege/ Összehasonlító nyelvészet /mely ősi nyelvcsalád/

3. Elméletek az ember származására: • Vallásos elmélet: Isten megteremtette Ádámot, a bordájából Évát. Ők az első ember- pár. Leszármazottai mi vagyunk mind. „Testvériség eszméje.” Eredendő bűn: a tiltás ellenére ettek a Tudás fája almájából, ezért az Úr ki- űzte őket a Paradicsomból.

4. Elméletek az ember származására: • Ufós elmélet: Idegen lények szálltak le űrhajóikon és keveredtek az itt élő homókkal. Számos oda nem illő tárgy, barlangrajz, népek ősi eredetmondái, megmagyarázhatatlan kép.

5. Elméletek az ember származására: ufók beavatkozása • „A gigantikus nagyságú „égi vándor” az Aszteroida becsapódását követő időktől kezdve a modern embertípus a Homo Sapiens megjelenéséig a föld—a világegyetemi lények által már akkor birtokolt / 65-66 millió év távlata…/fantasztikus és mesterséges teremtői tudás alkalmazásával—gyakorlatilag és a jó értelemben vett „kísérleti teleppé” azaz Földlaboratóriummá vált, mivel a föld az élet megőrzésér alkalmas bolygónak minősült. Ennek igazolására az elmúlt évmilliók vonulatából, három különleges példát emelek ki…/20. kép/ • A következő kép története a mai lovak őséről ad ismertetőt. Az elmúlt évtizedekben, dinoszauruszok utáni kutatás során találták meg É-Amerikában a képen látható, mintegy 55 millió éves, Mini-ló csontvázának, megkövesedett, fosszilis maradványait. / 20. kép. / A képen—a Mini-ló combcsontja, lábszárcsontja és koponyájának alsó állkapcsa látható, marmagassága 25-30 cm lehetett és a fosszilia alig nagyobb egy férfitenyérnél. A képen látható Mini-ló néhány millió éves pályafutást követően, eltűnt, „kihalt” / ? / a föld színpadáról, majd kb. 10 millió év távlatában újból „megjelent” a Ló a föld különböző területein, de már lényegesen magasabb és erőteljesebb testalkattal. Az újra megjelenő Ló testfelépítettségének lényeges alkati változását, valószínűen, az előzőekben említett, mesterséges kísérletek sora determinálta—világegyetemi lények részéről.” (A hibákért elnézést, nem én írtam.)

6. Elméletek az ember származására: • Evolúciós elmélet: Charles Darwin úgy hitte, az ember az állatvilágból fejlődött ki hosszú év- milliók során.

7. Lelőhelyek: • Olduvai-hasadék /Lucie/ • Pekingi elő- és ősember • Jávai majomember • Ausztrál elő- és ősember • Neandervölgyi ősember • Vértesszőlősi ősember / Sámuel/ • CrȏMagnoni ember /homo sapiens sapiens/

8. Az ember fejlődése:

9. Előemberek • Előembernek nevezzük azokat a típusokat, amiket még nem sorolunk a Homo genusba, de már az emberfélékhez sorolhatók. Közös jellemzőjük, hogy többé-kevésbé felegyenesedve jártak; átlagos agytérfogatuk méret tekintetében átmenetet képez az ősi majmok és a Homo nem korai képviselői (H. habilis) között, koponyájuk és fogazatuk egyaránt tartalmaz „majomszerű” és „inkább emberekre jellemző” elemeket. • Nagy részük az Australopithecus genusba tartozik. E csoport mintegy 8 millió éve jelent meg, és 2 millió éves a legkésőbbi ismert leletük. Az Australopithecusok annyira átmeneti jellegűek, hogy besorolásuk és fajaik körül állandó viták zajlanak . • Az Australopithecusok minden faja két lábon járt, vegyes koszton élhetett, agykoponyájuk űrtartalma nem haladta meg az 500 cm³-t. A kisméretű agy ellenére az Australopithecushoz köthető a kőkorszak kezdete, az eszközhasználat első jelei.

10. Ősemberek • 2 millió éve jelent meg Kelet-Afrikában az első ismert, az emberek (Homo genus) közé sorolt faj, amelyet ügyes embernek (Homo habilisnak) nevezünk. Agytérfogata nagy volt testéhez képest a (mai ember agytérfogatának kb. a fele) két lábon járt és eszközöket készített. • A felegyenesedett ember(Homo erectus) 1,5 millió éve tűnt fel Afrika és Eurázsia nagy részén a korábbi előembereknél, testesebb volt, agytérfogata is nagyobb, és ismerte a tüzet, továbbá kavicseszközöket használt. Nagyobb csoportokban élt, telepei akár 50 fősek is lehettek. • A mai ember a (nem kis mértékben szubjektív nevén) bölcs ember(Homo sapiens) mintegy 300 000 évvel ezelőtt alakult ki. Több alfaja ismert (H.s. neanderthalensis, H.s. presapiens) és körülbelül 30 000 éve megjelent a ma élő ember, a Homo sapiens sapiens alfaj.

11. Homo habilis (ügyes)

12. Homo erectus(felegyenesedett)

13. Korai neandervölgyiek lelőhelyei

14. Neandervölgyi ősember:homo sapiens • Új leletek alapján elképzelhető, hogy madártollakat használtak díszítésre a Neander-völgyiek. Az eredmények erősítik az elképzelést, miszerint a Neander-völgyiek nem pusztán vademberek voltak, hanem fejlett kultúrával rendelkeztek. • Neander-völgyiek csontjai közé keverve több száz madárcsontra bukkantak olasz kutatók az észak-olasz Fumane-barlangban. A szárnycsontok közül soknak a felszínén vágás- és kaparásnyomokat találtak azokon a részeken, ahova az evezőtollak kapcsolódtak, s ezek alapján azt feltételezik, hogy a tollakat szándékosan távolították el. Az eredményeket az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) legújabb számában közölték. • A Ferrara Egyetem kutatója, Marco Peresani szerint a tollakat díszítésre használhatták nagyjából 44 ezer évvel ezelőtt. Feltételezését arra alapozza, hogy a csontok olyan madárfajoktól származnak, amelyek kevés húsuk miatt nem lehettek alkalmasak tápláléknak, és abban az időben még a nyilat sem ismerték. JoaoZilhao, a Barcelonai Egyetem kutatója szerint a leletek erősítik azt az elképzelést, mely szerint a Neander-völgyiek kultúrája nagyon fejlett volt. Zilhao és kutatócsoportja egy évvel ezelőtt olyan 50 ezer éves kagylóhéjakat azonosított, amelyeket a Neander-völgyiek valószínűleg testfestékek keverésére és tárolására használhattak. • A Verona közelében lévő Fumane-barlang más régészeti érdekességet is rejt. Tizenegy éve olyan festett köveket találtak a barlangban, amelyek a becslések szerint több mint 32 ezer évesek, ezzel megelőzik a korábban legősibb európai barlangrajzokként számon tartott francia Chauvet-barlang körülbelül 32 ezer éves festményeit. • forrás: orig.hu

15. Homo sapiens (értelmes)

16. Neandervölgyi

17. Eszközeik

18. CrȏMagnon-i ember Újabb feltevések szerint a mai ember a NEANDERVÖLGYI és a CRȎ MAGNON-i közös utódja. A neandervölgyire hasonlítunk leginkább. Vannak, akik a neandervölgyi kipusztulását a crȏ magnon-ival vívott harcoknak tulajdonítják, és mások pedig a jégkorszaki hidegnek.

19. A zsákmányoló ember 3 főfoglalkozása: Gyűjtögetés Vadászat Halászat

20. Zsákmányolás:elveszi a természet javait, de nem pótolja. Termelés kezdete: elveszi a természet javait, de már pótolja. -családban él (patriarchátus=apai jogú társadalom) -beszéde, gondolkodása fejlődött -letelepedik (víz közelsége) -gyűjtögetésből→növénytermesztés (ásóbot, kapa, sarló, faeke) -gabonaféléket termeszt (búza, árpa, köles, rizs), öntöz (gát,zsilip, csatorna, vízátemelő=saduf, kút használata…többször arat – sarló) -vadászatból→állattenyésztés (karámba zárja, eteti, szaporítja, és szükség esetén levágja, domesztifikál=háziasítja az állatokat: juh, kecske, szarvasmarha, kutya, ló, igavonókat kerekes kocsi elé fog -kialakulnak a legősibb foglalkozások: fazekasság /kiégeti, mázas, korong használata…edények, tárolásra legfőképp/ fonás-szövés: férfimunka, szövőállvány, a fonal végeken kő- vagy agyagnehezék. Len, kender, csalán rostjából-kevés a bőr a vadászat már nem fő tevékenysége. -fémművesség: réz, ón, cink, bronz ötvözet= két vagy több fém elegye, arany, ezüst, vas…Kovács, fújtató, forma. Fegyver, edény, ékszer. Falvak, városok városfallal védve vízpart mellé, közös építkezések. FELESLEGET TERMEL, LESZNEK GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEK, FELBOMLIK AZ ŐSKÖZÖSSÉG, AHOL MINDENKI EGYENLŐ VOLT, KÖZÖS VOLT A MUNKAVÉGZÉS, KÖZÖS AZ ELOSZTÁS. Hordákban él (matriarchátus=anyai jogú társadalom) -egytagú szavakkal jelez társainak -keze ügyesedik, fog, dolgozik -agykoponyájának térfogata nő -Nemek szerinti munkamegosztás Állandó vándorlásra kényszerül -Fél a természettől, tapasztalással kezdi megismerni a környezetét -őskőkori eszközei vannak -bot, kő, csont /használ/ -szakóca, kőbalta, dárda, lándzsa, szigony, háló, íj, nyíl Tűz megismerése /melegít, főz, süt, világít, állatokat távol tartja/ -lakik barlangban, fakunyhóban, cölöpházban, lombsátorban stb. -varázslással gyakorolja a vadászatot Halottait tiszteli, hisz a túlvilági élet folytatásával, vörösre festi testét