dr. Petrás Ferenc Tervező-elemző, GINOP prioritásfelelős Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

1. Az Európai Unió 2014-2020. programozási időszak támogatási prioritásai és a magyarországi lehetőségek dr. Petrás Ferenc Tervező-elemző, GINOP prioritásfelelős Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

2. Tematika: - EU Támogatási prioritások- A tervezési folyamat- Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó változtatások- Magyar prioritások, lehetőségek

3. A programozás folyamata

4. EU Támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása; a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A fenti 11 tematikus célkitűzés teljes összhangban áll Magyarország érdekeivel, jövőbeli lehetséges fejlődési irányaival.

5. EU Támogatási prioritások Forrásallokációs determinációk, pl. ESZA, KKV, Megújuló minimális forrás minden régiókategóriában Határozottabb számonkérés, visszatartás (azonnali forrásvesztés bizonyos indikátor vállalások nem teljesítése esetére már a program megvalósítási időszakban) Budapest és Pest megye területén a VEKOP-ban (új KMOP) allokált források 80%-át az 1-4. tematikus célkitűzésre kell felhasználni Vidékfejlesztés, ETE (határon átnyúló) együtt-tervezése a többi OP-val, főként Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP-val Új térségi integrációs eszközök: Integrált térségi beruházások (ITI) – pl. Balatonra, MJV-kre Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – kisebb várostérségek, járások

6. A tervezési folyamat 2011-2012 • EU új Területi Agendája (TA2020); 2014-2020-as Kohéziós politikai reform • Nemzeti, ágazati, területi stratégiai dokumentumok megújítása (ex-ante kondicionalitás) • -Új „MAGYAR FEJLESZTÉS 2020 (OFTK) Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata • Megyei Területfejlesztési Koncepciók tervezése • NFK - Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállítása • Tagjai: Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökséget vezető államtitkár • Feladatai: • A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony központi szakmai koordináció biztosítása • 2007-2013-as és 2014-2020-as kormánydöntések előkészítése • Főtárgyaló kijelölése- Dr. Cséfalvay Zoltán NGM államtitkár úr személyében 2013 Partnerségi Megállapodás és új Operatív Programok tervezése, folyamatos egyeztetések a Bizottsággal, partnerségi egyeztetések

7. Uniós, hazai és megyei tervek kapcsolatának áttekintése Ágazati stratégiák Kiemelt jelentőségű kormányzati tervdokumentumok (pl. Növekedési Terv) EU 2020 11 tematikus célkitűzés OFTK Partnerségi Szerződés Hazai fejlesztési programok Operatív Programok Megyei t. koncepciók Megyei t. programok

8. ÚJ GAZDASÁG: Megújult és növekvő gazdaság ÚJ TÁRSADALOM: Erős középosztály és új kiegyezés Megóvott és stratégiailag hasznosított TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Jövőkép 2030 TERÜLETI REND és térségi fejlődés együttműködésben Észak Nyugat „KÖZÉPSŐ ÉGTÁJ” Csomópont helyzet (HUB) Kelet Dél Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Átfogó célok 2030 SPECIFIKUS TEMATIKUS CÉLOK 2030 Stratégiai erőforrások nemzeti megőrzése, fenntartható használata, környezet-biztonság GyógyulóésgyógyítóMagyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság) Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I Jó állam: nemzeti közművek, szolgáltató állam és biztonság Gazdasági növekedés, versenyképes, export-orientált, innovatív gazdaság Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom, roma-integráció Specifikus célok 2030 SPECIFIKUS TERÜLETI CÉLOK 2030 Az ország makroregionális gazdasági és térszerkezeti csomópont Többfunkciós növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek Vidéki térségek értékalapú felemelése Egységes és integrálódó társ. és gazd. és egyenlő létfeltételek az ország egész területén Elérhetőség megújuló rendszerei és kapcsolt terei, mobilitás

9. A tervezési folyamat A Kormány 1114/2013. (III. 8.) Korm. Határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről A Kormány a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról kötendő Partnerségi Megállapodás első tervezetével egyetértve úgy dönt, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásánakátfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésreés a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely • a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, • a foglalkoztatás növelésén, • az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, • a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, • a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán mint nemzeti fejlesztési prioritásokon alapszik

10. Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó változtatások A szakpolitika alá rendelt irányítás (Irányító Hatóságok a szakminisztériumoknál) ua. erős koordináció a Miniszterelnökségnél A gazdaságfejlesztésre allokált források kerete növekedjen, min. 60% Megyék, MJV-k, járások, érdekképviseletekbevonása a programozásba, végrehajtásba Az OP-k közötti értelmetlen lehatárolások helyett szinergia, (pl. mikro vállalkozások az ország minden településén fejleszthessenek) A korábbi tömeges pályázati felhívások helyett kis számú, átlátható, több évre előre tervezhető programok, felhívások Eszközorientáltság helyett fejlesztési cél orientáltság ERFA-ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA GINOP-ban is) Bátrabb ágazati fókusz, hazai termelés, hazai szolgáltató szektor előnyben részesítése Világos üzenet, látható irányoka gazdasági szereplők felé

11. Magyar prioritások Koordinációs Operatív Program (Miniszterelnökség) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (NGM) a) versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, b) kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés (K+F), c) infokommunikációs technológia fejlesztése, d) rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, e) kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, f) foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (NGM) a) az intelligens és tudásalapú növekedés (KFI)– versenyképes gazdaság-, valamint kis- és középvállalkozás (KKV)fejlesztés, b) az integrált települési és közösségi infrastruktúra-fejlesztés, c) a térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD típus), d) a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok,

12. Magyar prioritások Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (NGM) a) megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programok, b) nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség javító programjai (megyei jogú városok és térségeik), c) kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok (CLLD típusú programok), d) decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok, (ESZA) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EMMI) a) az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén, b) a fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében, c) az infrastrukturális beruházások az oktatás és kultúra területén, d) az oktatási, kulturális fejlesztések, e) a közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása, f) a kutatási fejlesztések,

13. Magyar prioritások Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program (NFM) a) a nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása, b) a nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása, c) a regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság javítása, d) a regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása, e) integrált, fenntartható elővárosi mobilitási rendszerek fejlesztése a nagyvárosokban, Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (NFM) a) a klímaváltozásra történő felkészülés, b) a víziközmű szolgáltatás fejlesztése, c) a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, d) a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések, e) a megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések, f) az energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I), szemléletformálás,

14. Magyar prioritások Vidékfejlesztési Program a) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, b) a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, c) az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása, d) a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, e) az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban, f) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben Magyar Halászati Operatív Program a) a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is, b) az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is, c) a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása, d) a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése,

15. Magyar prioritások GINOP 1. prioritás indikatív tartalom • Növekedésünk Alapjai - Versenyképes KKV-k a hazai- és világpiacon • Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (tőke, hitel, garancia, lízing, stb.) • Üzleti infrastruktúra fejlesztése • Telephely alapítási és fejlesztési támogatás • Üzleti infrastruktúra fejlesztés induló és a fejlődő vállalkozások számára is (ipari parkok, logisztikai központok) • Hálózati gazdaság fejlesztése (Vállalati együttműködések, klaszterek; Beszállítói hálózatok) • Beruházás-ösztönzés a munkahelyek teremtése és megtartása érdekében (szolgáltató központok, munkaerő piaci mobilitást segítő fejlesztések, atipikus foglalkoztatási formák és családbarát munkahelyek támogatása)

16. Magyar prioritások A magyar KKV növekedési és versenyképességi szektorok (indikatív felsorolás): • Egészség gazdaság – egészségipar, gyógyszeripar – (piacosítható egészségügyi szolgáltatások és egészségturizmus GINOP 4-ből). • Élelmiszeripar és helyi alternatív közösségi gazdaság - élelmiszeripar, feldolgozás, technológiai fejlesztés és értékesítés – (GINOP és VP összhang) • Tudásgazdaság (magyar ipari és fejlesztő központok, high-techgazellák stb.). • Zöld- és kékgazdaság - (zöldgazdaság, nemzeti közszolgáltatások, energia-hatékonytechnológia ipar, építőipar, termál- és földhő-ipar, vízipar, bionika stb.) • Tranzitgazdaság – (logisztika, nemzeti autohof, tranzitszolgáltatási (pl. energia is), közlekedési szolgáltatási (pl. légi, vízi) és közösségi közlekedési ipar). • Kreatív és élménygazdaság: kreatív ipar és gazdaság fejlesztése (szolgáltatások GINOP 4-ből). Továbbá a kiemelt nemzetközi ipari beszállító és kiszolgáló területek: • Kiemelt ipari területek fejlesztése - jármű, gép- eszköz és alkatrészgyártás, magyar KKV ipari beszállítók. • Center of excellence - nemzetközi szolgáltatási-, fejlesztő, kiválósági és logisztikai központok.

17. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! dr. Petrás Ferenc Tervező-elemző,GINOP prioritásfelelős Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal H-1051 Budapest, Kálmán I. utca 2. E-mail:ferenc.petras@nth.gov.hu