1 / 29

Digitális Hangszerkesztő Programok (DAW)

Digitális Hangszerkesztő Programok (DAW). Kovács Richárd. Történet:.

nigel
Download Presentation

Digitális Hangszerkesztő Programok (DAW)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Digitális Hangszerkesztő Programok (DAW) Kovács Richárd

  2. Történet: A digitális audio munkaállomások létrehozására tett legkorábbi kísérletek az 1970-es és 80-as években korlátozva voltak olyan tényezők által, mint a tárolás magas ára, valamint a jelentősen lassabb feldolgozási sebesség. 1978-ban hozta létre a Soundstream vállalat azt a terméket, amit az első digitális audió munkaállomásnak lehet tekinteni, kihasználva a legújabb számítógépes hardvert. A Digital Editing System, ahogy a Soundstream nevezte, állt egy DEC PDP-11/60 miniszámítógépen futó egyedi szoftvercsomagból, egy merevlemezből,

  3. egy oszcilloszkópból, ami megjelenítette a szerkesztendő hanghullámokat, kijelzőegységből a rendszer vezérlésére. Valamint interfész kártyákból, melyek az Unibus bővítőhelyekbe voltak behelyezve, ez nyújtott analóg és digitális audio bemenetet és kimenetet, melyeken kommunikáltak a Soundstream digitális felvevőjével és a hagyományos analóg kazettás felvevővel is. A szoftverrel lehetett szerkeszteni a felvett hanganyagokat, melyeket a merevlemezen tároltak, valamint effekteket is elő tudott állítani, pl crossfade.

  4. Unibus PDP-11/40

  5. Az 1980-as évek végére, számos számítógép, mint például az Apple Macintosh, Atari ST és a Commodore Amiga elég fejlett lett, hogy kezelje a digitális hangszerkesztés feladatát. Például a Digidesign "Sound Tools" és "Sound Designer„ programok már tudtak audio mintákat szerkesztni, az olyan sampler billentyűzetek számára, mint az E-mu Emulator II és az Akai S900. A kaliforniai OSC nevű cég 1994-ben kiadta a DECK nevű programot, mely már 4 sávon tudott felvenni és szerkeszteni.

  6. E-mu Emulator II

  7. Sok nagy hangstúdió váltott analógról digitálisra, miután a Digidesign bemutatta a Pro Tools szoftverét. Ebben az időben a legtöbb digitális audiószerkesztő Apple Mac alapú volt (ahogy a Pro Tools is). 1992 körül kezdett el terjedni az első Windows-alapú audiószerkesztő, a Soundscape Digital Technology cégtől. Ekkor még a rendszer minden része egy speciális hardwaret igényelt a hangfeldolgozáshoz.

  8. Soundscape SSHDR1

  9. Pro Tools 9

  10. 1993-ban a német Steinberg cég megjelentette a Cubase Audio programját Atari Falcon 030-ra. Ez a verzió már tartalmazott beépített effekteket, 8 sávos hang felvételre és szerkesztésre volt képes, és ezek mellett hardver független volt, tehát nem volt szükség saját, a gyártótól vásárolt kiegészítő eszközökre. Ez egy elképesztő újítás volt abban az időben.

  11. Atari Falcon 030

  12. Az első Windows-alapú szoftver 1993-ban jelent meg, ez volt a Samplitude Studio (ami egyébként már létezett 1992-ben Commodore Amigára).

  13. 1996-ban adta a ki a Steinberg a Cubase VST-t Macintoshra, amely rögzíteni és lejátszani akár már 32 digitális sávon tudott. A Cubase legnagyobb újítása ebben a verzióban, hogy a komplett keverőpultot modellezte le az effekt kiegészítőkkel együtt, amik hagyományosan megtalálhatóak voltak az analóg stúdiókban. Ez forradalmasította a hangszerkesztő programok világát, mind a funkciókban, mind árában, és rövid idő alatt a legtöbb audio szerkesztő le is utánozta ezt. A legutolsó verzió a Cubase 7, 2012ben jelent meg.

  14. Cubase VST 3.7

  15. Cubase 6 eszköztára

  16. A Cubase VST 3.7 1999-ben bevezetett egy virtuális hangszer interfészt szoftver szintetizátoroknak, ennek a neve VSTi. Ez tette lehetővé, hogy a harmadik féltől származó virtuális hangszereket csatoljanak a Cubase-hez. Ez alapvető kellékké vált a többi hangszerkesztő programban is. A Cubase 6 már beépített hangszereket is tartalmazott, pl. HALion Sonic SE, Groove Agent ONE, LoopMash 2 és VST Amp Rack.

  17. Pro Tools: Az Pro Tools első változata 1991-ben jelent meg, mely 4 sávot tudott kezelni és 6000$-ba került. A belső motorját és a felhasználói felületét is egy kis San Francisco-i cég, az OSC fejlesztette ki, de a Digidesign cég neve alatt került forgalmazásra. 1997-ben a Pro Tools elérte a 48 sávos változatot. 2010-ben jelent meg a Pro Tools 9, melynek újítása, hogy a korábbi verziókhoz képest elszakadt a kötelező hardver kiegészítőktől és függetlenül is tudott már működni. A legutolsó verzió a Pro Tools 10/HD, 2010-ben jelent meg.

  18. Egyes művészek ma már inkább a Pro Tools nélküli felvételt részesítik előnyben. Jack White a The White Stripesból, azzal érvel, hogy "Úgy gondolom, a Pro Tools-szal nagyon jól lehet felvenni zenét ... már túl könnyen is, túl könnyű kijavítani a hibákat. Hallható ez a fajta tiszta, műanyag tökéletesség, és már mindenhonnan ezt hallani. Ez nem az a fajta zene, amit szeretnénk viszonthallani a saját lemezünkről".

  19. Auto-tune: Lényege hogy a bemenetre küldött fals énekhangokat tiszta hangokra egészíti ki. A effekt leméri a bemenetére adott jel frekvenciáját, és összehasonlítja a korábban beprogramozott tiszta zenei hangokkal. Ezt a vizsgálatot nagyjából 4 milliszekundumonként elég elvégezni. Ha a hang frekvenciája nagymértékben eltér a referencia értéktől, akkor megváltoztatja a hangmagasságát. Hogy milyen tűréssel dolgozzon az algoritmus, azaz hogy mennyire hagyja elcsúszni a hangot, azt a „speed” paraméterrel lehet beállítani. 

  20. Köszönöm a figyelmet!

More Related