Zaj és rezgés elleni védelem

1. Zaj és rezgés elleni védelem 2013.04.16. dr. Szilágyi Szilvia szilvia@emla.hu

2. Legfontosabb jogszabályok • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól • 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról • 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról • 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről • 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól • 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről • 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

3. Legfontosabb jogszabályok

4. 1. Mit jelent a zaj elleni védelem?

5. A zaj elleni védelem 31. § (1) A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. (2) A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani: a) a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését; b) a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását; c) a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét. (3) A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani. környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető; környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre;

6. A környezeti zaj és rezgés elleni védelemegyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet A rendelet hatálya –1. § (1) A rendelet hatálya -a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a)közterületi rendezvényre; b)a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre, c)a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre, d)közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre, e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint f) a vallási tevékenység végzésére

7. A környezeti zaj és rezgés elleni védelemegyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet Fogalom-meghatározások –veszélyes mértékű zaj [2. §j)] „ a) olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét;” „ b) olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja;”

8. A környezeti zaj és rezgés elleni védelemegyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet Fogalmak-védendő terület [2. §p)] „2. §p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti: pa) lakó-, üdülő, vegyes terület pb) különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei; pc) zöldterület (közkert, közpark); pd) gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el.” 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

9. 2. Mi az a stratégiai zajtérkép?

10. Stratégiai zajtérkép A környezeti zaj átfogó értékelésére, illetve az adott területen belüli aktuális zajhelyzet értékelésére és a jövőbeli zajhelyzet előrejelzésére készített térkép. - zajterhelési zajtérkép (a meghatározott vonatkoztatási időre, meghatározott állapotot ábrázoló stratégiai zajtérkép, amely a vizsgált terület különböző környezeti zajforrásai által okozott zajterhelést mutatja be zajszint-övezetekkel, illetve zajszintgörbékkel) és - konfliktustérkép (a zajterhelés és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készült stratégiai zajtérkép) A stratégiai zajtérképet a kötelezett önkormányzat a közigazgatási területén található - nagy forgalmú közutak, valamint a külön jogszabály szerinti kiszolgáló utak és átmenő forgalom nélküli utak kivételével a közutakra, - nagy forgalmú vasutak kivételével a vasutakra, - a fő repülőtér kivételével valamennyi repülőtérre, - üzemi létesítményekre vonatkozóan külön-külön készíti el. A fentiek alapján az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az önkormányzat által kijelölt csendes területeken, a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken, ahol a zajjellemzők megfelelnek a jogszabály szerinti stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat. Az intézkedési tervben különösen alkalmazható intézmények: a forgalomtervezés, a területhasználat-tervezés, egyes műszaki intézkedések vagy csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése, illetve más szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztönzők.

11. 3. Melyek a zaj elleni védekezés legalapvetőbb szabályai?

12. A zaj elleni védekezés alapvető szabályai • Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. • Ilyennek minősül az olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség, illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét, vagy olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja. • A környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. • A hatósági feladatok megoszlanak a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője, főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség között.

13. 4. Melyek a zaj ellen védendő területek?

14. A zaj ellen védendő területek Védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell; védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti • lakó-, üdülő-, vegyes terület, • különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei, • zöldterület (közkert, közpark), • gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el; védendő (védett) épület, helyiség: • kórtermek és betegszobák, • tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban, • lakószobák lakóépületekben, • lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben, • étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben, • szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei, • éttermek, eszpresszók, • kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek

15. 5. Milyen, a zaj elleni védelmet célzó megoldásokat alkalmaz a szabályozás?

16. Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. • A környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. • A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. • Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. • Akivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. • A közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. • Csendes övezet, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a külön jogszabályban a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértéknek. A kijelölését megelőzően a kijelölésre szánt területre zajtérképet kell készíteni és meg kell vizsgálni a zaj elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket. • Olyan közüzemi létesítményeknél, ahol a zajszint nem csökkenthető határértékre, a környezetvédelmi hatóság fokozottan zajos területet jelöl ki. A közüzem üzemeltetője a fokozottan zajos területet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül benyújtja a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében az ingatlanok zajcsökkentésével kapcsolatos intézkedések ütemezését. Az ütemezést a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.