Az orvosi hivatás felelőssége

1. Az orvosi hivatás felelőssége Dr. Kovács József, egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Bioetika részleg

2. Az orvosi hivatáshoz tartozó erények I. • Altruizmus • Szakmai tudás • Gyakorlati készségek • A betegek és családjuk iránti tisztelet • A kollégák és más egészségügyi dolgozók iránti tisztelet • A betegek és a társadalom igényei iránti felelősségérzet

3. Az orvosi hivatáshoz tartozó erények II. • A szakmai kiválóság és a folyamatos szakmai fejlődés iránti elkötelezettség • Lelkiismeretesség • Becsületesség • Kötelességtudat

4. Az orvosi erények megfogalmazásának problémái I. • Férfi centrikus megfogalmazás • A tanárok példamutatása sokszor nem megfelelő • Medikusok érzelmi, pszichológiai bántalmazása

5. Az orvosi erények megfogalmazásának problémái II. • Következmény: cinikus attitűd • Teendő: világos politika az ilyen cselekmények jelentésére, kivizsgálására és megelőzésére • A kulturális kompetencia hiánya

6. Az orvoslás iránti bizalom történeti változása. • A XX. század eleje: a hivatások tekintélye drámai növekedésének időszaka. • Ok: a tudomány és a technológia fejlődése. • Az orvoslás ekkor rövid idő alatt elismert és tisztelt hivatás lett. • Ez a tekintély a csúcsát a XX. század közepére érte el, azóta csökken.

7. Az orvosi hivatás tekintélyének csökkenése. • Ez az 1970-es évek elején kezdődött el. • Jele: a hivatás iránti bizalom csökkenése. • Oka: a tekintélyek iránti tisztelet általános csökkenése. • Az 1980-as évek: a deprofesszionalizáció időszaka. • Deprofesszionalizáció: a hivatás autonómiája és tekintélye együttes csökkenése.

8. Az orvosi tekintély elemei. • Beleszólási lehetőség az eszközök elosztásába (politikai tekintély) • Döntési lehetőség egyes kezelési formák megválasztását illetően, melyet a betegek, a biztosító, elfogadnak (klinikai tekintély)

9. A bizalom csökkenésének lehetséges okai I. • A szakértelemben való bizalom csökkenése • Ennek elemei: • az orvosi hibák, tévedések egyre szélesebb körű tudatosulása • egyes orvosi beavatkozások gyakoriságának különbségei helytől, orvosi iskolától stb. függően

10. A bizalom csökkenésének lehetséges okai II. • A hivatás tagjai altruizmusában való kételkedés • Az orvosokat megvádolták, hogy • túl pazarlóan bánnak az erőforrásokkal (a betegek és a társadalom elleni gazdasági abúzus vádja) • túl fukarul bánnak az erőforrásokkal, s így a betegek a szükséges kezelést sem kapják meg. (az orvos nem a beteg, hanem a társadalom érdekét védi) • A kérdés: milyen arányban kell az orvosnak az egyén és a társadalom érdekét figyelembe vennie?

11. A bizalom csökkenésének lehetséges okai III. • A medicina egyre fokozódó kommercializálódása. • Az orvosi dominancia jogosságának megkérdőjeleződése. • Az orvosi szakma ellenállása az orvos-beteg viszony szimmetrikusabbá válásával szemben

12. Az orvosi hivatás „megszólalásának” felelőssége • Az orvosi hivatás egészének kötelessége a „szószólás” a társadalom érdekében

13. Mit jelent a megszólalás? • Nem (teljesen) szakmai közönség felé történő megnyilvánulás • Megszólalási hajlandóság alapján kontinuum: • „Elefántcsonttorony”---”aktivista”(„szószóló”) • Ez szakmától is függ (pl. biokémia—bioetika) • A szakember morális kötelessége a „megszólalás” • Mindehhez a sajtó, a médiumok segítsége nélkülözhetetlen • Optimális esetben a médiumok és a szakemberek kapcsolata egymást kiegészítő

14. A médiumok feladatai • Elsődleges feladatok: • A hatalom, a társadalmi intézmények (pl. egészségügyi rendszer) ellenőrzése • Elfogulatlan informálás • Segítséget nyújtani az embereknek abban, hogy a kor fontos kérdéseit megítélhessék • Szórakoztatás • A működéshez szükséges másodlagos feladatok: • A működőképesség gazdasági feltételeinek a biztosítása • Megfelelő példányszám a nyomtatott sajtónál • Hirdetések „odavonzása” az elektronikus sajtónál

15. Konfliktuslehetőség a szakember és médiumok között • Informálás versus szórakoztatás • „Laikus” versus „szakember” szerkesztő • „Laikus” versus „szakember” interjúalany • A médiumok működése keretfeltételeinek figyelmen kívül hagyása

16. A médiumok működésének keretfeltételei • Az új hírekre való azonnali reagálás kényszere • A korlátozott idő, illetve terjedelem • A szórakoztatás kényszere • Következmények: • Egyértelmű, világos válaszok iránti igény a sajtó részéről • Szakemberek „skatulyák” szerinti kiválogatása • A „skatulyák” torzító hatása

17. Az orvosi újságírás csapdái • A drámai „élet-halál” kérdésekre koncentrál • A kérdések mélyebb (társadalmi, etikai stb. ) elemzésére nincs idő • A médiumok okozta torzítás fontossága • A torzítás felnagyításának jelensége • Pl. HIV—magas rizikójú csoportok (magas rizikójú viselkedés helyett) • A fogyatékosok előítéletes, közhelyszerű bemutatása (pl. pszichiátriai betegek)

18. Az orvosi hivatás kartája. • Publikálva: • Annals of Internal Medicine (5 February 2002 Volume 136 Number 3 • Tartalmaz: • 3 alapelvet • 10 kötelezettséget • Szándéka szerint kultúrától és politikai rendszertől függetlenül egyetemesen érvényes.

19. A jelenlegi helyzet. • A fejlett országok egészségügyi ellátásában bekövetkezett változások veszélyeztetik az orvosi hivatás alapértékeit. • A jelenlegi feltételek között nagy a kísértés, hogy az orvos számára ne a beteg érdeke legyen a legfőbb szempont.

20. A három alapelv. • A beteg érdekének az elsődlegessége. • A beteg önrendelkezési jogának a tiszteletben tartása. • Az igazságosság elve.

21. A beteg érdeke elsődlegességének az elve I. • Ez ősi elv. Korábbi megfogalmazás: • Salus aegrotisupremalexesto! (A beteg érdeke legyen a legfőbb törvény!) • Jelentése: az orvos helyezze a betegei érdekeit saját érdekei elé. • Ez-- más szakmákhoz képest-- szokatlan altruizmust követel az orvostól.

22. A beteg érdeke elsődlegességének az elve II. • Ellene hatnak: • a piac törvényei • a társadalmi nyomás • adminisztratív előírások • Ma—gyakorlatilag valamennyi iparosodott országban—úgy változik az egészségügy, hogy az veszélyezteti az orvosi hivatás alapértékeit.

23. A beteg önrendelkezési joga tiszteletének az elve I. • Ez modern elv. • Eszerint az orvos a beteg tanácsadója, de a döntés a betegé. • A betegellátás központja nem az orvosi rendelő, hanem a beteg otthona és munkahelye. • Itt hozza meg ugyanis a beteg azokat a napi döntéseket, melyek egészségét alapvetően befolyásolják.

24. A beteg önrendelkezési joga tiszteletének az elve II. • Az orvosnak őszinteségre, nyíltságra kell törekednie betegével szemben. • El kell látnia betegét minden információval, mely szükséges a számára ahhoz, hogy a kezelésével kapcsolatos döntéseket meghozza. • A beteg döntése meghatározó mindaddig, míg nem vezet etikátlan vagy szakmailag nem megfelelő beavatkozáshoz.

25. Az igazságosság elve. • Az orvosi szakmának törekednie kell az egészségügyi ellátás során az erőforrások igazságos elosztására. • Minden orvosnak törekednie kell az egészségügyi ellátásban a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére.

26. A szakmai kompetencia iránti elkötelezettség I. • Az orvosnak feladata: • az élethossziglani tanulás • a megfelelő szintű betegellátáshoz szükséges orvosi tudás fenntartása • a klinikai készség fenntartása • a csapatmunkában való részvételhez szükséges készségek „karbantartása”.

27. A szakmai kompetencia iránti elkötelezettség II. • A hivatás egészének törekednie kell arra, hogy • Minden tagja kompetens legyen. • Megfelelő mechanizmusok legyenek e cél eléréséhez.

28. A beteggel szembeni őszinteség iránti elkötelezettség I. • Az orvosnak biztosítania kell, hogy a beteg • Teljesen és őszintén fel legyen világosítva a beavatkozás előtt és után. • A tájékoztatással lehetővé kell tenni, hogy a beteg dönthessen a terápia menetéről.

29. A beteggel szembeni őszinteség iránti elkötelezettség II. • A betegnek joga van tudni, hogy • az egészségügyi ellátás során előfordulnak a beteg károsodását eredményező hibák. • Ha a beteg ilyen hiba következtében károsodik, ezt vele azonnal közölni kell. • Ennek elmulasztása megrendíti a beteg és a társadalom bizalmát az orvosokban.

30. A beteggel szembeni őszinteség iránti elkötelezettség III. • Az orvos által elkövetett hibák jelentése és elemzése lehetővé teszi • a hasonló hibák megelőzését. • a betegellátás javítását. • a kárt szenvedett feleknek nyújtott kártérítést.

31. A titoktartás iránti elkötelezettség. • Ez alapelv, de lehetnek kivételek. • Pl. mikor a titok megtartása másokat veszélyeztet.

32. A beteggel való megfelelő kapcsolat fenntartása iránti elkötelezettség. • A betegek, helyzetükből adódóan • Sérülékenyek • Az orvostól függő helyzetben vannak. • Az orvos a beteg kiszolgáltatott helyzetét nem használhatja ki, s ezért bizonyos fajta kapcsolatok a beteggel kerülendők. (Pl. szexuális-, üzleti jellegű-, s egyéb magánelőny szerzésére alkalmas kapcsolatok.)

33. A betegellátás minőségének javítása iránti elkötelezettség I. • Cél: a minőség folyamatos javítása. • Ennek módszerei: kollektív erőfeszítések • a hibák számának csökkentésére • a beteg biztonságának a növelésére. • az egészségügyi erőforrások felesleges felhasználásának a megszüntetésére. • az ellátás eredményének az optimalizálására.

34. A betegellátás minőségének a javítása iránti elkötelezettség II. • Az orvosoknak aktívan részt kell venniük • az ellátás minőségét kifejező mutatók kifejlesztésében. • az ellátást nyújtó minden személy, intézmény és ellátórendszer munkája minőségének rutinszerű ellenőrzésében. • Az orvosok egyénileg és szakmai szervezeteiken keresztül is felelősek a betegellátás minősége folyamatos fejlesztését lehetővé tevő mechanizmusok kidolgozásáért és alkalmazásáért.

35. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás javítása iránti elkötelezettség I. • Minden egészségügyi rendszer célja: a megfelelő és egységes színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása. • Az orvosoknak mind egyénileg mind testületeiken keresztül törekedniük kell az igazságos egészségügyi ellátás akadályainak a megszüntetésére.

36. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás javítása iránti elkötelezettség II. • Törekedni kell az • iskolázottság, anyagi helyzet, földrajzi elhelyezkedés, törvényi korlát, társadalmi diszkrimináción alapuló hozzáférést akadályozó tényezők megszüntetésére. • Minden orvos nyilvános szószólója kell legyen az igazságosságnak tekintet nélkül egyéni vagy kollektív szakmai érdekeire.

37. A véges erőforrások igazságos elosztása iránti elkötelezettség. • Ez szükségessé teszi • az eszközök költség-hatékony elosztását s erre vonatkozóan irányelvek kidolgozását. • a felesleges beavatkozások és vizsgálatok elkerülését. • A felesleges beavatkozás • a beteget elkerülhető kockázatnak és költségeknek teszi ki • csökkenti a mások számára elérhető erőforrások mennyiségét.

38. A tudományos ismeretek iránti elkötelezettség. • Az orvosnak kötelessége • a kutatás elősegítése • új ismeretek létrehozása • azok alkalmazásának biztosítása. • A hivatás felelőssége az ismeretek tudományos megbízhatóságának garantálása, mely • a tudományos bizonyítékok figyelembevétele • a klinikai tapasztalat segítségével biztosítható.

39. Az érdekkonfliktusok kezelése révén a bizalom fenntartása iránti elkötelezettség I. • Az orvosok egyénenként és szakmai szervezeteiken keresztül is kapcsolatba kerülnek profit-orientált intézményekkel. (pl. orvosi műszerek gyártóival, biztosítótársaságokkal, gyógyszergyárakkal.) • Ilyenkor fokozott a veszélye annak, hogy egyéni vagy szervezeti előnyök háttérbe szorítják a hivatásból fakadó kötelességeiket.

40. Az érdekkonfliktusok kezelése révén a bizalom fenntartása iránti elkötelezettség II. • Az orvosok felelőssége a szakmai tevékenységük közben felmerülő érdekkonfliktusok • felismerése • nyilvánosságra hozatala • megfelelő kezelése

41. Az érdekkonfliktusok kezelése révén a bizalom fenntartása iránti elkötelezettség III. • Az ipar és a véleményformáló orvosok (opinion leader) közötti kapcsolat nyilvánosságra hozatala különösen fontos akkor, amikor az utóbbiak • meghatározzák a klinikai kutatás végzésének és jelentésének kritériumait. • szerkesztőségi cikkeket, szakmai irányelveket írnak. • tudományos folyóiratok szerkesztői.

42. A hivatás felelőssége iránti elkötelezettség. • Az orvosoknak törekedniük kell– az önszabályozás keretében-- • A hivatás szabályai ellen vétők figyelmeztetésére és a szabályszegés orvoslására. • Meghatározni a hivatás jelen- és jövőbeli tagjai számára az oktatás és a hivatás tagjaira vonatkozó szabályok tartalmát és ezek átadásának folyamatát. • A hivatásnak el kell fogadnia a szakmai tevékenység minden elemének belső értékelését és külső vizsgálatát.