Orvosi perek a gyakorlatban

1. Orvosi perek a gyakorlatban 2013. Dr. Farkas Antónia 1

2. 1. Hatáskör 2. Klasszikus orvosi perek • Szakmai szabályszegés, mulasztás és/vagy • Tájékoztatási kötelezettség megsértése

3. 3. Alperesek • Alkalmazotti jogviszony esetén : kórház, egészségügyi intézmény (Ptk. 348.§) • Magánpraxist folytató orvos saját maga felel • Ha a magánpraxist folytató orvos kórházi hátteret is igénybe vesz a kórházzal kötött megbízási szerződés alapján: egyetemlegesen felelnek a kórházzal

4. 4. Jogszabályi alapok • Ptk. 348.§ • Eü. Tv. 244.§ (szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai) • Ptk. 318.§ (1) • Ptk. 339.§ (1) • Eü. Tv. 7.§ (1) (minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eü-i ellátáshoz

5. 5. Bizonyítási teher Felperesnek: a jogellenes magatartás tényét Alperesnek: felróhatóság nem terheli • Felróható kezelési hiba nem történt • Az egészségkárosodás nem a kezelési hiba miatt következett be • Az egészségkárosodás a kezelési hibától függetlenül is bekövetkezett volna 5

6. 6. Szakértő szerepe az eljárásban • Kit rendel ki a bíróság • Kérdések a szakértőhöz • A szakértő költségeinek előlegezése Szakértő kérése nem peres eljárásban 2005. évi XLVIII. Törvény • (a 2005. évi XLVIII. törvény alapján a bíróság által nemperes eljárásban kirendelt szakértői vélemény alapján a bizonyítási teher megfordul, nem feltételezi a perindítást) • 31/2008 (XII.31.) IRM rendelet 16/A§. • Magánszakértői vélemény szerepe a perben 6

7. Mit vizsgál a szakértő a bíróság és a felek kérdései alapján: • Követett-e el az alperes szakmai szabályszegést, kellő gondossággal járt-e el a beavatkozás során • Mi volt a szakmai szabályszegés • Bekövetkezett-e kár, ha igen, milyen károk • Okozati összefüggés megállapítható-e a bekövetkezett kár és a jogellenes magatartás között • Milyen egyéb betegségei vannak a felperesnek • Várható-e a felperes állapotában javulás vagy rosszabbodás 7

8. 7. A felelősségbiztosítók szerepe, beavatkozás a perbe • Felelősségbiztosítók, közreműködők • (a tájékoztatás elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett károkra a biztosítás általában nem terjed ki) • Perbehívás szabályainak változása • Ha a beavatkozást a felperes ellenzi: jogi érdek igazoltatása (okozott, bekövetkezett és bejelentett károkért felel) • A bizonyítási eljárásban szerepük passzív 8

9. 8. Az orvosi kártérítés elemei • 8.1. Jogellenesség A jogellenességet kizáró okok: (mindig a károkozónak kell bizonyítania) • Jogos védelem • Szükséghelyzet • A károsult beleegyezése • Ha a magatartásra a károkozó személyt a jogszabály vagy jogszabályoknak megfelelő érvényes szerződés feljogosítja • Az orvosi beavatkozás jogellenességét a beteg beleegyezése kizárja. 9

10. 8.2. A felróhatóság • A szakmai szabályok megszegésének a felróhatóság alóli kimentés körében van jelentősége • Az orvosi felelősség alapja lehet: a/ Eü. törvény, szakmai etikai szabályok, irányelvek, normatív rendelkezéseiből fakadó kötelezettségszegés b/ íratlan szakmai szokások megszegése c/ az általában elvárható gondos magatartás elmulasztása • Az elvárható gondosság fogalma (Eü. tv. 77.§) (2004. 05.01-ig elvárható legnagyobb gondosság) 10

11. 8.3. Okozati összefüggés • Bizonyítási kötelezettség az okozati összefüggés szempontjából: • A károsultnak kell bizonyítania, hogy az egészségkárosodás a gyógyintézet/magánorvos által végzett kezelés során következett be • A gyógyintézetnek/magánorvosnak kell bizonyítania: • Felróható kezelési szakmai szabályszegés nem történt • Az egészségkárosodás nem a szakmai szabályszegés miatt következett be • Az egészségkárosodás a szakmai szabályszegéstől függetlenül is bekövetkezett volna 11

12. Az okozati összefüggést érintő probléma: a gyógyulási esély elvesztése • Az oksági összefüggésnek relevánsnak kell lennie • Az értékelhető esély fogalma • 8.4. A kár • Károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés • Károsodással kapcsolatos indokolt költségek (a hálapénz megítélhetősége) • Elmaradt vagyoni előny

13. 9. Típusperek: • Idegen test benthagyása • Kórházi fertőzések • Diagnosztikai tévedés • Műtét technikai hiba • Betegtájékoztatással kapcsolatos perek • Gyógymódválasztási szabadsággal kapcsolatos perek • Genetikai károsodásokkal kapcsolatos perek • Pszichiátriai perek 13

14. Szakma független típus műhiba ügy:Egy adott szakmát érintő konkrét ügyből levonható olyan általános következtetés, ami ezt követően több, általában invazív beavatkozást végző szakmára is kiterjeszthetően értelmezhető (pl. diagnosztikai tévedés) Szakma függő típus ügy:Szintén egy adott szakma konkrét ügyéből levonható általános következtetés, de csak egy adott szakmára vonatkozóan (pl. fejlődési rendellenesség szűrése szülészet-nőgyógyászatban) 14

15. A.) Pszichiátriai perek Jogeset 1. • Az akkor még fiatalkorú felperest szülei kérésére utalták az alpereshez • Kábítószeres, kóros játékszenvedélyű • Fizikai korlátozás, az osztályt nem hagyhatta el • A felvételét követő 4. napon kiugrott a 2. emeleti 17 cm-re nyitott ablakon 15

16. Alperesi védekezés: • Az esemény olyan előre nem kalkulálható külső adottságokból következett be, amely szabályszerű ablaknyitás korlátozás mellett létrejöhetett • Második naptól nyugodtan viselkedett, magatartásából nem lehetett következtetni arra, hogy ilyen cselekedetre készül

17. Döntés: • Közbenső ítéletben az alperes felelősségének a megállapítása • Azt nem lehetett megállapítani, hogy a gyógyszeres kezelés idézte volna elő a felperes dezorientáltságát • Felügyelet körében mulasztott az alperes • Azt kellett volna biztosítania, hogy ne legyen lehetősége kiugrani az ablakon 17

18. B.) Genetikai károsodásokkal kapcsolatos perek Jogeset 2. • Az I. r. felperes gyermeke 2004. április 24-én bal keze nélkül született. • Genetikai UH elvégzése: 2003. nov. 18-án az OGYK-ban. • A vizsgálat lelete és felvétele is eltűnt. A terhes törzslapon: ép anatómia kifejezés • Felperesek állítása: • I. r. felperest az alperesi jogelőd nem hozta döntési helyzetbe • Nem a szakma szabályai szerint történt a genetikai UH vizsgálat 18

19. Alperes állítása: • Nem róható az alperes terhére az UH felvétel hiánya • Bírói döntés: • Közbenső ítéletben az alperesi felelősség megállapítása • Sérült az I. r. felperes önrendelkezési joga, mert nem élhetett a terhesség megszakításának lehetőségével • Alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a 2003. nov. 18-i UH vizsgálat során a szakma szabályai szerinti gondosság esetén sem lett volna felismerhető a végtaghiány • Eütv. 136.§ (1) bek. (3) bek. a) és d) pontjai (dokumentációs hiányosság alperes felelőssége) 19

20. C.) Tájékoztatási kötelezettség megsértése • Részletes szabályozás az Eü. törvényben (13.§) • A beteg jogosult az egyéniesített formában megadott teljeskörű tájékoztatásra: • A kockázatokról történő tájékoztatás • Annak vizsgálata, hogy az adott beteg beleegyezett volna-e a beavatkozásba teljeskörű tájékoztatás esetén (nem az átlagos beteg a mérce!) • Nincs írásbeli tájékoztatási kötelezettség • A beleegyezés dokumentálásának gyakorlati kérdései 20

21. Jogeset 3. • 2008 degeneratív canalis spinalis szűkület miatt műtét • Dobhártya felszúrásról szóló beleegyező nyilatkozatot írt alá a felperes • Műtét után a felperes állapota rosszabb lett (székletét nem tudta tartani, lábfeje, talpa, végbele fájt) • 2 hét múlva újabb műtét: laminectomia (kis mértékben javult az állapota, székletét ezután sem tudta tartani) • Orvos tanú nem emlékezett a tájékoztatás tartalmára • Döntés:a tájékoztatás hiánya, orvosi dokumentáció meghamisítása az alperes felelősségét megalapozta 21

22. 11. Az összegszerűség gyakorlati kérdései • Halálesetnél viszonylag szűk körű: • (személyi kör is, csak közeli hozzátartozók részére ítél meg a bíróság • Tartást pótló járadék kiskorú részére (felmerülhet házastársnál is) • Túlélő hozzátartozó többlet humánerő ráfordítás pénzbeli ellenértéke • Jövedelemveszteség • Halálesettel összefüggésben a túlélő közeli hozzátartozó • megbetegedésének költsége (pl. pszichiátriai költség) • Közlekedési többletköltség 22

23. Egészségkárosodás esetén széles körű: • Kórházi kezelésre beszerzett ingóságok • Élelemfeljavítás • Látogatási költség • Ápolás, gondozás költsége • Háztartási kisegítő, kertgondozás költsége • Kulturális többletköltség, internet • Gyógyszer, gyógyászati segédeszközök • Gyógytorna, úszás, masszázs, lovaglás (rehabilitációs költségek) • Fodrász, manikűr, pedikűr, kozmetikus 23

24. Közlekedési többletköltség • Kísérő költsége • Ruházati többletköltség • Energia többletköltség • Telefon költség • Pszichiátriai kezelés költsége • Gépkocsi vásárlás költsége • Lakásvételár különbözet költsége, átalakítás • Jövedelemveszteség • Erőmegfeszítés 24

25. Összegszerűség megoszlása az országban • 1. Pécsi, Fővárosi Ítélőtábla • 2. Győri Ítélőtábla • 3. Szegedi Ítélőtábla • 4. Debreceni Ítélőtábla Az első és az utolsó csoport között kb. kétszeres különbség 25

26. 10. Kártérítési felelősség az új Polgári Törvénykönyv szerint • Szerződésszegésért való felelősségnél az elvárható gondosság igazolása nem lesz elég (igazolnia kell, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy azt elkerülje, a kárt elhárítsa) • Csak az olyan károkat kell megtéríteni, amiről a károsult igazolja, hogy az mint lehetséges következmény a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt • Ellenőrzési kör, előreláthatóság fogalmát a bírói gyakorlat fogja kitölteni tartalommal 26

27. Szerződésen kívüli felelősség esetén a szolgáltató kimentheti magát, ha igazolja, hogy az elvárható gondossággal járt el. Károkozónak kell igazolnia, hogy bizonyos károk nem láthatóak előre és ezeket nem kell majd megtérítenie • Nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíj, • Jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezését nem kell bizonyítani 27

28. Sérelemdíj egy összegben, járadék forma megszüntetése • Sérelemdíj iránti igény nem ruházható át, nem örökölhető, csak személyesen érvényesíthető • Összege igazodik a kártérítés súlyához, a felelősség mértékéhez, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatásához • Peres eljárás csak kártérítésre nem indulhat, mert akkor csak a vagyoni sérelem lesz kompenzálható, személyhez fűződő jogsérelem is kell, amelyért jár a sérelemdíj

29. Köszönöm a figyelmet!