Vidékfejlesztési Program

1. Vidékfejlesztési Program Dr. Maácz Miklós Kecskemét, 2014. június 25.

2. Az EMVA tervezés sajátosságai Feszes tartalmi keretrendszer (1305/2013/EU rendelet) • Prioritások • Fókuszterületek • Intézkedések, alintézkedések • Intézkedés sablonok • Intézkedés leírásokban „javasolt” tartalmak • Tematikus alprogramok (Fiatal gazda, Rövid ellátási lánc) • LEADER/CLLD (kötelező) • Környezet+erőforrás-hatékonyság legalább 30% A program főösszege 3,45 milliárd euró, amely 1 019 millió Ft (nemzeti társfinanszírozással együtt)

3. EMVA prioritások • A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben • A versenyképesség és életképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében • Az élelmiszerlánc szervezésének és kockázatkezelésének a mezőgazdaság terén történő előremozdítása • A mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése, javítása • Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása • A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben (14,95% ~178 Mrd Ft)

4. Programszintű újdonságok • Kollektív beruházások lehetősége (konzorcium), előnye. • Pénzügyi eszközök: kedvezményes hitelkonstrukciók (hitelalap). • Kamattámogatás (10 százalékpontig). • EIP keretén belül agrárinnovációs operatív csoportok támogatása (működés és kapcsolódó projektek). • Tudásátadás területén ágazati szinten allokált források (képzés, tanácsadás, „közhasznú” innováció céljára) • Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése. • Nem mezőgazdasági tevékenységek induló beruházásai. • Az elszámolások egyszerűsítése (egyösszegű átalány, átalány alapú egységköltség, %-ban meghatározott átalányalapú finanszírozás). A kis értékű fejlesztések egyszerűsített követelményei és elbírálása. • Az előleg, saját teljesítés, természetbeni hozzájárulás, valamint a használt eszköz alkalmazásának lehetősége.

5. Mezőgazdasági beruházások Új elemek: • Jövedelemstabilizáló eszköz (30%-os jövedelemcsökkenés esetén). • Kockázatmegelőző beruházások (kármegelőző beruházások). • A kiválasztási kritériumoknál hangsúlyos a foglalkoztatás növelése, környezetkímélő technológiák alkalmazása, energiafelhasználás hatékonysága, innováció, mint horizontális célkitűzés. Kertészet: új, építéssel járó kertészeti technológia; erőforrás-hatékonyság javítása; önálló, építéssel nem járó eszközök, gépek beszerzése; geotermikus energia hasznosítása, post-harvest technológiák fejlesztése. Állattenyésztés: új, építéssel járó állattartási technológia; erőforrás-hatékonyság javítása; önálló, építéssel nem járó eszközök, gépek beszerzése, trágyakezelés és komposztálás; a fentiekben felsorolt célterületekhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése a vízfelhasználás hatékonyságát szolgálja. Nem támogathatók a szántóföldi növénytermesztés beruházásai, a fás és lágy szárú ültetvénytelepítés, valamint önálló építéssel nem járó gépbeszerzés.

6. Mezőgazdasági beruházások • Technológiai fejlesztés és erőforrás-hatékonyság javítása az állattenyésztési ágazatokban - 40 Mrd Ft; • Kertészeti technológia- és eszközfejlesztés – 39,85 Mrd Ft; • Öntözéses gazdálkodás gazdaságon belüli fejlesztése, meliorációs beavatkozások – 15,79 Mrd Ft; • Agrár-innovációs Operatív Csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházás támogatása – 12 Mrd Ft; • Öntözéses gazdálkodás hatékonyságának javítása közösségi beruházásokon keresztül – 10 Mrd Ft; • Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása – 7 Mrd Ft; • Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése – 5 Mrd Ft; • Termelői csoportok és szervezetek létrehozása – 25 Mrd Ft; • Biztosítások díjához nyújtott támogatás – 21 Mrd Ft; • Jövedelemstabilizáló eszköz – 5 Mrd Ft;

7. Élelmiszergazdaság Új elemek: • EU-s és nemzeti minőségrendszerekbe való belépés támogatása (földrajzi árujelző oltalom, hagyományos-különleges termékek, ökológiai termelésből származó termékek stb.). • Minőségi rendszerekhez kapcsolódó csoportosulások promóciós tevékenységének támogatása. • Fókusz a technológia korszerűsítésén. • Önálló IKT fejlesztések is támogathatók. • Külön prioritásban allokált forrás (mintegy 50%) az erőforrás, ill. környezeti hatékonyság javítására. • Az egyes szakágazatok speciális fejlesztési igényeinek és lehetőségeinek figyelembe vétele a pályázati kiírások és szakmai értékelések során. • A pályázatok érdemi, szakmai/gazdasági/piaci értékelése (döntés-előkészítés). • Kisebb volumenű fejlesztések egyszerűbb elbírálása.

8. Élelmiszergazdaság • Magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó fejlesztések, • Versenyképesebb termék- és vállalati struktúra kialakítását, piacra jutást elősegítő fejlesztések, • Piaci keresletre és/vagy termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő fejlesztések, • Az együttes piacra jutás elősegítése érdekében vállalatok együttműködésében megvalósuló élelmiszer-feldolgozási beruházások, • Anyag-, energia-, víztakarékos, valamint környezetterhelést csökkentő feldolgozási technológiák bevezetése, • Üzemi infrastruktúra energia- és víztakarékosságot, valamint emisszió-csökkentést célzó korszerűsítése. • K+F tudást és vállalati innovációt összefogó, a fejlesztés eredményeit a szektor többi szereplőjével megosztó (közhasznú) innovációs projektek eredményeinek gyakorlati megvalósításához szükséges beruházások támogatása. • REL termelői (egyedi) és közös (kollektív) mezőgazdasági termékértékesítéshez kapcsolódó kereskedelmi eszköz és gazdaságon belüli kereskedelmi infrastruktúra beruházások megvalósítása.

9. Erdőgazdálkodás Új elemek: • Szélesebb körű támogatások az önkormányzati szektor részére. • Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területek erdősítése (új és önerdősülést kiegészítő) • Erdőtelepítés támogatása mellett legfeljebb 12 évre az elmaradó mezőgazdasági bevételek és fenntartási költségek fedezése (magán és önkormányzat). • A károsodott erdők helyreállítását szolgáló beavatkozások lehetősége jelentősen bővül (EIP). • Az erdő-alapú gazdaság kiterjesztésének új lehetőségei: az erdőgazdálkodás mellett az elsődleges fafeldolgozás gépei is támogathatóvá válnak, továbbá az erdőgazdálkodók mellett egyéb vidéki KKV-k is kedvezményezettek lehetnek, ami a vidéki vállalkozói szektort jelentősen erősíti. • A tudásátadás, tanácsadás és kutatási-innovációs együttműködések ágazati szinten allokált forrásokkal.

10. Erdőgazdálkodás • Tudásátadás, szaktanácsadás, innováció: 7,3 mrd Ft • Erdőtelepítés (első erdősítés): 31,2 mrd. Ft (ebből 18 mrd Ft determináció!) • Agrár-erdészeti rendszerek: 2,1 mrd Ft. • Erdészeti potenciál károsításainak megelőzése és helyreállítása: 8,2 mrd Ft • Az erdők ökológiai és közjóléti funkcióinak fejlesztése: 13,2 mrd Ft • Erdő-környezetvédelmi vállalások és a genetikai erőforrások megőrzése: 12,6 mrd Ft (ebből 1,2 mrd Ft determináció) • Az erdők gazdasági potenciáljának mobilizálása (gép, fiatal erdők állománynevelése): 8,8mrd Ft • Erdőgazdálkodási infrastruktúra javítása: utak és kapcsolódó műtárgyak: 9,7 mrd Ft • Natura 2000 erdők támogatása: 24,6 mrd Ft (a teljes összeg determinációnak tekinthető)

11. Környezet Új elemek: • Az intézkedések területi/környezeti megfontolások alapján történő hatékonyabb differenciálása, valamint az egymás mellett felvehető kifizetések jobb összehangolása (terület-használati kifizetési rendszer). Nem a jelenlegi célprogram struktúra alapján épül fel. Az egyes gazdálkodó saját területi adottságaira építve egyénre szabott célprogramokat (előírás kombinációt) állíthat össze. • Víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések. • Nem termelő beruházások között a vízvédelmi beruházások. • Gazdálkodók együttműködésében megvalósuló fenntartható gazdálkodást célzó tájgazdálkodás, terület és tájhasználat váltás ösztönzése VTT területeken (azEgyüttműködés intézkedésen belül). • Az intézkedésekhez kötődő szaktanácsadás és szakképzés támogatása a 14. és 15. cikkeken keresztül, determinált forrással. • Továbbra is az AKG a legjelentősebb jogcím, de csökkenő terület, degresszivitás és szelekció várható. • Ökogazdálkodásba bevont terület kismértékű növelése.

12. Környezet • Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések (volt KAT) • Natura 2000 kifizetések (Natura 2000 gyep) • Agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések (AKG) • Ökológiai gazdálkodás támogatása (az AKG 3 célprogramja öleli fel) • Őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésének támogatása (állati és növényi génmegőrzés külön egy-egy művelet; jelenleg: 2 állati és 1 növényi génmegőrzésre vonatkozó jogcím) • Natura 2000 fenntartási tervek készítésének támogatása (Natura fenntartási terv) • Egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása • Nem termelő mezőgazdasági beruházások (madárvédelmi eszközbeszerzések, élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások, új: vízvédelmi beruházások)

13. Vidékfejlesztés – 6. prioritás Új elemek – horizontális: • A kézműves és kisipari tevékenységek és a mezőgazdasági vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenységének elindítása 15 millió Ft-ig üzleti terv alapján jelentősen egyszerűsített módon (nincs tételes elszámolás). • A kisméretű (50 millió Ft alatti) települési infrastruktúra fejlesztés keretében a vidéki térségekbe történő betelepüléshez, a foglalkoztatáshoz, a helyi gazdaság fejlődéséhez, valamint a szabadidő igényes eltöltéséhez szükséges beruházások támogathatók. • A tanyás térségek külterületein a villamos energia, vízellátás és szennyvízkezelés lokális, egyedi megoldásainak támogatása, valamint a földutak karbantartásához szükséges munkagépek beszerzése. • Aprófalvakban a településképet meghatározó épületek külső felújítása és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális elemek megújítása támogatható. • Alapvető szolgáltatásokban a tanyabusz és közösségi tér mellett közétkeztetést végző intézmények konyháinak és közbiztonság fejlesztése. • Örökségvédelemben központban a közösségi és gazdasági hasznosítás – templom felújítás önmagában nem támogatott.

14. Vidékfejlesztés – 6. prioritás • Kis gazdasági szereplők közötti együttműködések, a gazdálkodásra épülő szociális, egészségügyi, szemléletformáló, oktatási stb. tevékenységek, valamint a közösség által támogatott mezőgazdaság együttműködéseinek támogatása. Új elemek – LEADER: • A kiválasztásnál nagyobb hangsúly a Helyi Fejlesztési Stratégiák minőségén (pl. stratégiai fókusz, helyi szükségletek, újszerűség, VP-ben felsorolt fókuszterületek megjelenése, stb.) • A HACS feladataiban és működésre fordítható költségeiben is nagyobb hangsúlyt kap a helyi közösségek aktivizálása és segítése (térségi animáció). • Megszűnik a turisztikai tevékenységek és a mikrovállalkozások fejlesztése jogcím. Ezeket a témákat a Helyi Fejlesztési Stratégiákon keresztül a helyi igényekhez igazodó módon a LEADER keretében lehet támogatni. • Tematikus fókuszok: 1) a kedvezőtlen társadalmi, demográfiai térségi folyamatok hatásainak enyhítésére irányuló programok, 2) a helyi gazdaság megerősítése, 3) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönzése, 4) innovatív aprófalu kísérleti program.

15. REL tematikus alprogram, 33,5 mrd Ft (egyedi) és közös (kollektív) piacra jutási/marketing beruházások megvalósítása. Támogatható tevékenység a REL együttműködések létrehozása, valamint az együttműködések által kialakított REL Fejlesztési Tervek végrehajtása az alábbi fejlesztési szükségletek kielégítésére: • A REL termelők piacra jutásának együttműködésen alapuló szervezése. • A REL iránti társadalmi igény erősítése. • A REL élelmiszer-lánc biztonságának fejlesztése. • A REL termelők kereskedelmi és marketing felkészültségének fejlesztése. • A REL tudás, tudástranszfer és innovációs aktivitás fejlesztése. 1. szakasz: A REL együttműködés kialakítása, működtetése és promóciója: • 1.1. Az együttműködést szervezőknek tartott kötelező tréning. • 1.2. A REL fejlesztési terv kialakítása: a termelők animációja és felmérése. • 1.3. A REL együttműködés tevékenységeink szervezése. • 1.4. A REL együttműködésben résztvevők promóciója. 2. szakasz: A REL együttműködés végleges Fejlesztési Tervének végrehajtása : • 2.1. A REL együttműködés tevékenységeinek szervezése. • 2.2. A REL együttműködésben résztvevők promóciója. • 2.3. A REL termelők képzése, tájékoztatása. • 2.4. A REL termelők tanácsadási szolgáltatás igénybevételének biztosítása. • 2.5. A REL termelői

16. Fiatal gazda alprogram (72 md Ft) • Fiatal gazdák induló támogatása • Beruházási támogatások • Képzés, szaktanácsadás, tapasztalatcsere (farmgyakornoki program, kötelező képzés, bemutató üzem stb.)

17. Köszönöm a figyelmet!