Támogató rendszerek: önsegítés

1. Támogató rendszerek: önsegítés Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar1

2. A közösség lelki erőforrásai • Clifford Beers • 1935 Névtelen Alkoholisták- 3 alapító tag • Erik Edin- svéd alkoholista, később rehabilitációs intézet működtetője • ezek a példák jól mutatják, hogy a mentálhigiénés problémákon túljutott egyének hatékonyan képesek segíteni a hasonló problémákkal küszködőknek.

3. előzmények • 1. Buchmuellerék iskolapéldája • Pygnalion jelenség, Merton:”önmagát beteljesítő jóslat”

4. Csoportszintű megközelítés • Csoport: • 2 vagy több, egymástól kölcsönös függésben és interakcióban álló egyén • vmilyen cél érdekében közösen cselekszenek • lehet: vezetői, feladat, érdekcsoport • formális, vagy informális csoport

5. A csoportszemlélet szerint a csoport egyik tagjánál fellépő rendellenesség az egész csoport működési zavarának megnyilvánulása. Ezért nem elégséges csak a tünetet hordozó egyénnel foglalkozni. • Legfontosabb mentálhigiénés csoport a család • álkölcsönösség: görcsös ragaszkodás ahhoz, hogy jól vannak egymással, holott tele vannak elfojtott indulatokkal, feldolgozatlan sérelmekkel.

6. A család, mint csoport nemcsak a betegségek SZUPPORTÍV hálóként borítja be tagjait. Ez az emberi kapcsolatok hálója, egy emberként támogatják, segítik, érzelmileg felkarolják a háló közepében lévő megbillent egyensúlyú egyént.

7. Szupportív hálózat típusai • A hálózat középpontjában nem az egyén, hanem a szervezet áll. • 1. Primer csoport: ez a kiterjesztett család, egyházi vagy falusi közösség. • 2. Közösségi kapuőrök: elsődleges szerepük van a közösségbe való beáramlás és kiáramlás ellenőrzésében. Hangadók, véleményvezérek. Háziorvos, pap, tanító • 3. Szomszédsági csoportok • 4. Önsegítő csoportok

8. Bion féle csoportbeosztás: • 1. Mítoszokon alapuló csoport: egy, a csoporttól független transzcendens erő fogja majd a bajokon átsegíteni a csoportot • 2. Munkacsoport: tudatosan törekszik a megoldásra, a feladat köré szerveződik.

9. Önsegítés fogalma • A közösségi létezés elidegeníthetetlen rész az önsegítés. • Többféle jelentéstartam kötődik hozzá: • 1. Köznapi definíció: olyan önálló tevékenység, aminek eredménye, hogy a személyiség gazdagodik • a megrendült érzelmi, kapcsolati,- lelki egyensúlyhelyreáll, új döntések és célok fogalmazódnak meg. • pl. egy jól sikerült pályaválasztás, partnerkapcsolat, munkahely

10. 2. Szűkebb értelemben: • „ mindenapi segítést”, és a • „professzionális segítséget” célszerű szétválasztani. • 3. Tudományos definíció: • az önsegítő csoportok általában azonos korú,-problémájú, • közös célt kitűző • azonos érdekeket megfogalmazó emberek, akik a kölcsönös segítség eszközével segíthetik, testi és lelki igényeik hatékonyabb kielégítését.

11. Önsegítés gyökerei /Gerevich József, 1989/ • I. Történelmi: • katasztrófák utáni állapot /Kropotkin, 1888/ • chiliaszticusok /világvégét várók a középkorban/ • robinhoodizmus • délolasz társadalmi banditák összetartása • szakszervezetek • pab-ok, klubok, stb.

12. II. pszichológiai • a XIX.-XX.sz.-i ellentmondások • nyugati kultúra kontra keleti társadalmak /paternalisztikus viselkedés, önálló életvitelre való alkalmasság csökkenése/ • „felnőtt típusú” kommunikációs minták kontra infantilis kommunikáció. • Autoritással /tekintéllyel/ szembeni harc, tekintélyválság • partnerkapcsolatra való törekvés

13. III. kulturális: • pragmatizmus- adott társadalom érdeke-e a lelki egészség promóciójának hangoztatása • társadalmi célok • problémamegoldás struktúrája • változás, mint érték • kisebbségi csoportok egyenlőtlen fejlődése: szubkultúrák önsegítő csoportjai

14. IV. Vallási gyökerek • személyesség • problémaközpontúság • hit, mint segítő erő • V. politikai gyökerek • a lakossági kontroll egy formája a hatalom felett • lehetőséget ad a javításra

15. VI. egészségügyi gyökerek: • lelki bajok medikalizálódása • szomatikus problémák szociális, lélektani gyökerei • beteg felelőssége a saját állapota

16. Csoport fejlődése • 1. Kialakulás • 2. Viták • 3. Normaképzés • 4. Teljesítés • 5. szétválás

17. Önsegítő csoportok típusai • 1. A csoport célja szerint: • függ: a csoport létszámától, adott típusú problémától • családi, házassági problémákra orientáltak csoportjai • pszichológiai zavarban szenvedők csoportjai • testi betegségben szenvedők csoportjai

18. 2. A probléma súlyossága szerint: • 1. Egészségesek önfejlesztő csoportjai • 2. Stresszhatás alatt élők csoportjai • viselkedési zavart korrigálók csoportjai /Anonim Alkoholisták/ • túlélést biztosító csoportok /stigmatizáltak/

19. 3. Hozzáférhetőség alapján: • mennyire permeábilisak a falak, melyek az egyént vagy csoportot körbeveszik • 1. Könnyen hozzáférhető csoportok: nem stigmatizálnak, vallásos hiten alapulnak sok esetben, vagy politikai természetűek • 2. Nehezen hozzáférhető csoportok: stigmatizálnak, vagy túlságosan exluzívak, pl. tudományos társaságok

20. 4. A csoport munka alapján: • expresszív: a munka a szervezeten belül zajlik • instrumentális: a szervezeten kívül tevékenykedő csoport /reform, propaganda, érdekképviseleti csoport/

21. A segítés filozófiája /C. Rogers/ • Kliens- terapeuta /facilitátor/ • beavatkozás- formázás • eszközök: • kongruencia • elfogadás • empátia

22. A segítés professzionális formái • 1. Ventiláció • 2. Szuggesztió • 3. Meggyőzés, rábeszélés • 4. Emocionális támogatás • 5. Klasszikus nagy pszichotherápiák

23. Mi nem pszichoterápia? • Hétköznapi segítési stratégiák: • megnyugtatás, elterelés, tompítás /nem érdekes, ne foglalkozz vele/ • meghallgatás, kibeszéltetés • megvédés /hagyjátok, rossz napja van/ • együttérzés /nekem is nagyon pocsék volt akkor/ • ráébresztés /ha így viselkedsz, ne csodálkozz/ • megerősítés /állj ki magadért/ • tanácsadás /ha félsz, kapcsold be a rádiót/

24. Irodalomjegyzék • Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései, Animula Kiadó, Budapest