590 likes | 721 Views
A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása Dr. Bodó Márton 2012. szeptember 6. Zalaegerszeg. OktatásirányÃtási eszközök. Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény); Folyamatszabályozás - tartalmi szabályozási dokumentumok (NAT, kerettantervek) érvényesÃtése;
E N D
A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozásaDr. Bodó Márton 2012. szeptember 6. Zalaegerszeg
Oktatásirányítási eszközök • Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény); • Folyamatszabályozás - tartalmi szabályozási dokumentumok (NAT, kerettantervek) érvényesítése; • Tanárképzés; • Tanártovábbképzés; • Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere; • Hazai és nemzetközi tanulói teljesítménymérések rendszere, • Kutatás – visszajelzés – korrekció; • Kimeneti szabályozás (érettségi vizsga)
A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012. szeptember folyamán Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. szeptember-december
A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés
A NAT helye a tantervi szabályozásban NAT a fejlesztési követelményeket és a minimális tartalmi követelményeket meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv
Az új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése • A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése
Kulcskompetenciák és fejlesztési területek- nevelési célok a Nemzeti alaptantervben -2012
A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok a Nat-ban Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola Természettudományos nevelés A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az emelt szintű képzési forma Az óvodai nevelés kapcsolata az iskolai nevelés- oktatás A szakközépiskolai oktatás A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés kapcsolata iskolai nevelés-oktatással Az Arany János Programok A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
A Műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelvek • Matematika • Ember és társadalom • Ember és természet • Földünk – környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport
A műveltségi területek szerkezete • Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. • A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. • Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja. Alapelvek, célok • Fejlesztési feladatok tantárgyanként • Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) • Közműveltségi tartalmak tantárgyanként • Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam)
Műveltségi területek kiemeltközös céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata
Kerettantervi rendelet (1) (tervezet) A pedagógiai szakaszokra a Kormányrendelet és e rendelet alapján készített kerettantervek egységes szerkezetűek. A kerettanterv a pedagógiai szakaszokra egy vagy két évfolyamos bontásban meghatározza: a) a kerettantervben meghatározott tantárgyakra érvényes közös, átfogó célokat és feladatokat, b) a fejlesztési célok – nevelési területek kapcsolódását, c) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, d) a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit, e) a műveltségi területekben meghatározott tantárgyak éves, vagy kétéves óraszámait.
A Nat és a kerettantervek • A köznevelési törvény mellett a Nat is közli a kerettantervek fő jellemzőit • Meghatározza a képzési szakaszokat • 10%-ban rögzíti az intézmény helyi szabad időkeretét • A kerettanterveknek olyan pedagógiai kultúrát kell közvetíteniük, amely • megőrzi az intézmények innovatív eredményeit • fejlesztő hatást gyakorol • adaptációjuk könnyen kivitelezhető • rugalmasan alkalmazható tantárgyfelosztást és órakereteket tesz lehetővé • megjeleníti a tantárgyközi tartalmakat • figyelembe veszi a tantervfejlesztési trendeket
Kerettantervi mappák Egységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg: • Alsó tagozat • Felső tagozat • Négy évfolyamos gimnázium • Hat évfolyamos gimnázium • Nyolc évfolyamos gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola (külön projektben) További fejlesztések: • Nemzetiségi iskolák • alsó tagozat • felső tagozat • négy évfolyamos gimnázium • SNI kerettantervek • alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • Két tanítási nyelvű iskolák • felső tagozat • négy évfolyamos gimnázium
A kerettantervi fejlesztés következő szakasza Függelék • Módszertani segédlet • Értékelési elvek és eljárások
Kerettantervi mappák Általános iskola 1-4. • Magyar nyelv és irodalom • 1. idegen nyelv (általános kerettanterv) • Matematika • Erkölcstan • Környezetismeret • Ének-zene • Vizuális kultúra • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport • Tagozatos és kiegészítő kerettantervek • Ének-zene (emelt általános iskolai terv) • Dráma és tánc • Külsős kerettantervek
Kerettantervek: 5–8. évf.Kötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom (2 változat) • Idegen nyelv • Matematika • Erkölcstan • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Természetismeret • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Ének-zene • Dráma és tánc/Hon- és népismeret • Vizuális kultúra • Informatika • Technika, életvitel és gyakorlat (több változat) • Testnevelés és sport
Kerettantervek: 5–8. évf.Választható tantárgyak Készülő új tantervek: • Családi életre nevelés • Lovaskultúra • Pénzügyi és gazdasági kultúra Emelt szintű képzésekhez: • Matematika • Idegen nyelv • Ének-zene További tantervek: • Természettudományi gyakorlatok • Hon- és népismeret • Dráma és tánc
Emelt szintű ének-zenei képzés5-8. évfolyamon *A jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórus foglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámították.
Kerettantervek: 4 / 6 évf. gimnáziumKötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom (2 változat) • I. és II. Idegen nyelv • Matematika • Etika • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Ének-zene • Vizuális kultúra • Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret • Informatika • Technika, életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport
Kerettantervek: 4 / 6 évf. gimnáziumVálasztható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez: • Matematika • Idegen nyelv • Biológia • Fizika • Kémia További tantervek: • Filozófia • Természettudományi gyakorlat [csak 6 évf. esetén] Készülő új tantervek: • Családi életre nevelés • Pénzügyi és gazdasági • Vállalkozzunk! • Munkapiac • Sakk
Szakközépiskola és Nat „A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”
Szakközépiskolai kerettantervek A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos közismereti tantárgyi óraszámok A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.
Kerettantervek: szakközépiskola Kötelező közismereti tárgyak • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv • Matematika • Etika • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Művészetek címszó alatt egy év Ének-zene vagy Vizuális kultúra vagy Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret • Informatika • Testnevelés és sport Emelt szintű képzésekhez: Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz
A mintába került tanulók 8. osztály év végi osztályzatai néhány tantárgyból (az említések számában) 41
Hogyan ítéled meg általános iskolai tanulmányaidat? (az említések számában) 42
Mi okozza a legnagyobb nehézséget a tanulásban? (az említések számában) 43
Mi az oka annak, hogy nem szeretsz iskolába járni? (az említések számában) 44
Mit mutatnak a korábbi kutatási eredmények? „Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %) 45
Szakiskola és Nat A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.
Szaktárgyak struktúrája szakiskolában 9-11. évfolyamon 36 héten heti 12 óra közismereti óra, Módszertani támogatás minden tantárgyhoz és órához külön a tanároknak és diákoknak, A különböző tantárgyak egymásra épülő tematikával haladnak és dolgoznak. 1 év próba, amikor önkéntesen lehet bevezetni. 2013. szeptembertől kötelező felmenő rendszerben.
Kerettantervi mappák középfok Szakiskolai A szakiskola komplex közismereti tantervei • Magyar – kommunikáció • Matematika • Idegen nyelv • Társadalom és állampolgári ismeret • Természetismeret • Testnevelés • Osztályközösség-építés
MTA kerettantervek készítése Az MTA koordinálásában összesen hat kerettanterv készül biológia, fizika, kémia tantárgyakból, egyrészt a 6-és 8 évfolyamos, másrészt a négy évfolyamos gimnáziumok reál tagozatos osztályai számára. A kerettanterveket az MTA munkabizottságai a június 4-én kihirdetett Nemzeti alaptanterv Ember és természet műveltségi területében leírtaknak megfelelően készítik el. Az MTA koordinálásában összesen hat kerettanterv készül, biológia, fizika és kémia tantárgyakból, egyrészt a 6-és 8 évfolyamos, másrészt a négy évfolyamos gimnáziumok reál tagozatos osztályai számára. A kerettanterveket az MTA munkabizottságai a június 4-én kihirdetett Nemzeti alaptanterv Ember és természet műveltségi területében leírtaknak megfelelően készítik el.