270 likes | 360 Views
Tartalmi keretek (1). I. a környezeti átvilágítási és irányítási rendszerek bevezetésének, alkalmazásának szakmai és jogi szabályozási háttere. az EU környezetpolitikájának, környezetvédelmi akcióprogramjainak lényege a környezettudatos gondolkodás elvei, keretei.
E N D
Tartalmi keretek (1) I. a környezeti átvilágítási és irányítási rendszerek bevezetésének, alkalmazásának szakmai és jogi szabályozási háttere • az EU környezetpolitikájának, környezetvédelmi akcióprogramjainak lényege • a környezettudatos gondolkodás elvei, keretei PTE TTK Környezettudományi Intézet 1
3. A fejlesztések, beruházások tervezése (1) A környezetvédelmi szemléletek fejlődése • - 60-as évek:"javító szemléletek" ún. csővégi technológiák • 70-80-as évek: az ún. technológián belüli környezetvédelem • 1992-től(riói csúcs): integrált szemléletű környezetvédelem • a „fenntartható fejlődés” eszméje • a „bölcsőtől a koporsóig" elv PTE TTK Környezettudományi Intézet 2.
3. A fejlesztések, beruházások tervezése (2) Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés FENNTARTHATÓSÁG / SUSTAINABILITY A véghatások azon tulajdonsága, hogy közép és hosszútávon fennmaradnak. A véghatások akkor fenntarthatóak, ha fennmaradnak azután is, hogy a beavatkozás által nyújtott finanszírozásuk megszűnik. Nem fenntarthatóak, ha a tevékenység képtelen saját forrásait létrehozni és/vagy negatív véghatások társulnak hozzá, főleg a környezetvédelem területén. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Atársadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését (LIII. tv szerint). PTE TTK Környezettudományi Intézet 3.
3. A fejlesztések, beruházások tervezése (2) 90-es évek közepétől szemléleti paradigmaváltás • A környezetpolitikában • előírások és ellenőrzés helyett szabályozás/irányítás • megelőzést és megvalósítást célzó akcióprogramok • A fenntartható fejlesztés elvei beépültek más fejlesztési politikák közé 4
A fenntartható fejlesztés kulcskritériumai és a fő, érintett ágazatok PTE TTK Környezettudományi Intézet 5
Tartalmi keretek (2) I. a környezeti átvilágítási és irányítási rendszerek bevezetésének, alkalmazásának szakmai és jogi szabályozási háttere • az EU környezetpolitikájának, környezetvédelmi akcióprogramjainak lényege • a környezettudatos gondolkodás elvei, keretei • környezetirányítási és átvilágítási rendszerek • a környezeti hatásvizsgálatok megalapozása PTE TTK Környezettudományi Intézet 6.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) A környezetvédelem hatékony megvalósítása országos, regionális, helyi és vállalati szinteken is egyre nagyobb hangsúlyt kap. • Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS) • Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) • Környezetvizsgálati, átvilágítási eljárások (KHV, SHV, EKHE) • Környezetbarát termékjelzés: öko-cimke • A környezettudatos irányítás,vezetés intézményesített keretei PTE TTK Környezettudományi Intézet 7
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (The Eco-Management and Audit Scheme, EMAS) Cél:a környezeti teljesítmény értékelés és fejlesztés támogatása a nyilvánosság tájékoztatása a szervezetről és a szervezet környezeti teljesítményéről • Jellemzői: • ipari vállalatok önkéntes részvételén alapul • bevezetés1993. július(EMAS Regulation 1836/93); 1995 áprilisa óta hatályos • kiterjesztés nem csak ipari vállalatokra (átdolgozott EMAS rendeletet 2001-ben; EC761/2001) PTE TTK Környezettudományi Intézet 8
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (The Eco-Management and Audit Scheme, EMAS) • Jellemzői: • hatókör: az összes szektor, beleértve a helyi önkormányzatokat és az oktatást is • az ISO14001 szabvány által alkalmazott szerkezet átvétele az EMAS szerinti hitelesítéséhez • az EMAS szerint hitelesített szervezetek feltüntethetik az új EMAS védjegyet • a környezetvédelmi nyilatkozat szerepének megerősítése a nyilvántartott szervezetek és érdekelt felek közötti kommunikáció érdekében • több figyelem az indirekt hatásoknak, beleértve a beruházásokat, adminisztratív és tervezési döntéseket, gyártási eljárásokat, a szolgáltatások választékát és összeállítását. PTE TTK Környezettudományi Intézet 9.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) (the International Standards Organisation) Cél:az EMAS-hoz hasonlóan - a jobb környezetvédelmi vezetés kialakítása • 2001-ben lépett érvénybe: új Rendelet • az EN ISO 14001 szabvány kiemelt kezelése • követelmény (lásd. EN ISO 14001:1996 4. pontja): • - Általános követelmények • Környezeti politika • Tervezés • Bevezetés és működés • Ellenőrző és helyesbítő tevékenység • Vezetőségi átvizsgálás PTE TTK Környezettudományi Intézet 10.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) (the International Standards Organisation) • Jellemzők: • a környezetvédelmi vezetési rendszerbena jelentős környezeti hatást okozó környezeti tényezők szigorú dokumentálása • mutatószámok képzésével és megválasztásával a szervezet környezeti teljesítményének évről-évre történő javítása • a hatóságok, a nyilvánosság és más érdekelt felek igényeinek megfelelő módon összeállított és nyilvánosságra hozott dokumentáció • a nyilvánosság tájékoztatásaa szervezetről és a szervezet környezeti teljesítményéről PTE TTK Környezettudományi Intézet 11.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Az EMAS és ISO közötti különbségek (1) • EMAS az Európai Unió rendelete • az EN ISO14001-es szabványt a Nemzetközi Szabványügyi Testület adja ki PTE TTK Környezettudományi Intézet 12.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Az EMAS és ISO közötti különbségek (1) Lényegi eltérések: • Előzetes átvilágítás: • Az EMAS megköveteli a hitelesített előzetes környezeti átvilágítást, az ISO nem • Nyilvánosság: • AzEMAS megköveteli, hogy a politika, a program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és szervezeti teljesítmény részletei nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek a környezeti nyilatkozat részeként. • AzISO csak a politikát követeli meg, hogy nyilvánosan hozzáférhető legyen. PTE TTK Környezettudományi Intézet 13.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Az EMAS és ISO közötti különbségek (2) Lényegi eltérések: • Audit: • Az ISO 14001 is megköveteli az auditot, bár gyakoriságát nem írja elő. • Az EMASaudit módszerének kidolgozása részletesebben szabályozott. PTE TTK Környezettudományi Intézet 14.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Az EMAS és ISO közötti különbségek (3) Lényegi eltérések: • Szerződő vállalkozások és beszállítók : • EMAS- nagyobb befolyás a szerződő vállalkozásokra és a beszállítókra. • Megköveteli a beszerzési hatások gyűjtését és hogy a szerződő vállalatok és beszállítók megfeleljenek a szervezet környezeti politikájának. • ISO 14001- megkövetelia kommunikációt a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal . PTE TTK Környezettudományi Intézet 15.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Az EMAS és ISO közötti különbségek (4) Lényegi eltérések: • Elkötelezettségek és követelmények: • EMAS– kiköti: • a szervezeteknek csökkenteni kell a környezeti hatásokat • a piacon elérhető és megvalósítható legjobb technológiára való törekedés (BAT- Best Available Technology) • ISO 14001- nem írja elő a mértékét, hogy mennyit kell javítani a teljesítményen PTE TTK Környezettudományi Intézet 16.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetvizsgálati, átvilágítási eljárások • Környezeti Hatásvizsgálatok (KHV, SHV) • Integrált szennyezés megelőzés és szabályozás (EKHE/IPPC) • Környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés PTE TTK Környezettudományi Intézet 17.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetvédelmi Hatásvizsgálat (Environmental Impact Assessment) (KHV; EIA) Cél:az egyes projektek (pl. ipar, közlekedés, a turizmus, egy beruházás) környezeti elemekre, folyamatokra - lehetőleg mennyiségi formában - azonosított környezeti hatásainak felmérése, meghatározása. PTE TTK Környezettudományi Intézet 18
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetvédelmi Hatásvizsgálat (Environmental Impact Assessment) (KHV; EIA) • Feladat: • hatások jellegének, mértékének és a hatásviselőknek, hatásterületeknek a meghatározása • a döntéshozók támogatása annak megállapításában, hogy az adott projekt milyen jelentőségű hatással bír a környezetére és milyen megoldások szükségesek a kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére PTE TTK Környezettudományi Intézet 19
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Stratégiai KörnyezetiHatásvizsgálat (Strategic Environmental Assessment) (SHV; SEA) Cél: egy terv/program stratégiai környezeti hatásfelmérése, a nagy számú és igen változatos – pl. a közlekedéstől az egyetemi kutatási programokig terjedő - beavatkozások, fejlesztések környezetvédelmi hatásait, a fenntarthatósággal összefüggő jelentőségét, megadva azok pozitív/negatív megítélését, minősítését PTE TTK Környezettudományi Intézet 20
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Stratégiai KörnyezetiHatásvizsgálat (Strategic Environmental Assessment) (SHV; SEA) • Jellemzők: • az eljárás rendszerint megelőzi a fejlesztési javaslatokat • lehetővé teszi, hogy a javasolt fejlesztéseknél, beavatkozásoknál figyelembe lehessen venni a környezetvédelmi szempontokat, igényeket is • elősegíti • - a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítését • - a negatív környezeti hatások kiküszöbölését, minimálisra csökkentését. PTE TTK Környezettudományi Intézet 21
A SEA és EIA (KHV) közötti különbségek PTE TTK Környezettudományi Intézet 22
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Integrált szennyezés megelőzés és szabályozás (Integrated Pollution Prevention and Control) (EKHE/IPPC) Az EK az IPPC irányelvet 1996-ban vezeti be. Cél: a vállalatok működésének szabályozása a termelési folyamatok szintjén bevezetve a megelőző jellegű szemléletet kibocsátási határértékeket követel meg + a legjobb elérhető technika (Best Available Techniques; BAT) alkalmazását Új létesítményekre előírja az egységes környezethasználati engedély megszerzését a tevékenység kezdetével egy időben PTE TTK Környezettudományi Intézet 23
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetbarát termékjelzés: öko-címke Cél: a gyártók, szolgáltatók, forgalmazók, fogyasztók tájékoztatása és ösztönzése • a jó minőségű és kedvező környezeti tulajdonságú termékek előállítására, forgalmazására, használatára • a környezeti tudat fejlesztésére • a környezetbarát gazdasági szerkezet kialakításának elősegítésére PTE TTK Környezettudományi Intézet 24.
4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetbarát termékjelzés: öko-címke • Jellemzők: • 1992-ben hozták létre a fogyasztási cikkek (az élelmiszerek, az italok és a gyógyszerek kivételével) és a szolgáltatások (termékek) környezetbarát megkülönböztető jelölésére. • használatának feltételeit szabályozzák • (Európai Parlament és a Tanács 1980/2000/EK számú rendelete, hazánkban a 83/2003. (VI. 7.) sz. Korm. Rendelet) • elnyerése • a termékekmegfeleléseaz EU tagállamok által kidolgozott környezetvédelmi feltételeknek • életútelemzés (Life Cycle Assessment: LCA) alapján határoztak meg • jelenleg 23 termékcsoportra van kidolgozott feltételrendszer PTE TTK Környezettudományi Intézet 25.
A környezettudatos irányítás, vezetés intézményesített keretei
PTE TTK Környezettudományi Intézet