1 / 18

„Az egészre kellene fordítaniuk a gondolkodásukat, mivel ott, ahol az egész gyengélkedik, lehetetlen, hogy a rész egés

„Az egészre kellene fordítaniuk a gondolkodásukat, mivel ott, ahol az egész gyengélkedik, lehetetlen, hogy a rész egészséges legyen”. (Platon). KÍNAI ORVOSLÁS: • ÖT ALAPELEM EGYENSÚLYA • KÉT SZEMBENÁLLÓ,DE EGYMÁST KIEGÉSZÍTŐ ERŐ HARMÓNIÁJA (jin és jang; sötét-nedves,fényes-száraz)

oki
Download Presentation

„Az egészre kellene fordítaniuk a gondolkodásukat, mivel ott, ahol az egész gyengélkedik, lehetetlen, hogy a rész egés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Az egészre kellene fordítaniuk a gondolkodásukat, mivel ott, ahol az egész gyengélkedik, lehetetlen, hogy a rész egészséges legyen”. (Platon)

  2. KÍNAI ORVOSLÁS: • ÖT ALAPELEM EGYENSÚLYA • KÉT SZEMBENÁLLÓ,DE EGYMÁST KIEGÉSZÍTŐ ERŐ HARMÓNIÁJA (jin és jang; sötét-nedves,fényes-száraz) Gyógyítás: túlsúlyba került elem eltávolítása, és az energia-áramlás útjába állt akadályok eltávolítása INDIAI ORVOSLÁS: • A NÉGY TESTNEDV ARÁNYÁNAK FELBOMLÁSA A BETEGSÉGEK OKA • A TERMÉSZET ÉS ESEMÉNYEK KONTEXTUSA A GYÓGYÍTÁS KÖZÉPPONTJÁBAN A pszichoszomatikus szemlélet emberközpontú modelljei a múlt tükrében (1.)

  3. ÓKORI GÖRÖGÖK: Irracionális orvoslás • Mágia, varázslat, szuggeszció, hipnotikus gyógymódok • Delphoi jósda Racionális orvoslás • Hippokratesz: Tudományos gyógyítás és kutatás „FELTALÁLÓJA” • Első nagyvonalú kórtani szintézis

  4. A pszichoszomatikus szemlélet emberközpontú modelljei a múlt tükrében (2.) • Középkori kolostori gyógyítás – Egyház szerepe a tanításban és gyógyításban • Descartes dualista elmélete: A DUALISTA ÉS HOLISZTIKUS SZEMLÉLET HARCÁNAK KÖZEL 300 ÉVE !!! • Mesmer (18. sz. második fele) - mesmerizálás • Heorikus orvoslás (1750-1850) – az orvos, mint „mágikus” hatalom birtokosa • Populáris egészségmozgalom 1840-től • Amerikai Orvosi Társaság 1846 • Lelki gyógymódok – MENTÁLHIGIÉNÉ mozgalom kezdete • Orvostudomány fejlődése, betegségek csíraelmélete • Pszichoszomatika 1920-as, 30-as évektől • BIOPSZICHOSZOCIÁLIS szemlélet kialakulása

  5. A PSZICHOSZOMATIKA TÖRTÉNETE: • 1939-ben az Amerikai Pszichoszomatikus Társaság megalakulása, a Psychosomatic Medicine folyóirat indítása • Pszichoszomatikus orvoslás terminus: 1922: Felix Deutsch írja le először 1940-es évek: Helen Dunbar tette általánosan elfogadottá munkássága révén Kezdeti probléma: • a pszichoszomatikus orvostudomány, mint tudomány terület elismerése • a pszichoszomatikus orvostudomány és pszichoszomatikus-holisztikus szemlélet elismertetése

  6. Pszichodinamikai irányzat • Bizonyos testi betegségekben szenvedők orvosi és pszichológiai vizsgálata • A pszichológiai konfliktusok szerepének felderítése a betegség etiológiájában, patogenezisében és a betegség lefolyásában • Freud szemléletmódja inspirálta Pszichofiziológiai irányzat • Természettudományos vizsgálómódszerek • Pszichofiziológiai megfigyelések és kísérletezések • Pszichológiai történések és fiziológiai jelenségek közötti kódolás • A fiziológiai rendszerek nagy funkcionális variabilitása • Az egészséges és kóros fiziológiai működések feltételei A pszichoszomatikus orvoslás két főirányzata

  7. A pszichodinamikai irányzat fő képviselői 1, Analitikus hagyományok – Sigmund FREUD • A testi tünetek a pszichés konfliktusok szimbolikus megnyilvánulásai: mechanizmusa a konverzió • Freud nem foglalkozott közvetlenül a pszichoszomatikus betegségekkel, bár más irányból közelítve a neurózis-tan kapcsolható ide… • Tanítványai, mint később látható, foglalkoztak a témával Freud munkásságának jelentősége: • Új szemléletet nyitott meg a zavarok hátterének és okainak feltárásában

  8. A pszichodinamikai irányzat fő képviselői 2, Ferenczi Sándor Az autonóm idegrendszer által beidegzett szervek a konverzió célpontjai, a cél nem véletlen: a konverzió eredményeképpen konfliktusok és problémák jelennek meg szimbólikusan 3, Felix Deutsch Szemléletében a konverziós folyamat természetes és szükséges velejárója a mindennapi életnek, sőt az egészség feltételei. „Bizton állítható, hogy az ember sokkal boldogtalanabb volna, és sokkal gyakrabban menekülne neurózisba, ha időről időre nem lehetne beteg. A betegség ugyanis módot ad arra, hogy a különben elrekesztett konverziós folyamat feltűnés nélkül kimenetet találjon.”

  9. A pszichodinamikai irányzat fő képviselői 4, Dunbar (1940-es évek): Az első szerző, aki tudományos igénnyel rendszeres publikál a pszichoszomatikus betegségekről és képviseli a holisztikus szemléletet. Alapgondolatai: Testi változások mentális vagy emocionális hatásokra is kialakulhatnak; ha a kifejező viselkedés nem megfelelő, az emóció fiziológiai kísérői permanens feszültséget okozhatnak, ami pedig a szervek tartós vagy ismétlődő működés-zavarát eredményezi. Személyiség profilok szerepe – keresték a megfelelő személyiség hátteret: statisztika szerepe

  10. Az emocionális termodinamika törvényei: • Az energiamegmaradás törvénye: ha a pszichikus energia nem reprezentálódik magasabb szinten, akkor fizikai tünetekben jut kifejezésre • Ha a tünetek permanens srukturális károsodás eredményei, akkor az energia szétszóródik, eloszlik és hozzáférhetetlenné válik. Szomatikus diszfunkció = az energia elpazarlása, elpocsékolása.

  11. A pszichodinamikai irányzat kritikája Grinker (1953/61) és Weiner (1999) alapján: • Tentatív hipotézisek széleskörű elfogadása, alkalmazása • Elégtelen elemszámú vizsgálat, módszertanilag kétes értékűek, szelektív beszámolók • Kontrollálatlan következtetések • Kétséges terápiás ígéretek sugalmazása • Belebeszélték a betegekbe a tünetek pszichés eredetét • A pszichoszomatikus formulák sztereotípiákká válása • Tanulmányok nagy részét pszichiáterek írták, erős pszichoanalitikus beállítottsággal

  12. A pszichoszomatika irányvonala a 20. század második felétől • 60-as évektől számos viselkedéskutató publikált • Megfigyelések szisztematikusabbak, adatelemzés megbízhatóbb, de redukálódott az esettanulmányok szempontgazdagsága, színessége • A klinikai orientációjú tanulmányok főként olyan betegségekre koncentráltak, amelyek specifikus anatómiai károsodással járnak együtt • Számos modern, a biopszichoszociális szemlélet jegyében létrejött tudomány inspirálása • Új folyóiratok

  13. A pszichofiziológiai irányzat fő képviselő Pavlov (1928) • Alapok lerakása • Az affektusok feltétlen reflexekkel társulnak • Fiziológiai folyamatok és a viselkedés korreláltatása • Később az érzelmek szerepe Cannon (1932) • Erős emocionális ingerek hatása a viszcerális reakciókra • A homeosztázis fontosságának hangsúlyozása • „Támadj-vagy menekülj” válasz leírása Selye János (1946) • A HPA-tengely szerepe fizikai és emocionális stressz esetén • Adaptációs szindróma (3 fázis) • A szükségállapotok és a stressz szimbolikus reprezentációi is fontosak!

  14. A pszichofiziológiai irányzat fő képviselői Harold Wolff (1950) • Az élethelyzetek kapcsolata az érzelmekkel és testi változásokkal • A stressz nemcsak biológiai vagy fizikai: a múltbeli veszélyek emlékéből, szimbólumaiból, kudarcokból, frusztrációkból, és a kulturális nyomásból fakadhat • Legfontosabb a személy helyzettel kapcsolatos értékelése • A specifikus diszfunkciók a védőreakciók fragmentációjából következnek, s a gazdaságosság elvét követik • Stresszelő élethelyzetből tudatos emocionális válasz keletkezik, amely a reagáló szerv ismétlődő mintázata • Nincs szervspecifitás: a domináns protektív válaszminták állandóak és örökletesen meghatározottak

  15. A korai pszichofiziológiai vizsgálatok fő kérdései • Specifitás: van-e specifikus viszony a pszichés konfliktus fajtája, jellege és a sérült szerv folyamatai között? (szemben a stressz aspecifikus hatása) • Van-e betegségre hajlamos személyiség (rizikószemélyiség)?

  16. A korai pszichofiziológiai irányzat kritikája • Lineáris oksági modell • Nem különítették el a betegség természetes fázisait • Kevés figyelem a külső, szociális rendszereknek • Kevés figyelem a központi idegrendszeri mechanizmusoknak • Kevés figyelem a sejtes és molekuláris biológiai rendszereknek

  17. A későbbi pszichofiziológiai irányzat érdemei • Nyitás az interperszonális és szociális faktorok felé • A központi idegrendszer közvetítő szerepe a kognitív, érzelmi és perifériás neurovegetatív mechanizmusok között (neurobiológiai tudományok fejlődése) • Új kutatási területek, módszerek, értelmezési keretek (longitudinális előjelző tanulmányok, a korai hatások vizsgálata, cirkuláris okság) • Új tudományterületek inspirálása: pszichoneuroendokrinológia, magatartás- orvoslás, egészségpszichológia, orvosi antropológia, orvosi szociológia

  18. Holisztikus, globális, totális A test és a lélek egysége; a kettő ugyanazon folyamat két oldala Minden betegség pszichoszomatikus, nincs logikai különbség a test és lélek, a mentális és a fizikai között Funkciók kutatása, amelyek az Egészlegesség kialakításában védelmében helyreállításában játszanak szerepet Specificitás Tárgy: a vegetatív idegrendszer és az általa innervált szervek Az érzések, emóciók csak a vegetatív idegrendszer aktivitásának szubjektív kísérőjelenségei Specifikus érzések specifikus hatást gyakorolnak a belszervekre; tartós hatás szövetkárosodást okoz A pszichoszomatika két ellentétes koncepciója

More Related