Megismerés: az a folyamat, hogy valaki megismer valamit vagy valakit.

1. Megismerés: az a folyamat, hogy valaki megismer valamit vagy valakit. Filozófiai megismerés: Azaz értelmi folyamat, amely során képet alkotunk a valóság tényeiről. Ismeretelmélet: A filozófia egyik ága, mely a tudományos megismerés természetét, lehetőségeit, forrásait, igazságának általános kritériumait tanulmányozza. Mivel az általános kritériumokat kutatja, módszerében az analízist alkalmazza. ( Empirikus, racionalista, materialista, idealista, szkeptikus, dogmatikus irányzatok)

2. Tudományos megismerés Az ember már 3 millió évvel ezelőtt használt primitív eszközöket ( pattintottkő) . A mai időre az emberiség ismeretanyaga megsokszorozódott. Nagy kérdés, vajon az ember miként lesz képes, ha egyáltalán képes, az új felismerések és tapasztalatok egyre növekvő áradatát akár csak áttekinteni, arról nem is beszélve, hogyan tudja majd értelmesen felhasználni. Ebben fontos szerepet játszik a gyors adatfeldolgozás és adattárolás, valamint az adatokhoz való korlátlan hozzáférhetőség ( komputerrendszerek). Az elméleti és gyakorlati tudományos kutatás során megszerezhető ismeret anyag minden bizonnyal véges, mint a világmindenség térben és időben véges. Ezért megengedhető az ember által kutatható ismeretek feldolgozása és más adatokkal való összehasonlítása.

3. A kőkorszak embere még megelégedett a céltalan barangolással, a korai kultúrák képviselői megkezdték a nagyobb földrajzi egységek leírását, az ókor embere már töprengett a hegyvonulatok és vizek kialakulásán. A reneszánsz korban városokat , kisebb településeket, folyószakaszokat térképeztek, ma telekkönyvileg pontosan rögzítve van Európa minden egyes lakóházának adata. Az ismeretek növekedése hogyan befolyásolja a hétköznapok technikáját, illetve az ember mindennapi életét, már nem az ismeretek feltérképezésétől függ, hanem attól, hogy vannak e fehér foltok ezen a térképen.

4. Amikor a fizikusoknak az volt a meggyőződésük, hogy szakterületük minden része ( optika, mechanika, hőtan, elektrotechnika, akusztika) lezárt, váratlanul új út tárult fel az atomfizika és a kvantumfizika felé. Amikor a vegyészek azt hitték, hogy az anyag összes lehetséges reakcióit osztályozták, megnyílt előttük a molekuláris kémia világa. Az emberi tudás térképén a kutatók egész biztosan a jövőben is találnak fehér foltokat. Energiatechnika: ( olaj készletek kimerülése után, napenergia, vízi erőművek, , fúziós reaktorok).

5. Nyersanyagellátás: Az erdőirtásból adódó fa veszteség következményei, ásványi nyersanyagok pótolhatók az újrafeldolgozással, új technológiák alakulnak ki, műanyagok újrafeldolgozása környezetvédelmi szempontból is fontos.

6. Biotechnika: Jelentős előrelépésre kell számítani a biotechnika különböző területein. Három terület: biokomputer, amely adatfeldolgozáshoz nem elektronikai, hanem biokémiai folyamatokat használ, ezzel a tárolók mérete csökken és a számolási sebesség növekszik. A második terület a sejtkultúra: az ember és állat fehérjeellátását növeli, gyógyszerek , hormonok, Immunanyagok ipari előállítását biztosítja. A harmadik terület a génsebészet.

10. Óbirodalom ie 3200 • Közėpbirodalom • Újbirodalom • Kėsőikor • ie. 525 perzsák • ie. 332 NagySándor • Hellėnisztikus görög vilàg • Róma • 395 Bizánc • 639-642 ArabEgyiptom

16. Tudományos állításhoz vezető út • A tudományos állításhoz objektív adatok szükségesek. • Az objektív jelző kifejezi, hogy olyan tényekről van szó, melyek függetlenek a mindenkori személytől és teljes mértékben reprodukálhatók.

17. Hipotézis • A megfigyelésekből és a kísérletekből származó adatokat az indukció alkotó folyamatban összefoglalja, gazdagítva azt a személy által hozzátett elemeivel. • Az elmélet akkor áll össze, ha a hipotézist további objektív adatok finomítják, és a levont következtetéseket megvizsgálják és megerősítik.

18. Állítás • Mondatok formájában történik, azaz egyértelműen definiált fogalmak, logikus rendben, ami csak akkor értelmes, ha tartalmi helyessége objektív adatok alapján ellenőrizhető.

19. Mi a kutatás • A tudományos vizsgálódás és/ vagy kísérletezés folyamata, ami céltudatos, szisztematikus és precíz adatgyűjtést foglal magába. Ezt követően az adatok analízise és értelmezése következik azzal a céllal, hogy új ismeretekhez jussunk, vagy bővítsük a már meglevő tudásunkat. A kutatás végső célja, hogy tudományos ismeretek rendezett halmazát hozza létre.

20. Tanulmányt végzünk, amikor a könyvtárban adatokat gyűjtünk és ebből összefoglalót készítünk. Tudományos kutatáskor az adatok felhasználásával új kérdéseket válaszolunk meg, és új elemekkel kell bővíteni a már meglévő ismereteinket.. A kutatás célja, hogy választ kapjunk bizonyos kérdésekre, vagy megoldást nyújtson bizonyos problémákra. A már létező ismeretek megvitatása nem kutatási tevékenység addig, amíg nem kerül sor új kérdések megválaszolására, új problémák meg- oldására. Kutatás csak a felmerülő kérdéshez vagy problémához fűződő anyagok beható vizsgálata után végezhető. Az adatgyűjtést az adatok analízise és értelmezése követi azzal a céllal, hogy új ismeretek- hez jussunk, vagy bővítsük a már meglévő tudásunkat

21. A kutatás célja • A kutatás célja azaz egyszerű megállapítás, hogy a kutató mit szándékozik tenni a tanulmányozott témán belül felmerült kérdés megválaszolására. A kifejtett célnak tartalmaznia kell, hogy a kutató mit szándékozik tenni az adatok összegyűjtése érdekében ( megfigyelés, leírás, vagy bizonyos változók mérése), a kutatás külső környezetével kapcsolatos információkat (a kutató hol tervezi az adatok összegyűjtését), valamint az azzal kapcsolatos információkat, hogy kik lesznek a kutatás alanyai. • A kutatás célja, hogy megfogalmazza, hogy a kutató mit szándékozik tenni, mi a kutatás környezete, illetve kik a kutatás alanyai.

22. A kutatás célja, hogy megválaszolja a felvetett kérdést. Van-e jelentős kapcsolat két adatsor között ( pl. TS és a menache fellépése között). A kutatás célja hipotézisként is megfogalmazható. A hipotézis egyszerűen a tanulmányozott változók közti várható kapcsolat megfogalmazása ( táplálkozás és a nemi érés fellépése közötti kapcsolat). A kutató milyen választ vár a tanulmányozott kérdésre. Ezt alá kell támasztani a már fennálló elméletekkel és előzetes kutatási leletekkel. Egy adott probléma megoldásán belül több hipotézis is állhat. A hipotézis megfogalmazásában egy független változó és függő változó kapcsolata vetődik fel. . X független változó kapcsolódik az Y függő változóhoz Pl. Felvilágosítás ------ szoptatás sikere

23. A kutató szándékosan módosítja a független változót azért, hogy a függő változóra gyakorolt hatást befolyásolja. (Egyéni, csoportos felvilágosítás – szoptatás). A témához kapcsolódó szakirodalom részletes áttekintése során a kutató előzetes hipotézishez vagy hipotézisekhez jut, melyek kifejezik a kutatómunkával kapcsolatos elvárásokat. A kutatóban megfogalmazódott kezdeti hipotéziseket tovább kell finomítani, hogy pontosan körülhatárolja a vizsgálandó specifikus szituációt. A kutatás további részében a hipotézis fogja meghatározni annak módszertanát, vagyis az adatok begyűjtésének és az adatok elemzésének tervét.

24. A hipotézis megfogalmazása biztosítja a következtetések levonását. Egy jó hipotézis nem csupán egybevág az elmélettel és a korábbi kutatásokkal, hanem ésszerű magyarázattal szolgál a vizsgálandó témával kapcsolatban. Végül a kutató az adatgyűjtéssel és annak statisztikai elemzésével vagy igazolja a hipotézis helyességét vagy nem. A hipotézis csak akkor alakítható ki, ha a kutató elegendő információval rendelkezik a kutatás előterjesztésére. Bár a hipotézis mögött ok-okozati összefüggés állhat, a legtöbb hipotézis esetében kettő vagy több változó kapcsolata lehet. Ezek a változók egyidejűleg is jelen lehetnek, vagy az egyik változása hozható összefüggésbe a másik megváltozásával. A kísérleti jellegű kutatásokban a hipotézisben a kutató kifejezi a változók kapcsolatát. A leíró jellegű kutatásokban is szerepelhet, ahol a kutató az adatokat kérdések megfogalmazásához vagy a további kutatásokhoz szükséges hipotézisek felállításához használja.

25. a.*/ Kutatási hipotézis vélhető kapcsolatot fogalmaz meg a változók között, tartalmazza a várható végeredményt. b.*/ Statisztikai hipotézis vagy nullhipotézis a változók közötti kapcsolat hiányát fogalmazza meg, nem tartalmazza a kutató által várt végeredményt. Számos kutató előnyben részesíti a hipotézis nullhipotézis formáját, mivel ez a változók közötti kapcsolat jóval objektívebb és tudományosabb megfogalmazását jelenti. A statisztikai eljárások is megkövetelik a nullhipotézist, amikor azt kell meghatározni, vajon a megfigyelt kapcsolat véletlenszerű (a mintaválasztás hibája), vagy valós. A nullhipotézis azonban gyakran nem a kutató valódi elvárásait tükrözi a kutatómunka kimenetelével kapcsolatban.

26. A nullformátumban megfogalmazott kijelentéseket meglehetősen nehéz visszakapcsolni a kutatás hátteréhez és elméletéhez. Más kutatók ezért inkább a kutatási hipotézist alkalmazzák, elfogadottnak tekintik az alapul szolgáló nullhipotézist anélkül, hogy az nyíltan megfogalmazásra kerülne.

27. A hipotézis megfogalmazása A hipotézis meghatározza a mintacsoportot, azaz a független változó egyik állapotát, majd a függő változó változásának irányát, majd a hipotézis záró szakasza meghatározza a független változó másik részét. (Szoptatás --- eredmény --- egyedi, csoportos felvilágosítás) A hipotézis többféle formában megadható, de világos választ kell adnia a kutatás által felvetett kérdésekre. Egy feltételezett kapcsolatra kell utalnia, világos, tömör kifejezésmód szükséges és elfogadott elméleten vagy kutatási leleten kell alapulnia. A kutató a hipotézisét statisztikai eljárásokkal kell, hogy igazolja vagy cáfolja.

28. A kutatónak olyan adatgyűjtést és analízist kell végeznie, hogy alátámassza a hipotézis érvényességét. Az adatok által alátámasztott hipotézisre még nem mondható ki, hogy bizonyított vagy sem. A kutatás sikere nem az adatokkal alátámasztott hipotézistől függ. Egy jól megtervezett és megfelelően kivitelezett kutatás, ahol a hipotézist semmi nem támasztja alá, legalább olyan mértékben bővíti az ismereteinket, mint a jól megtervezett és megfelelően kivitelezett kutatás, ahol a hipotézis megalapozott volt.

29. Kutatási folyamat A kutatás tudományos módszerek alkalmazásán alapszik. A tudományos módszer jellemzői: 1. sorrendiség, 2. kontroll, 3.empirizmus, és 4. általánosítás. 1/a Megvizsgálandó probléma meghatározása 1/b Információgyűjtés bizonyos terv alapján 1/c Az információk analízise 1/e Következtetések

30. 2. Kontroll Ez azt jelenti, hogy a kutatást végző személynek meg kell kísérelni felismerni a nem közvetlenül vizsgált tényezőknek a meghatározott problémára gyakorolt hatását és törekedni kell ezek kiküszöbölésére. ( Pl. cerebrovascularis történések és a AC kapcsolata, kontrollálni kell a stressz, táplálkozás és egyéb tényezők hatását, amelyek szintén befolyásolják a cerebrovasculáris szövődményeket.) 3. Empirizmus Az új ismereteknek az objektív valóságban kell gyökereznie, melyeket az emberi érzékelésen keresztül szerzünk meg ( látás, hallás, szaglás, ízérzés, tapintás) 4. Általánosítás Egy konkrét események megismeréséből általános következtetésekhez juthatunk.

31. A kutatás magában foglalja a kérdések megválasztását. A problémák megoldását, új tények felfedezését és értelmezését, a tudományos magyarázatok ellenőrzését, és a már elfogadott teóriáknak és törvényeknek az új tények birtokában történő felülvizsgálatát, illetve az új elméletek megalkotását. Cél, hogy új ismeretek szülessenek, melyek felhasználhatók bizonyos jelenségek magyarázatára, előrejelzésére vagy kontrollálására. A kutatási folyamat általában a következő lépésekből áll: 1. A kutatás központi problémájának megfogalmazása 2. Hozzátársuló szakirodalom áttekintése 3. A kutatás céljának meghatározása 4. Adatgyűjtés 5. Az adatok analízise 6. Következtetések 7. Az eredmények közzététele

32. A kutató munka folyamata tehát egy tervszerű tevékenység, melyet meg kell tervezni, a gyakorlatban ki kell vitelezni és az eredményeket közzé kell tenni.

33. A tudományos munka tervezése • Itt kerül megfogalmazásra az a kérdés, melyre a munkánk során igyekszünk választ kapni, itt fogalmazandó meg a felmerülő probléma és ennek megközelítésére kialakított módszerek. Olyan problémát kell választani, amire még nincs ismert megoldás. A kutatás célja az új ismeretszerzés. Fontolóra kell venni az alanyok elérhetőségét, etikai kérdéseket, pl. a résztvevők jogainak védelmét. • A kutatással kapcsolatos időbeli és anyagi tényezőket ugyancsak figyelembe kell venni (DM és diéta).

34. A problémához kapcsolódó szakirodalom áttanulmányozása és egyéb publikációk ismerete szükséges a felvetett probléma alapos megértéséhez. A szakirodalom áttekintésével összefoglalható a problémában kapcsolatos ismeretanyag, és ez segít a kutatást végző személynek abba, hogy alaposabban megismerje a probléma lényegét. A kutató ezt követő-en már fel használhatja a megszerzett ismereteit a kutatás várható eredményeinek előrejelzésére. Ez a hipotézis megalkotása útján történik, ami megszabja a kutatás további irányát. Ezt követően a hipotézis ellenőrzése képezi a kutatás célját. Nem minden kutatás irányul hipotézisek vizsgálatára; van ahol kérdések megválaszolása vagy jelenségek leírása a cél.

35. Szükséges a kutatáshoz kapcsolódó valamennyi szakkifejezés gondos definiálása, hogy ne legyen kérdéses az, hogy a kutató mit ért egyes kifejezések alatt. A kutatás módszertana meghatározza, hogy milyen formában történik az információk begyűjtése, aminek alapján megválaszolhatók lesznek a kutatási kérdések illetve analizálható lesz a kutatás központjában álló probléma. Ez a kutatásban résztvevő alanyok kiválasztásának gondos mérlegelését, valamint az adatgyűjtés eljárásainak és technikáinak leírását is magában foglalja. Idesorolható még az adatok elemzésének terve.

36. Itt kell megemlíteni a korlátozó tényezőket is, vagyis a kutatás azon specifikus területei, amelyeket a kutató nem képes szabályozni. A tervezés lépései tehát: 1. a kutatás központi problémájának megfogalmazása. 2. Szakirodalom áttekintése 3. A kutatás céljának megfogalmazása 4. Adatgyűjtés tervezete 5. Az adatok analízisének tervezete

37. A kutatási terv követendő modellként szolgál a vizsgálatok kivitelezésére. A kutatási munkát megelőző kutatási terv arra készteti a kutatót, hogy végiggondolja a tervezet minden aspektusát, amiket egyébként esetleg nem vett volna figyelembe. A tervet mások is értékelhetik, akik észrevételeket tehetnek a vizsgálatok kivitelezhetősége szempontjából még megfontolandó dolgokra. A terv útmutatást nyújt a kutatónak munkája során. Egy átgondolt kutatási terv időt takarít meg, segít a a hibák elkerülésében, és magasabb kutatási munkát eredményezhet. A kutatási terv kialakítása révén már feldolgozásra kerül a kutatás folyamatának első öt lépéséhez kapcsolódó információanyag.

38. A kutatási tervnek tartalmazni kell: • 1. A probléma megfogalmazását. A kutatás tárgyának rövid megfogalmazása. A kutatás jelentőségét is ki kell fejteni. • 2. Szakirodalmat A kapcsolódó tanulmányok, cikkek, teóriák bemutatás • 3. Kutatás céljának megfogalmazását. Ez lehet egy igazolásra váró hipotézis, egy kérdés, amire választ várunk • 4. A kutatás során használt kifejezések definicióját. • 5. Az adatgyűjtés tervezetét. A kiválasztott alanyok részletes leírása, az adatgyűjtő technikák és eljárásmódok ismertetése. Az előfeltételeket és és a kutatás korlátait is itt kell megemlíteni. • 6. Az adatok analízisének tervét. Az eljárásmódokat , a táblázatok, ábrák típusát kell megfogalmazni. • 7. Bibliográfiát. • 8. Függelékeket. A kutatáshoz kapcsolódó anyagokat foglal magába, pl. beleegyező okiratok, kérdőívek, interjúk jegyzéke, stb

39. A kutatási terv gyakorlati megvalósítása • Mások által átnézett, elfogadott kutatási terv után szükséges a megfelelő intézményi bizottságok beleegyezése. Ez biztosítja a jogi védelmet, valamint az adott intézmény előírásaival és gyakorlati eljárásaival való összhangot. A beleegyezés után a kutató elkezdheti a kutatási munkáját, vagyis hozzáfoghat az adatgyűjtéshez, melyből elvégezheti az analízist. Ha a kutató munka során váratlan probléma bukkan fel, akkor az eljárásmódokon változtatva tovább folytathatja a kutatást, de ragaszkodni kell a kutatási tervben leírtakhoz. • A kutatási munka eredményeinek közzététele • Az adatok elemzése után a kutató levonja következtetéseit, megtárgyalja azokat, majd összeveti őket a kapcsolódó aktuális ismeretekkel. • Ezt követően beszámolót ír a kutatás teljes folyamatáról, ismerteti az eredményeit, így a megszerzett ismereteket mások számára is hozzáférhetővé teszi. Ez lehet hivatalos beszámoló, vagy publikációra szánt kivonat.

40. A kutatási beszámoló felépítése:(Előkészítés, beszámoló központi része, utalások) • Előkészítés: címlap, tartalomjegyzék, ábrák felsorolása, táblázatok felsorolása, tartalmi kivonat, illetve előszó, köszönetnyilvánítás. • A beszámoló központi része: • Bevezetés, a probléma megfogalmazását, a kapcsolódó szakirodalom áttekintését, a kutatás céljaink kifejtését, a szakkifejezések definicióját tartalmazza. • Módszertani rész az alkalmazott megközelítési módot, a kutatás alanyainak, a kutatás előfeltételeinek és korlátainak leírását tartalmazza. • Leletek: az összegyűjtött adatok leírása. • Tárgyalás: leletek értelmezését, illetve ebből levonható következtetések, javaslatok. • Összegzés: a probléma, a cél, a főbb leletek, a konklúziók és javaslatok rövid összegzése. • Utalások: bibliográfia, függelékek

41. A kutatási terv és a kutatási beszámoló közötti különbség az, hogy a beszámolóban megtalálhatók az adatok elemzése, értelmezésük és a belőlük levont következtetések, és javaslatok. A kutatási terv a kutató szándékát foglalja össze, míg a beszámoló a végeredményt.

42. A kvantitatív kutatás során a kutató előre kiválasztja és meghatározza a változókat (pl. testmagasság, testsúly, vérnyomás értékek...), az adatokat mennyiségileg fejezi ki, majd statisztikai analízist végez, keresi a változók közötti összefüggést. A kvalitatív kutatás során a vizsgálatot végző személy igyekszik megtalálni a tanulmányozott jelenség minőségi aspektusait ( nem mennyiségi) az alany nézőpontjából azért, hogy a jelenséget a maga teljességében értelmezze. A kvalitatív kutató nem precíz, számszerű adatokkal dolgozik ( emberi viselkedés tanulmányozása, történelmi vagy filozófiai témakörben). A tudományos ismeretszerzés területén leginkább a kvantitatív megközelítési módszereket alkalmazzák. A kvantitatív kutatás alapja az, hogy a személyek és tárgyak sajátosságai vagy tulajdonságai mennyiségben léteznek, tehát objektív módon mérhetők (szérum nikotin, alkohol, vércukor értékek).

43. A kvantitatív módszer megköveteli, hogy a probléma megfogalmazása és a kutatómunka terve már a tényleges kutatás megkezdése előtt elkészüljön. Figyelemmel kell lenni olyan tényezőkre, amelyeket közvetlenül nem vizsgálunk, és amelyek hatással vannak a kutatás eredményére. Kontrollra van szükség! A kvantitatív kutatási módszerre jellemző az általánosítás. Előrejelzést adhat ( dohányos -- tüdőrák, ha az X (független változó) bekövetkezik, akkor az y ( függő változó) be fog következni. A kutatómunka eredménye megismételhető, reprodukálható.

44. A kutatómunka rendszerint az összegyűjtött adatokra épül. Az adatgyűjtés folyamat során a kutató az elméletek felállításának induktív módszerét alkalmazza. A deduktív módszernél maga az elmélet szabja meg az adatok összegyűjtésének és analízisének módját. Adatgyűjtés történhet: megfigyelés, interjúk, kérdőívek által. Deduktív az érvelésnek az a módszere, ami az általánostól az egyedi felé halad, Induktív az érvelésnek az a módszere, ami az egyeditől az általános felé halad.

45. Mintavétel kiválasztásának lehetőségei • Az adatgyűjtési terv lényeges része a kutatás alanyainak kiválasztása. • A célcsoport • A kutatónak körvonalaznia kell egy célcsoportot, amely olyan egyénekből vagy dolgokból áll, amelyek megfelelnek a kutató által összeállított kritériumoknak. • A mintacsoport • Mivel a méretek, a költségek, az idő vagy a hozzáférhetőség hiánya gyakran lehetetlené teszi a teljes célcsoport vizsgálatát, a kutatás általában a célcsoport egy kisebb részére az úgynevezett mintacsoportra irányul. A mintavétel kifejezés arra a folyamatra utal, amikor egy bizonyos számú egyént kiválasztunk a kijelölt célcsoportból oly módon, hogy azok lehet legpontosabban reprezentálják a célcsoport egészének jellegzetes tulajdonságait.

46. A mintavétel célja, hogy az adott mintavételi egységek feletti szinten is lehetővé tegye a mintacsoporttal kapcsolatos leletek általánosítását, vagy az azokon alapuló következtetések levonását anélkül, hogy a célcsoport valamennyi tagját tanulmányozni kéne. Az általánosítás mértéke már a mintavétel módjától függ. A kvantitatív kutatásban megkülönböztetünk ismert és ismeretlen valószínűségű mintavételt.

47. Ismert valószínűségű mintavétel Ismert valószínűségi mintavétel alkalmazása esetén a kutató képes meghatározni, hogy a célcsoport egyes elemei közül melyiknek mennyi esélye van arra, hogy bekerüljön a mintacsoportba. Erre általában minden elemnek egyenlő esélye van. Az alapvető követélmény azonban az, hogy létezzen egy ismert valószínűségi tényező azzal kapcsolatban, hogy adott elem bekerülhet e. A mintavételek véletlenszerűen történnek, sem a kutató, sem a célcsoport tagjai nem befolyásolják. Ismeretlen valószínűségű mintavétel Ez a mintavétel nem teszi lehetővé a kutató számára, hogy felmérje a célcsoport egyes elemei milyen valószínűséggel kerülhetnek be a mintacsoportba. A valószínűség felbecsülésétől függ a kutatás leleteinek értelmezése a célcsoport egészére nézve. Az ismert valószínűségi mintavétel során a kutató általános következtetéseket tehet az egésszel kapcsolatban. Vagyis a mintacsoport leletei gyakorlatilag megegyeznek azon leltekkel, amelyeket a kutató a teljes célcsoport vizsgálatával kapott volna.

48. Az ismeretlen valószínűségi minták leletei nem teszik lehetővé a kutatás eredményeinek általánosítását. A mintavétel módjának kiválasztása a kutatás problémájától és céljától függ. Nem minden vizsgálatnál végeznek általánosítást a célcsoportra nézve. A lényeg az, hogy a mintavétel módja összeegyeztethető legyen a kutatás céljával. Az ismert valószínűségű mintavételi módszereknek 3 formája van.

49. 1. Az egyszerű véletlenszerű mintavétel • A célcsoportból véletlenszerűen kiválasztásra kerül a szükséges számú mintavételi egység. A célcsoport valamennyi elemének egyenlő esélye van arra, hogy bekerüljön a mintacsoportba. Az egyszerű minta kiválasztásának egyik legelfogadottabb módja egy véletlenszerű számokból álló táblázat használata, ami statisztikai tankönyvekben is megtalálható. A táblázatban szereplő számok olyan módon lettek kialakítva, hogy ne legyen köztük számtani összefüggés. • Az egyszerű véletlenszerű mintavételkor először a célcsoport egyes elemeit sorolják fel, majd hozzá párosítják az egymást követő számokat. A táblázatok megfelelő mennyiségű számjegyeit társítják a célcsoport elemeivel.