430 likes | 1.2k Views
SZÖVETTAN. 2011 masszőr évfolyam. Definíció : egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű) sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközötti állomány együttese.
E N D
SZÖVETTAN 2011 masszőrévfolyam
Definíció: • egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű) sejtek ésa sejtek közötti terekben található sejtközötti állomány együttese. • A sejt és a sejt közötti állomány együtt képez működő szövetet. (felépítésük, részvételi arányuk szövetféleségenként jelentős eltérést mutat)
A szövetek csoportosítása • hámszövet • kötő- és támasztószövet • izomszövet • idegszövet
Hámszövet • feladata: elhatárolás, védelem, kapcsolatteremtés • sejtjeik szorosan záródnak, a sejtmembránok között sajátságos összeköttetések vannak • nem jellemző a sejtközötti állomány • mindig egy alaphártyán helyezkednek el a sejtek, a tápanyagot diffúzióval kapják
A - egyrétegû laphám (vese, tüdő, kapilláris...) • B - egyrétegû köbhám (mirigyek kivezetőcsöve, vesecsatornák fala...) • C - egyrétegû hengerhám (bél, női ivarutak...) • D - többmagsoros csillószőrös hengerhám kehelysejtekkel (légutakban...) • E - többrétegû hengerhám (férfi húgycső...) • F - többrétegû laphám (bőr, szájüreg, garat, nyelőcső, végbél, hüvely...)
A hámszövet csoportosítása (funkcionálisan!) • fedőhám: • feladata: a felületet beborítja, védi • egyrétegű: laphám, köbhám, hengerhám, csillós hengerhám, több magsoros • többrétegű: • elszarusodó (pl.:bőr) • el nem szarusodó (pl.:szájüreg, garat, nyelőcső...)
egyrétegû laphám egyrétegû köbhám egyrétegû hengerhám Többmagsoros csillószőrös hh
Többrétegű elsz. laphám Többrétegû el nem sz. laphám Többrétegű hengerhám
mirigyhám • külső elválasztású, feladata: váladéktermelés, kiválasztás, egy- vagy többsejtű (faggyúmirigy, verejtékmirigy) • belső elválasztású, feladata: hormontermelés (pl. pajzsmirigy, mellékvese)
pigmenthám: fényelnyelés, árnyékolás (pl. az emberi szem)
érzékhám: érzékelés, az ingerek felfogása (pl. a nyelv ízlelőbimbői, tapintást érző szerv)
2. Kötő- és támasztószövet • Közös jellemzőjük a jelentős nagyságú sejtközötti állomány. • A sejtek alakja és működése igen változatos. • A sejt közötti állományt az alapállomány alkotja, melyben kötőszövetirostokat találunk. Ezek vízben nem oldódó fehérjerostok vagy rácsrostok.
Embrionális kötőszövet: • az összes többi kötõszövet kezdeményeként az embrionális fejlõdés során jelenik meg • Hol marad? köldökzsinórban
laza, rostos kötőszövet: szerveket rögzít, elválaszt, üregeket tölt ki. Sok ér, idegvégződés található a rostok között. • tömött, rostos kötőszövet(=ínszövet): a rostok szorosan helyezkednek el, kevés az alapállomány főleg kollagén, amely összenyomja a sejteket → lassú anyagcsere, gyógyulás
Retikuláris kötőszövet: vérképző- és limphatikus szervek (nyirokszervek (pl. lép, mandulák, nyirokcsomók) vázát képezi
zsírszövet: kevés alapállomány, mechanikai védelem, vitaminok raktározása, a bőraljában halmozódik fel (fehér/barna)
vér: folyékony sejtközötti állomány: anyagok szállítása(O2,CO2,hormonok), immunrendszer,
2. Kötő- és támasztószövet keményebb, szilárdabb sejtközötti állomány • porcszövet: a sejtek csoportokban helyezkednek el • Üvegporc: ízületi felszíneket borítja • Rugalmas rostos: sok elasztint tartalmaz (pl. a fülkagyló...) • Kollagénrostos porc: csigolyák közötti porckorongok
Rugalmas rostos porc Üvegporc
csontszövet: • szilárd sejtközötti állomány • szerves (fehérjék) • szervetlen ((Ca3(PO4)2; CaCO3 ) anyagok építik fel • sejtek: nyúlványokkal rendelkező, orsó alakú sejtek, amelyek egy-egy vérér körül koncentrikus körökben helyezkednek el.
3. Izomszövet • összehúzódás és elernyedés, mindig az izom hossztengelyének irányában. Az összehúzódás az aktin és a miozin elrendeződésének, kapcsolódásának eredményeként jön létre. • simaizom: lassú, hosszú ideig tartó mozgás (pl. belső szervek fala) • vázizom: gyors, nagy erejű mozgás: hely- és helyzetváltoztatás • szívizom: a kettő előnyeit egyesíti, harántcsíkokkal rendelkező izomsejtjei speciális módon kapcsolódnak egymáshoz, melynek eredményeként úgy működnek, mintha rostok volnának. Akarattól függetlenül, a szervezet igényének megfelelően húzódik össze.
szívizomsejt Harántcsíkolt izomsejt Simaizomsejt
4. Idegszövet • kétféle sejt: • idegsejt (neuron): az idegrendszert érő ingerek felvétele, feldolgozása, továbbítása támasztósejt (gliasejt): kitöltik az idegsejtek és a vérerek közötti teret, táplálják és támasztják az idegsejteket, segítik az ingerület terjedését