NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3. előadás Szövettan A szervek szövettana

1. NÖVÉNYSZERVEZETTANSejttan és szövettan3. előadásSzövettanA szervek szövettana

2. A szervek szövettana • Szerv: meghatározott működést végző, térben elhatárolt növényi rész • Vegetatív szervek: gyökér, szár, levél • Generatív szervek: virág, termés • Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek • Rügy: embrionális hajtáskezdemény

3. A szár elsődleges szöveti szerkezete • 1. Kétszikű szár • 3 fő szövettáj: • epidermisz (protoderma (dermatogén) • elsődleges kéreg (alapmerisztéma (peribléma) • központi henger vagy sztéle (pleróma) Gracza, 2004 Doronicum orientale (32 ×)

4. A szár elsődleges szöveti szerkezete 1. Kétszikű szár 3 fő szövettáj: epidermisz elsődleges kéreg sztéle 32 × Epidermisz Elsődleges kéreg Sztéle Elsődleges kéreg Epidermisz Eryngium planum

5. 1. Kétszikű szár • Epidermisz (l. áll. szöveteknél) • Feladata, megalakulása • Kutikula, viasz, függelékek • faji sajátosság • szár, levél, generatív szervek • Elsődleges kéreg: • Hipoderma: bőrszövet alatti 1 vagy több sejtrétegű, asszimiláló és szilárdító szövetekből áll (kollenchima vagy szklerenchima) • Kéregparenchima: nagyizodiametrikus parenchima sejtek, intercellulárisok, raktároz: keményítő, cukor, kiválaszt: tejcsövek, kristályok (idioblaszt); a föld alatti módosult szárakban raktároz, vízi növényeknél levegőt tartalmaz intercellulárisok. • Kéreghatár (keményítős hüvely): az EK legbelső sejtsora, szorosan illeszkedik, dús keményítő (és fehérje) tartalom.

6. Kétszikű szár • Epidermisz • Elsődleges kéreg • Hipoderma • - Kollenchima • - Klorenchima • Kéregparenchima • Lizigén járat Epidermisz Kollenchima Klorenchima Hipoderma Elsődleges kéreg Kéregparenchima Lizigén járat

7. 1. Kétszikű szár • Sztéle (központi henger): • Periciklus: a sztéle legkülső sejtsora (v. rétege) Funkciói: szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat, járulékos szerveket képezhet. • Szállítószövet: összefüggő gyűrű alakú, v. nyalábos - szabályos kör(ök) mentén • Előforduló nyaláb típusok: kollaterális nyílt, bikollaterális, koncentrikus • Bél és bélsugár: parenchimatikus alapszövet. • A bél: a szár közepén, lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban, raktároz. • A bélsugár: sugárirányban az edénynyalábok között, mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak) • szakadások (rexigén) keletkezhetnek: üreges szár

8. 1. Kétszikű szár • Sztéle (központi henger): • Periciklus: • a sztéle legkülső sejtsora (itt rétege) • Funkciói: • szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat, járulékos szerveket képezhet. • Szállítószövetek • összefüggő gyűrű alakú • nyalábos kollaterális nyílt bikollaterális koncentrikus • Bél és bélsugár: Ep. EK Sztéle EK Ep.

9. 1. Kétszikű szár • Sztéle (központi henger): • Szállítószövetek • összefüggő gyűrű alakú (A) • nyalábos kollaterális nyílt (B) bikollaterális (C) koncentrikus (D) A C B D

10. 1. Kétszikű szár • Sztéle (központi henger) • Bél és bélsugár: • A bél: lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban. • A bélsugár: mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak) - szakadások (rexigén)

11. 1. Kétszikű szár • Előforduló főbb szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004 Doronicum orientale 32 ×

12. 1. Kétszikű szár • Előforduló szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004 Scutellaria hastifolia 32 ×

13. 1. Kétszikű szár • Előforduló szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004 Prunella grandiflora 32 ×

14. 1. Kétszikű szár • Előforduló szárkeresztmetszetek: Egeria densa Gracza, 2004 Elodea calitrichoides

15. 2. Egyszikű szár • Epidermisz • Nem különül elsődleges kéregre és sztélére • Hipoderma: szklerenchimából áll • Alapszöveti parenchimában szórt helyzetű kollaterális zárt nyalábok: befelé nagyobb, kifelé kisebb • Másodlagos vastagodásra nem képes: zárt edénynyaláb • Hiányzó háncsparenchima Gracza, 2004 Zea mays

16. Az egyszikű és kétszikű szár szerkezetének összevetése Gracza, 2004 Egyszikű szár km. Kétszikű szár km.

17. A gyökér elsődleges szöveti szerkezete • Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek • 3 fő szövettáj: rhizodermisz (dermatogén) elsődleges kéreg (peribléma) sztéle-központi henger (pleróma) [kaliptra-gyökérsüveg (kaliptrogén)] Gracza, 2004

18. A gyökér szöveti szerkezete • Rhizodermisz (epibléma) • Élő, vékonyfalú, felszívó sejtek (nincs kutikula és sztóma) • Gyökérszőrös zóna, vagy mikorrhiza • Elsődleges kéreg: • Exodermisz: • a kéreg külső sejtsorai elparásodnak, bőrszöveti szerep • Kéregparenchima: raktározás (keményítő, tejnedv, nyálka), keresztirányú szállítás. Gracza, 2004 • Endodermisz (Kéreghatár) • az EK legbelső sejtsora, a sejtek radiális falaiba szuberin rakódik vagy el is fásodik, jellegzetes vastagodások: U, O, Caspary-pontos • áteresztő sejtek: nincs sejtfalvastagodás

19. EK Endodermisz Rhizodermisz Rhizodermisz+gyökérszőrök Elsődleges kéreg Endodermisz Sztéle Elsődleges kéreg Rhizodermisz

20. A gyökér szöveti szerkezete • Sztéle • Periciklus = perikambium: • a gyökér központi hengerének legkülső sejtsora • működése 4 féle: • oldalgyökér képzés • hullámos kambium • parakambium • másodlagos bőrszövet • Szállítószövetek • egyszerű nyalábok, sugaras elrendeződésben • Kétszikűekben: 2-3-4-5-6 • Egyszikűekben: 7-9-sok • Bél és bélsugár: Endodermisz Periciklus Egyszerű fanyalábok Egyszerű háncsnyalábok Sztéle

21. A gyökér szöveti szerkezete • Az egyszerű nyalábok elhelyezkedése a sztélében Gracza, 2004 Diarch, triarch, tetrarch és pentarch sztéle az aranyfürt (Aster linosyris) gyökerében

22. A gyökér szöveti szerkezete • Bél és bélsugár: • Parenchimatikus alapállomány • Raktározás: keményítő, zsíros olajok, kristályok • Elfásodhat (szilárdít és részvétel a szállításban)

23. A gyökér szöveti szerkezete • Oldalgyökér képződése • Elágazódási övben, a gyökérszőrös zóna felett • Perikambiumból, fanyalábok irányában Gracza, 2004

24. A gyökér és a szár találkozása Gracza, 2004 • A szárban kétszer összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- és háncsnyalábja is elágazik • A szárban ugyanannyi annyi összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- vagy háncsnyalábja elágazik

25. A levél szöveti szerkezete • A lomblevél szöveteinek kialakulása • 3 fő szövettáj: • színi epidermisz (protoderma) mezofillum (prokambium + alapmerisztéma) • fonákiepidermisz (protoderma) Bolgár, 1999

26. A levél szöveti szerkezete • Epidermisz felépítése – típusok (l. 3. óra) • Általában 1 sejtrétegű (kiv. fikusz, kaucsukfüge) • Viasz, kutikula, szőrképletek fajra jellemző • Sztómák helyzete: • Általában csak a fonákon (dorziventrális levél) • Színi és fonáki epidermiszen (izolaterális levél, fűfélék) • Csak a színi oldalon (vízinövények, vízen úszó levele) • Csak hidatódák vannak ( vízinövények, alámerült levelei)

27. A levél szöveti szerkezete • Mezofillum: klorenchima – asszimiláló alapszövet • Elhelyezkedése: színi és fonáki epidermisz között • Szerkezete: levéltípustól, megvilágítás mértékétől függően változik • Szilárdító szövetek: főér szállítónyalábja környezetében, ill. itt az epidermisz alatt • Kristálytartó (idioblaszt) és váladéktartó sejtek, vagy járatok A mandarin (Citrus reticulata) levele, KM Idioblaszt Lizigén olajtartó járat 32 ×

28. A mandarin levele Idioblasztok, rombusz alakú kristállyal Oldódásos (lizigén) járat

29. A levelek szerveződési formái • I. Lomblevél • Homogén levél: a mezofillum csak szivacsos parenchimából áll, pl.: árnyéknövények, félélősködők • Heterogén levél: a mezofillum szivacsos és oszlopos parenchimából áll: • Izolaterális (unifaciális) • Dorziventrális (bifaciális) • Radiális szimmetriájú • II. Tűlevél • III. Kranz-anatómiájú levelek • Oszlopos vagy paliszád parenchima: szorosan záródó, a felületre merőleges irányban megnyúlt sejtek, sok kloroplasztiszt tartalmaznak, sötétebbek • Szivacsos parenchima: izodiametrikus sejtek, sok sejtközötti járattal

30. Izolaterális (unifaciális) lomblevél • A levéllemez mindkét oldalát azonos megvilágítás éri, pl.: fűfélék, • a színi és fonáki epidermisz közel azonos, mindkettőn van sztóma, kutikula és viasz • Felépítése: • színi epidermisz • oszlopos (paliszád) parenchima • szivacsos parenchima • oszlopos (paliszád) parenchima • fonáki epidermisz Búza levélkeresztmetszet

31. Dorziventrális (bifaciális) lomblevél • A levéllemez egyik oldalát éri a megvilágítás, leggyakoribb típus • a színi és fonáki epidermisz nem azonos, a mezofillum kétrétegű • Felépítése: • színi epidermisz: vastagabb, kutinosodott, sztóma nélküli • oszlopos (paliszád) parenchima • szivacsos parenchima • fonáki epidermisz: vékonyabb, kevésbé kutinosodott, sztómákat tart. 100 × színi epidermisz oszlopos parenchima szivacsos parenchima fonáki epidermisz Fagus sylvatica - bükk Fagaceae

32. Színi epidermisz Kollenchima A főér nyalábja farész háncsrész háncskorona Oszlopos (paliszád) parenchima Szivacsos parenchima Klorenchima Kollenchima Fonáki epidermisz Kék iringó (Eryngium planum) – dorziventrális lomblevél KM

33. A mecseki zergevirág (Doronicum orientale) és a dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) dorziventrális lomblevelének szöveti szerkezete

34. Radiális szimmetriájú levél • Csöves, belül üreges leveleknél, pl.: hagyma • Felépítése: • színi epidermisz • oszlopos (paliszád) parenchima • szivacsos parenchima • fonáki epidermisz (jellegtelen) • színi epidermisz • oszlopos parenchima • szivacsos parenchima • fonáki epidermisz

35. Kranz-anatómiájú levelek • C4-es fotoszintézisű növényekre jellemző, A CO2 primer fixációja és a CO2 redukciója térben elkülönül • Felépítése: • epidermisz • mezofilláris parenchima • a nyalábok körül hüvelyparenchima: a kloroplasztiszokban nincs gránum tilakoid: nincs vízbontás • epidermisz Kétféle asszimiláló szövet: a nyalábhüvely és a mezofillum

36. Tűlevél • Több évig él, fotoszintetizál • Felépítése: • Epidermisz: vastag falú, kutinnal fedett sejtek, süllyesztett sztómák • Hipoderma (szklerenchima): vastag falú sejtek • Karos paliszád parenchima: betüremkedő sejtfal, hatékony fotoszintézis • benne: gyantajáratok • Endodermisz • Sztéle (központi henger): periciklus, 2 kollaterális edénynyaláb, transzfúziós szövet: parenchimatikus alapszövet Rolf Dieter-Müller

37. Pinus sylvestris - erdeifenyő Pinaceae (syn. Abietaceae) Epidermisz Szklerenchima Karos paliszád parenchima Gyantajáratok Sztéle Periciklus Szklerenchima Transzfúziós szövet Koll. nyílt nyalábok 32 × Süllyesztett sztómák

38. Pinus sylvestris - erdeifenyő Pinaceae (syn. Abietaceae) 400 × Karos paliszád parenchima Szklerenchima gyűrű Epithél sejtek Gyantajárat Szklerenchima Epidermisz

39. Pinus sylvestris - erdeifenyő Pinaceae (syn. Abietaceae) 400 × A sztéle részei: Periciklus Transzfúziós szövet Szklerenchima 2 koll. nyílt nyaláb háncselemek faelemek

40. A levél szöveti szerkezete • Fellevelek • lomblevélhez hasonló, egyszerűbb Az Eryngium planum gallérkalevelének keresztmetszete, színi és fonáki epidermisze

41. A levélnyél szöveti szerkezete • Hasonló a levél főér körüli részéhez, arányaiban eltér: több szállító és szilárdító, kevesebb asszimiláló alapszövet. • Lombhullás: leválasztó réteg: elnyálkásodó sejtek + pararéteg • Levélripacs = paraszövettel lezárt sebhely Gracza, 2004

42. A levélnyél szöveti szerkezete Gracza, 2004

43. A levélnyél szöveti szerkezete Az Eryngium planum levélnyelének KM-i képe Színi epidermisz Mezofillum Szállítónyalábok Fonáki epidermisz Alapszöveti (raktározó) parenchima Farész Háncsrész Háncskorona (szklerenchima) Klorenchima Kollenchima Fonáki epidermisz

44. A generatív szervek szöveti szerkezete • 1. A virág és kialakulása Gracza, 2004 Váczi, 1995 A mák (Papaver somniferum) virágszerveződése HM (Gracza)

45. A virág szöveti szerkezete • Takarólevelek • Csészelevelek: a lomblevélhez hasonló, egyszerűbb • Sziromlevelek: epidermisz gyakran papillás, kevés sztóma, nem működőképes, illóolajok (illatanyagok) A Doronicum orientale sziromlevelénekillóolajat tartalmazó epidermisze és a Scutellaria hastifolia sziromlevelénekpapillás epidermisze

46. A virág szöveti szerkezete • Takarólevelek • Sziromlevelek: KM: levélszerű felépítés, egyszerűbb, 1-2 tagból álló nyalábok

47. A virág szöveti szerkezete A Doronicum orientale és az Aster amellus fészekvirágzatának hosszmetszete

48. A virág szöveti szerkezete • Ivarlevelek • Porzók: filamentum – porzószál anthera – portok theca - portokfél Ny – nyaláb Lo – pollenzsák C – csatló St – portokfél F - porzószál Váczi, 1995 Váczi, 1995

49. A virág szöveti szerkezete • Ivarlevelek • Porzók szöveti szerkezete: • Epitécium – külső epidermisz • Endotécium – rostos réteg • Parenchima – 2-3 sejtsor • Tapétum – dús plazmájú, nagymagvú sejtek • Benne: sporogén szövet Váczi, 1995

50. A virág szöveti szerkezete • A pollenek megjelenési formái: Váczi, 1995