4th KJF International Week 7-11 April, 2014 Budapest

1. Prof. Dr. Szirmai Viktória Térbeli társadalmi polarizáció vagy társadalmi jól-lét az európai nagyvárosi térségekben ? 4th KJF International Week 7-11 April, 2014 Budapest Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonságVersenyképesség és társadalmi fejlődés . TÁMOP-4.2.2. A-11/1/KONV

2. Az előadás kiinduló problémája Miért kell elemezni a térbeli társadalmi polarizáció és a társadalmi jól-lét közötti összefüggéseket? Mert összefüggenek, és mert az erőteljes térbeli társadalmi polarizáció kedvezőtlenebb jól-lét mutatókkal jár együtt Mert ezek rontják a városok versenyképességét, az egyének boldogulását. A válasz érdekében áttekintjük: • A társadalmi jól-lét problematika néhány összefüggését, • Az európai térbeli- társadalmi polarizáció főbb trendjeit. • A lehetséges összefüggéseket .

3. 1. ) A társadalmi jól-lét problematika

4. Gazdasági válságok-társadalmi válságok 1973-es olajválság, 1980, 1990, 2008 pénzügyi válságok, Európában (is) egyre nyilvánvalóbbak a gazdasági hanyatlás jelei, egy főre jutó GDP szintjének változásai, csökkenései,

5. A jól-léti államok válságba kerültek: • A jól-léti célok irrelevánsokká váltak: • Szegénység felszámolása, általános jólét, • Teljes foglalkoztatottság, • Teljes körű ellátás. A jóléti állam válságai és a globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt: • az országok, és régiók közötti egyenlőtlenségekkel, • a társadalmi leszakadás erősödésével, • az elszegényedéssel, • a növekvő munkanélküliséggel.

6. Mindezek tiltakozások, sztrájkok, gyakran brutális utcai konfliktusok sokaságát eredményezték. • Az európai társadalmak tiltakozó hulláma mit fejez ki: • gazdasági fejlődéssel való elégedetlenségeket, • az európai szociális modell, a jóléti rendszer felszámolódásával kapcsolatos aggodalmakat, • a jól-léti állam válságait.

7. A megoldás érdekében többféle koncepció született. A társadalmi fenntarthatóság gondolata (Brundtland Report) (Közös jövőnk, 1988) (Gro Harlem Brundtland, norvég miniszter elnök) A Stiglitz jelentés elméleti modellje (Stiglitz, J.E. – Sen, A. – Fitoussi, J-P. (2009) Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress.)

8. A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!! A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók. A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése. Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják. Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

9. Stiglitz modell jól-lét dimenziói Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon); Egészség; Oktatás; Egyéni tevékenységek, a munkát beleértve; Politikai képviselet és kormányzás; Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok; Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek); Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság.

10. Az alkalmazás módszertani problémája A Stiglitz-jelentés társadalmi fejlődési modellje normatív elmélet, A hatására számos egyéb jól-lét elemzés jött létre (például Better life index OECD 2013) Ezek főként statisztikai adatokra, országos átlagokra, országos összevetésekre alapozott mérési modellek, De nem létezik konkrét, területi alapú(!) empirikus, differenciált szociológiai tényekre alapozott feltáró modell. A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt kívánja megvizsgálni (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

11. 2. ) Az európai térbeli társadalmi polarizáció főbb trendjei

12. Az európai térbeli társadalmi polarizációs trendek összegzése – a globális urbanizáció folyamatában. Társadalmi polarizáció erősödése: A globális folyamatok hatására a gazdagság és a felső osztályok a városközpontokban, és a jó elővárosokban, Az alacsonyabb társadalmi osztályok részben a városközpontokban, részben a városkörnyéken koncentrálódnak. Éles városverseny A globalizáció nemcsak erőteljes társadalmi polarizációt hozott létre, a gazdagok és a szegények mély különbségeit, hanem éles városok közötti versenyt is eredményezett a befektetésekért, a munkavállalókért, és a közép-osztály vásárlóerejéért, a fogyasztásért. Területi polarizáció növekedése: A verseny kritériumainak megfelelő városrészek És a nem megfelelő (stigmatizált) városrészek Szegregációs folyamatok

13. Belvárosi rehabilitációk Új trend: dinamikus gentrification a városközpontokban(Paris, Besancon, Kopenhága, Bécs, Budapest, Prága, stb) Globális gazdaság igénye: döntési funkciók továbbra is itt maradnak (Enyedi, 2012) , A nagy közép-osztálybeli visszatérés Csalódás a városkörnyékben.

14. Az aktív elitcsoportok aránya az összes gazdaságilag aktívhoz képest a 10 vizsgált városban (Savitch. Kantor: Cities in the International Marketplace, 2004)

15. Az alacsony státusúak területi elhelyezkedése NyugatEurópában és az USA-ban. (Savitch. Kantor.2004) • Európa: inkább a szuburbiákban • (1940-1960)belső slummok, átmeneti övezetek(gettók ) • 1960 után, lakótelepek, • rosszabb elővárosok, periférikus munkásnegyedek • USA: inkább a belvárosokban.

16. A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban Cattan, N. Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area. (in: Szirmai, 2011, Urban sprawl in Europe)

17. Figure 2 : Le prix moyen du m² dans les transactions d’appartements anciens (2003).

19. A lakosság iskolai végzettségének alakulása a párizsi régióban Cattan, N. Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area. (in: Szirmai, 2011, Urban sprawl in Europe)

20. A magyarországi nagyváros-térségi társadalmi szerkezet

21. 9 magyar város-térség

22. A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyváros-térségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005)

23. A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyváros-térségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: TÁMOP kérdőíves felvétel adatai, 2014)

24. Budapesti várostérség

25. A vizsgált népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a budapesti várostérségben övezeti bontásban (%, forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005)

26. A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a budapesti régióban részletes övezeti besorolás alapján (forrás: Fenntartható fogyasztás, 2010)

27. A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint Budapesten és agglomerációjában, részletes övezeti bontás szerint (forrás: TÁMOP kérdőíves felvétel adatai, 2014)

28. Várostérségi egyenlőtlenségek Budapest térségi egyenlőtlenségek

29. 3.) A társadalmi polarizáció és a társadalmi jól-lét összefüggései (néhány tényadat )

30. Néhány alapadat: Város és környék különbsége (differenciálatlan elemzés)

36. Összegzés (még hipotézisek ) Mit mutatnak a térbeli társadalmi polarizáció és a társadalmi jól-lét közötti összefüggések? 1.) A nagyváros-térségi társadalmi polarizáció hierarchikus, de az várostérségek belüli új dekoncentrációs folyamatok , a magas státusúak helyfoglalása alapján enyhül a hierarchia, kiegyenlítettebb a térbeli társadalom 2) Vélhetőleg új társadalmi dichotómiák szerveződnek • Város és korábbinál differenciáltabb városkörnyék • Várostérségek és a rurális ( jól-lét deficites) térségek 3) A társadalmi jól-lét szintje Vélhetőleg a területi egyenlőtlenségeket követi, de nem mechanikusan a helyi tényezők módosítása alapján, Vélhetőleg különbségek lesznek a jól-lét dimenzióinak a területi megoszlásában és a hierarchikus rendjében. A város és a környék jól-léti szintjében jelentősek a különbségek

37. Köszönöm a figyelmet !! És most nézzük meg a többi előadás alapján: milyen kép rajzolódik ki