Szocializmus II

1. Szocializmus II Dr. Prof. Székely Gábor A majority of Americans believe that capitalism is a better system than socialism, according to the Rasmussen Reports national telephone survey. When asked if capitalism or socialism is a better system 53% of Americans said capitalism was better, 20% said socialism, and 27% were unsure. On April 9, 2009 - 12:50pm. US News.

2. Irodalom (jelezve némi egocentrizmust) Székely Gábor: Zimmerwald – Berlin – Moszkva. A Komintern létrehozása – polgárháború és világforradalom. In: Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves. ELTE, Budapest 2010. 519-531. o. Székely Gábor: Lenin és a szocializmus. Múltunk, 2001. 2-3. sz. 130-177. o. Székely Gábor: A Komintern és a fasizmus. Kossuth Könyvkiadó 1980. 274 pp.

3. Az elmélet kettéválik: marxizmus és revizionizmuskommunizmus és szociáldemokrácia Forradalom - evolució Osztályharc – osztályegyüttműködés Proletárdiktatúra – polgári demokrácia Internacionalizmus – nemzeti gondolat Gyarmatok ellen - gyarmatosítás Karl Kautsky (1854– 1938) EduardBernstein (1850-1932)

4. Viták és hasadások… Éles vita az Internacionálé amszterdami (VI. )kongresszusán, 1905. A kongresszus többsége elítélte Millerand kormányba lépését – de ellene szavazott a holland Émile Vandervelde, a Nemzetközi Szocialista Íroda elnöke, a tekintélyes osztrák Victor Adler, és a belga Pieter Troelstra. Émile Vandervelde (1866 – 1938) A kongresszus javasolta, hogy egy országból csak egy párt vegyen részt – az orosz bolsevikok (Lenin) és a bolgár tesznyákok (Dimitar Blagojev) ezzel nem értettek egyet. Victor Adler (1852-1918)  1861-1930 Dimitar Blagojev (1856-1924)

5. Stuttgart, 1907: még keményebb viták… 1905 forradalom Oroszországban: V.I. Lenin (1870-1924) az NSZI tagja lesz. A háború ellen, Rosa Luxemburggal (1871-1919), Jean Jaurés-zel és Martovval (1873-1923) javasolja: a háború kitörése esetén „…lépjenek fel, s minden erejükkel felhasználják a háború előidézte gazdasági és politikai válságot arra, hogy mozgósítsák a tömegeket és meggyorsítsák kapitalista osztályuralom bukását.” Julij Martovval (1873-1923 Jean Jaurés 1859-1914

6. Rendkívüli kongresszus Bázelben – 1912. november 24-25. A háború ellen… a II. Internacionálé széthullása Az egyetlen napirend: a háború elleni fellépés lehetőségei. Megerősítették az 1907-es határozatot, de nem fogadtak el akcióprogramot a közeledő háború ellen. Ennek eredménye a szociálsovinizmus; míg Jean Jaurés nem szavazta meg a hadiköltségvetést – életével fizetett ezért -, addig E. Vandervelde, J. Guesde, M. Sembat, Albert Thomas, Arthur. Hederson belépett a háborús kabinetbe... (Ebben az évben, a korlátózó választási törvények ellenére mintegy 12 millió szocialista szavazó volt ezekben az országokban,) Jules Guesde 1845-1922 . Marcel Sembat 1862-1922

7. A szociáldemokrácia irányzatokra bomlása – elmélet és gyakorlatMarx kiindulópontja: "Nem az én érdemem, sem a modern társadalomban levő osztályok létezésének, sem ezek egymás közötti harcának felfedezése. Polgári történetírók már jóval előttem ábrázolták az osztályok e harcának történelmi fejlődését, polgári közgazdászok pedig az osztályok gazdasági anatómiáját. Ami újat én tettem, az volt, hogy kimutattam: hogy az osztályok létezése csak a termelés fejlődésének meghatározott történelmi szakaszaihoz van kötve; hogy az osztályharc szükségszerűen a proletariátus diktatúrájához vezet; hogy maga ez a diktatúra csak átmenet az összes osztályok megszüntetéséhez és az osztály nélküli társadalomhoz" (Marx levele Weydemeyerhez, 1852., Marx és Engels Művei 28. k. 479. old.)

8. Rusznyák István, Lukács György, Komor Imre és Nagy Imre a Parlament folyosóján • „A kapitalizmusból a szocializmusba, a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába való átmenet szerinte (ti. Engels – SzG.) nem lassú átmenet, nem „belenövés”, hanem: ugrás, forradalom. „ • Lukács György: Proletár, 1920. november • http://www.marxists.org/magyar/archive/lukacs/fe100.htm • És a különféle irányzatok szerint?

9. A három irányzat… Vlagyimir Lenin Karl Kautsky Eduard Bernstein

10. A szocializmus családfája

11. A fő kérdés, amely megosztotta a munkásmozgalmat: • Folytatható-e a reformista szociáldemokrata politika a háború idején, még inkább azt követően? • A többségi szociáldemokrácia igennelválaszolt, a forradalmi baloldal nemmel, felhívva a figyelmet arra, hogy a kapitalizmusfennmaradásacsak újabb háborúkat, sőt, újabb világháborút jelent. E gondolatok éppúgy megtalálhatóak voltak Lenin írásaiban, mint Rosa Luxemburgnál.

12. A bolsevikok: „Egy új, jobb társadalmi berendezést akarunk…: ebben az új, jobb társadalomban nem lehetnek gazdagok és szegények, mindenki köteles részt venni a munkában. A közös munka gyümölcseit nem maroknyi gazdagnak, hanem valamennyi dolgozónak kell élveznie… Ezt az új, jobb társadalmat szocialistatársadalomnak nevezik. A róla szóló tanítást szocializmusnak nevezik. Azokat a munkásszövetségeket, amelyek ezért a jobb társadalmi berendezésért harcolnak, szociáldemokrata pártoknak nevezik.” Lenin, 1903.

13. Rosa Luxemburg (1871-1919)Karl Liebknecht (1871-1919) De vita folyt a baloldalon belül is: az új Internacionáléról és a proletárdiktatúráról

14. Lenin véleménye • „A III. Internacionáléra vár az a feladat, hogy a tőkés kormányok elleni forradalmi rohamra, az összes országok burzsoáziája elleni polgárháborúra szervezze a proletariátus erőit a politikai hatalom kivívása, a szocializmus győzelme érdekében!” S megvalósuljon a proletariátus diktatúrája, a legmagasabb fokú demokrácia.

15. Rosa Luxemburg véleménye • „… A lenini-trockiji elmélet alapvető hibája éppen az, hogy a diktatúrát, pontosan úgy, mint Kautsky, szembeállítja a demokráciával. ‘Diktatúra vagy demokrácia’ – így hangzik a kérdésfeltevés mind a bolsevikoknál, mind Kautskynál. Az utóbbi természetesen a demokrácia mellett dönt, mégpedig a polgári demokrácia mellett, amikor ezt a szocialista átalakulás alternatívájaként tünteti fel. Lenin és Trockij, éppen fordítva, a diktatúrára szavaz a demokrácia ellenében, és ezzel maroknyi személy diktatúrája, azaz polgári típusú diktatúra mellett dönt. A két ellenpólus egyformán messze van a valódi szocialista politikától.”

16. A Munkás- és Szocialista Internacionálé (1919-1923)a Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaközössége (1921-1923) és azegyesülés: a Szocialista Munkásinternacionálé (1923-1940) vezetői Friedrich Adler (1879-1960) Az SZMI titkára Johan Willem Albarda (1878 – 1957) az Internacionálé utolsó elnöke (1939-1940) egy munkásgyűlésen Émile Vandervelde (1866-1938) Az Internacionálé elnöke 1939-ig.

17. A Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusa1919. április 2-6.Balról: Buharin, Hugo Eberlein, Lenin, Zinovjev A német küldöttnek, Eberleinnek 5 szavazat állt rendelkezésére

18. A Kommunista Internacionálé 1919-1943 vezetői Grigorij Zinovjev (1883 – 1936) Nyikolaj Buharin (1888 – 1938) Georgi Dimitrov (1882 -1949) Karl Radek 1885 – 1939) Lenin jegyzetel a II. kongresszuson

19. Meghatározó szocialista vezetők Európában… Olof Palme Willy Brandt 1976-1992 az SZI elnöke Bruno Kreisky Tony Blair Francois Mitterand

20. Szocialista Internacionálé • 1951-ben alakult újjá • központja London 168 tagszervezete van Legnagyobb tagszervezete: Party of European Socialists – 32 tagszervezettel. • Az EU parlamentben 161 mandátuma van Társszervezetek • International Union of Socialist Youth • Internationale Falken Bewegung • Internationale Sozialistischen Frauen -

21. A Kominform1947 – 1956Nem a Komintern utóda

22. Pártvezetők a világban, akik a szocializmusban gondolkodtak… Georgi Dimitrov 1882-1949 Mao Ce-tung 1893-1976 Salvador Allende 1908-1973 Ho Si Minh 1890-1969 Palmiro Togliatti

23. Magyar pártvezetők 1918 - 1989 KunBéla (1886–1938) Rákosi Mátyás (1892 -1971) Gerő Ernő (1998 – 1980) Grósz Károly (1930 – 1996) Kádár János (1912 – 1989) Nyers Rezső (1923 - )

24. Szovjet pártvezetők Sztálin után: Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931- ) NyikitaSzergejevics Hruscsov (1894-1971) Jurij Vladimirovich Andropov (1914 – 1984)) Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko (1911-1985) LeonyidIljics Brezsnyev (1907-1982) Borisz Nyikolajevics Jelcin (1931 – 2007)

25. Politikai pártcsoportok az Európai Parlamentben 1979–2009 (felülről) A Magyarországra jutó 22 mandátum megoszlása 2009: Fidesz – KDNP 14, MSZP 4, Jobbik 3, MDF 1

26. Anarchizmus • Az anarchizmus, az egyéni felelősséget állítja előtérbe, minden jogi, vagy parlamentáris hatalommal szemben. • A szocializmus és a liberalizmus eszméinek ötvözete – egyesek szerin. • Legátfogóbb értelemben az uralomnélküliség követelése. • Marx és Bakunyin közötti vita lényege: • Proletárdiktatúra versus önmegvalósítás Mihail Bakunyin (1914-1976)

27. Keresztényszocializmus: • "A keresztényszocializmus a keresztény etika alapján gondolja útját állni a hatalmaskodó individualizmus által előidézett társadalmi igazságtalanságoknak. • Szociális reformok rendszere, amelyek a keresztény igazságosság megvalósítását óhajtják a társadalmi és gazdasági életben. • A mozgalom, XIII. Leó pápa (1810-1903, pápa 1878-tól) Rerum Novarum (Az új dolgok…), a tőkések és a munkások viszonyáról 1891-ben megjelent enciklikájával erősödik fel. • Magyarországon, a keresztényszocializmus leghitelesebb képviselője, Giesswein Sándor pápai prelátus volt. Életének utolsó éveiben óriási egyházi és politikai nyomás nehezedett rá. Jelentős szerepet töltött be a magyar és a nemzetközi békemozgalomban. Giesswein Sándor (1856-1926)

28. További pápai enciklikák… • 1931. XI. Pius pápa a Quadragesimo Anno kezdetű enciklikájában is megjelenik a szociális igazságosság fogalma, a társadalmi intézményeket átható „szociális szeretet” igényét fogalmazva meg. • 1961. XXIII. János pápa a Mater et Magistra kezdetű enciklikájában konkretizálja ezen eszme követelményeit pl. munkabérre. Fő elve: szubszidiaritás .

29. Szubszidiaritás - a kisegítés elve • A kereszténydemokrácia fontos alapelve, mely szerint amit egy adott szervezeti szint meg tud oldani, abban magasabb szint nem jogosult dönteni. • A magasabb szervezeti szintek feladata a kisegítés, az önszerveződés támogatása, és döntés a helyi szinten bizonyíthatóan nem kezelhető kérdésekben. - A ~ elvéből következik: 1) a társadalom (egyén, család, egyházközségek, lakóhelyi és munkahelyi közösségek, települések, régiók, nemzeti szervezetek, állam, nemzetközi közösségek) életének hierarchikus rendezőelv szerinti szemlélete ; 2) országos és nemzetközi területi szinten a föderalista berendezkedés; 3) állami szinten széleskörű önkormányzati rendszer; 4) pluralizmus a szellemi életben és az oktatásban; 5) demokratikus módszerek alkalmazása a legalacsonyabb közösségektől a legmagasabbakig; 6) az egyének joga és kötelezettsége a társadalom életében való cselekvő részvételre és a hatalom ellenőrzésére.

30. Egyetemes vizsgakérdések • 1. A konzervativizmus keletkezéstörténete • 2. Konzervativizmus, nacionalizmus, fasizmus a 20. században • 3. A liberalizmus keletkezéstörténete • 4. Liberalizmus, nacionalizmus, neoliberalizmus a 20. században • 5. A szocializmus keletkezéstörténete • 6. Szocializmus, kommunizmus, bolsevizmus, sztálinizmus a 20. században

31. Magyar vizsgakérdések • A századelő reformnemzedéke, a Társadalomtudományi Társaság, a Huszadik Század. Ady Endre, Jászi Oszkár, Tisza István, Bethlen István (földbirtokpolitikai programja) • A forradalmak ideológiai háttere. Szabó Ervin 1948/49 képe és annak hatása a magyar szociáldemokráciára. A kommunisták jövőképe, a dzsentri ellenforradalmi programja, Gömbös Gyula: Egy vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és az ellenforradalomról

32. Szekfű Gyula Három nemzedék c. műve és annak szellemi környezete. Teleki konzervativizmusa, Bethlen István konzervatív liberalizmusa • A nép írók jövőképe, a második szárszói konferencia, Németh László és Erdei Ferenc vitája • Szocializmus és nemzet. Párthatározat a népi írókról. A Művelődéspolitikai Munkaközösség állásfoglalása. Kádár János nemzetképe • Az SzDSz programja, az MDF programja, Antall József világképe

33. Vizsgák időpontja: Május17. 14h – írásbeli. Két kérdésből esszé, esszénként max. 2 oldal. Május 21. 9h. szóbeli Május 22. 9h. Június4. 9h. Uv.