270 likes | 706 Views
Pritz Pál – Székely Gábor Politikai rendszerek, eszmék V. Jelenkor pritzpal @ t-online.hu szekelyg42@ gmail.com www.szekelyg.fw.hu. Konzervatívizmus Kereszténydemokrácia Liberalizmus Szocializmus MA program 2012, tavaszi szemeszter. Irodalom. Múltunk 2002. 3-4. sz.
E N D
Pritz Pál – Székely GáborPolitikai rendszerek, eszmék V. Jelenkorpritzpal@t-online.huszekelyg42@gmail.comwww.szekelyg.fw.hu Konzervatívizmus Kereszténydemokrácia Liberalizmus Szocializmus MA program 2012, tavaszi szemeszter
Irodalom Múltunk 2002. 3-4. sz. Bayer József: A konzervativizmus - erények és korlátok Harsányi Iván: A spanyol politikai konzervativizmus a XX. században Horváth Gyula: A konzervativizmus Latin-Amerikában Jemnitz János: A konzervativizmus történetéről Franciaországban Pankovits József: A konzervativizmus története Olaszországban Tokody Gyula: A korai német romantikától a Német Konzervatív Párt megalapításáig Vadász Sándor: A francia konzervativizmus a XIX. Században Békés Márton: A konzervativizmus-kutatás nemzeti látószögéről http://www.kommentar.info.hu/bekes_marton_a_konzervativizmus-kutatas_nemzeti_latoszogerol.pdf Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika (XIX-XX. század), Századvég Kiadó, 2005.)
A konzervativizmus, mint politika és ideológia • Elnevezése a latin „conservare”, megőrizni kifejezésből ered. Elveit először François-René Joseph de Maîstre(francia író, diplomata) fejtette ki 1818-ban Le Conservateur című folyóiratában. Kezdetei visszanyúlna az angol forradalomig, majd a francia forradalom terrorja, a régi értékek felszámolása, vallásellenessége erősítik fel. • A konzervatívok a fennálló életforma, erkölcs, szokások megőrzését, a a tekintély és az intézmények tiszteletét hirdetik. • Önálló modern ideológiai irányzatként az 1830-as években terjedt el, amikor a tradicionalizmus és a konzervativizmus elkülönült. • (A tradicionalizmuson magatartást, habitust, a hagyományoshoz, megszokotthoz ragaszkodást értünk, a konzervativizmus olyan modern történeti jelenség, politikai ideológia, filozófia, amely sajátos módon értelmezi a társadalom, a történelem és a politika jelenségeit.) • A konzervativizmus létrejöttét a polgári forradalmak mellett az osztályharc ideológiája, a szocializmus erősítette. Joseph de Maîstre(1753-1821) François-René Châteaubriand (1768-1848)
A konzervativizmus a kibontakozó kapitalista társadalom kihívásaira adott ideológiai válaszként született. A feudális, a rendi társadalom és intézményei felbomlása, az azt kísérő jelenségek ellen lépett fel, felróva a család, a vallás és az erkölcs hanyatlását. Ezzel szemben egy kontinuitást õrzõ változást, a biztonságos fejlõdést hirdette, hangsúlyozva, hogy azt „ itt és most adott, konkrét népközösség, a nemzet életében kívánja végrehajtani.” (Békés 1) • A konzervativ Thomas Carlyle, Adam Müller és a kommunista Marx együtt vallotta: „A burzsoázia , ahol csak hatalomra jutott, szétrombolt minden hűbéri, patriarchális, idillikus viszonyt… nem hagyott meg más köteléket az ember és ember között, mint a meztelen érdeket, az érzés nélküli ‘készpénzfizetést’.” (Marx. MEM 4. 19.)
A konzervativizmus szakaszai 1. A rendi konzervativizmusnak(1789-1848) mindenek előtt a francia forradalommal szemben érvelt, a feudális értékek védelme jellemezte – támogatója a nemesség, a klérus, a céhes kispolgárság és a parasztság egy része. Fő hangsúly az előjogok védelmén és a felvilágosodás bírálatán volt, melyeket minden baj forrásának tartottak. Természetes állapotnak a tradíció, a vallás és az állam egységét tekintették.
A konzervativizmus szakaszai 2. A polgári konzervativizmus (1848-1970) a polgárság azon részének ideológiája, amely elveti a liberalizmust és a szocializmust, mivel félelmet keltettek benne az egyenlősítő tendenciák. Ehelyett az alkotmányos jogállam keretei között kívánja biztosítani a magántulajdon szentségét és a hagyományos társadalmi intézményeket, amihez ehhez eszközként használták fel az egyházakat, a vallási tradíciókat.
A konzervativizmus szakaszai 3. A neokonzervativizmus az Egyesült Államokból indult, a Republikánus Párt oldalán. A hagyományos szabad versenyes kapitalista piacgazdaság fenntartása mellett érvel, elutasítja a központi álamhatalom túlzott aktivitását, az állami szociális gondoskodást, támogatja a protestáns valláserkölcsi fundamentalizmust. Egyetlen kapcsolata a konzervativizmussal az, hogy a fennálló rendet kívánja támogatni és ellenzi a radikális változásokat.
A konzervativizmus jellemzői: • az egyoldalúnak és felszínesnek tekintett racionalizmus bírálata, mivel a világ szerintük irracionális, a történelem ismeretlen törvények szerint alakul. • A felvilágosodás csak újabb gondokat okoz, mivel megoldhatatlan problémákat kíván megoldani, amivel csak a történelem természetes menetét hátráltatja. Az emberiséget ismerik, de a közvetlenül is tapasztalható közösségekre (család, nép, nemzet) nincsenek tekintettel, a társadalom tudatos és tervszerű átalakításának programja, a szabadság • és egyenlőség elvont eszméi csak a harmónia és a rend aláásására alkalmasak.
A liberalizmussal és a szocializmussal szemben… • A történelem organikus és folytonos, a történelem folyamán kialakult • intézmények tartósabbak és hatékonyabbak, mint a mesterségesek, mivel a • kollektív bölcsesség termékei. • A tekintély és hatalom minden rend feltétele, a rend pedig a szabadság • feltétele, ugyanis az emberek alapvetően nem egyenlők egymással. • A szabadság: csak a közösség szolgálata kapcsán van létjogosultsága a szabadságnak, mivel minden egyén a közösségben nyeri el identitását, ezért kötelessége a közösséget szolgálnia. • A család minden tekintély és morál forrása, az állam és a közösség alapvető • egysége, építőeleme. • A vallás minden erkölcs és minden közösségi érzés forrása. • A tulajdon szentsége megkérdőjelezhetetlen, a birtoklás a személyiség • kifejlődésének fontos eleme.
A kezdetek… • „Nincs erős érzelem, amely az embert jobban megfosztja a cselekvés és gondolkodás képességétől, mint a félelem.” Edmund Burke (1729-97)
Idézetek Burke: Töprengések a francia forradalomról (Atlantisz Kiadó, 1990. 401 pp.) c. munkájából • „Jaj annak az országnak, mely esztelen és szentségtörő módon elutasítja az ékesítésére és kiszolgálására rendelt polgári, vallási és katonai képességek és erények szolgálatait; s szürkeségre ítél mindent, ami arra rendeltetett, hogy fényt és dicsőséget árasszon az állam körül. De jaj annak az országnak is, mely a másik szélsőségbe esve az uralkodásra megfelelő jogcímnek tekinti az alacsony műveltséget, a dolgok szűk látókörű szemléletét, s valamilyen hitvány bérmunkás foglalkozást is.”
„A vagyon jellemző tulajdonsága, mely megszerzésének és megtartásának egyesített elveiből adódik, hogy egyenlőtlen. Ezért nagy tömegeit, amelyek irigységet keltenek és bírvágyat gerjesztenek, meg kell óvni a veszélyeztetettségtől. Akkor majd természetes sánccal veszik körül a kisebb vagyonok különféle osztályait. Ugyanilyen mennyiségű vagyon, ha a dolgok természetes rendje szerint sokak között oszlik meg, nem ilyen módon működik. A szétszóródással meggyengül védekező képessége. Ilyen elaprózódás esetén minden egyes ember része kisebb annál, mint amiről vágyainak mohóságában azzal kecsegteti magát, hogy mások felhalmozott vagyonának szertefoszlatásával megszerezheti. A kevesek kifosztása a szétosztáskor valójában csak egy elképzelhetetlenül parányi részecskét juttatna a sokaknak.”
Klasszifikáció kísérletek • Konzervativ irányzatok I. • Konzervatív forradalom • Jobboldali konzervatívismus • Nemzeti konzervatívismus • Neokonzervatívismus • Új polgáriság (Neue Bürgerlichkeit) • Értékkonzervatívismus • Strukturális konzervatívismus
Klasszifikáció kísérletek Konzervativ irányzatok II. tradicionális konzervatívizmus • liberális konzervatívizmus • konzervatív liberalizmus • libertariánus konzervatívizmus • fiskális konzervatívizmus • szociális konzervatívizmus • zöld konzervatívizmus • kultúr konzervatívizmus • vallásos konzervatívizmus (religious conservatism)
Irodalmi háttér… • A Szép új világ • (eredeti címén Brave New World) regény, melyet Aldous Huxley írt 1931-ben. A mű, disztópia (negatív értelmű utópia) leghíresebb és legmaradandóbb műve. „Nincsenek többé háborúk és szegénység, mindenki folyamatosan boldog. Azonban azzal, hogy mindezeket elüldözték az emberek életéből egyben számos dolgot elveszítettek: a családot, a kulturális sokszínűséget, a művészeteket, irodalmat, tudományt, vallást és filozófiát. Ez a társadalom hedonisztikus, a korlátlan szexualitásból és drogokból nyert örömre összpontosít.”
Burke utódai… • Burke és az általános angol konzervativizmus hangvételéhez, politikai kultúrájához képest sokkal keményebbek voltak, köszönhetõen a francia forradalom sokkjá- • nak és a német történeti fejlõdés sajátosságainak, nem is beszélve a korai konzervativizmus katolizáló tendenciáiról. Így a francia emigráns teokraták (de Maîstre, de Bonald) vagy a német konzervatívok (Görres, Möser, Gentz, Adam Müller) inkább reakciósoknak neveztetnek, íg yaz angol konzervativizmus megszokott jellemzõivé a mérsékeltség, a reformerség, az enyheség, a polgári kifinomultság váltak. S akkor még nem is említettük, hogy a Burke utáni angol konzervativizmus Wellingtonja, Lord Actonja, Disraelije, Robert Cecilje,Coleridge-e és Churchillje, Thatcherje olyan kontinentális kortársakat mondhatott magáénak, mint Bourbon X. Károly, Justus Möser, Metternich, Donoso Cortés, Szent X. Pius, Othmar Spann, Salazar, José Antonio Primo de Rivera, Dollfuss, Sombart, Hans Freyer, Carl Schmitt, Ernst Jünger.
Történelmi példa: német konzervatívok Otto Eduard Leopold von Bismarck (1815 – 1898) Poroszország kancellárja - 1862–1890. 1867-tól az Észak Német Szövetség kancellárja, 1871- től a Német Birodalom első kancellárja. A „reálpolitika” mestere, következetes nagyhatalmi politikusként érdemelte ki kortársaitól a „vaskancellár” elnevezést. A német történelem legsikeresebb, de nem tévedhetetlen konzervatív politikusa.
A német konzervatirizmus • .” II. Vilmos (1859-1941) egy korcs és látszatkonzervativ, a gyors modernizáció feszültségeitól robbanásig megterhelt országnak a császára. A becsapás és az önbecsapás világa ez - summázza véleményét Koktanek . Mintha Bibó István megállapitását olvasnánk az 1867-es kiegyezés utáni Osztrák-Magyar Monarchiáról.”
Oswald Arnold Gottfried Spengler(1880 –1936) német történész, filozófus • "A Nyugat alkonya, így szemlélve, nem kevesebbet jelent, mint a civilizáció problémáját...Valamennyi kultúrának megvan ugyanis a maga civilizációja... A civilizáció egy kultúra elkerülhetelen sorsa... A civilizáció az a legkülsõlegesebb és leginkább mûvi állapot, melynek elérésére az emberiségnek egy magasan fejlett fajtája egyáltalában képes. A civilizáció - lezárulás; valahogy úgy, ahogyan a létrejövõt a létrejött, az életet a halál, a kibontakozást a megmerevedés követi...A civilizáció a visszavonhatatlan vég , amely bensõ szükségszerûségtõl hajtva újból és újból beköszönt.”
Spengler kritikája… • A háború végén, illetve a köztársaság elsõ éveiben általánosan elterjedt Németországban a parlamenttel , a pártokkal, s egyáltalában a politikával szemben érzett mélységes és õszinte csömör. • 1932-1933-ban Spengler többször is a nácikra szavaztt, jóllehet most is zavarja a világos politikai program hiánya, a völkisch jelleg. Az NSDAP hatalomra jutásakor minden együttmûködést megtagadott. A fő vádpont ellene, hogy nem osztja a náci fajelméletet. 1933. julius 25-én találkoziott Hitlerrel. A jelenlevő Ernst Hanfstaegl szerint Hitler kritizálta Spengler konzervativizmusát, míg Spengler nem titkolta Hitlerrel szembeni ellenszenvét. • "Meg akartunk szabadulni a pártoktól. Maradt egy: a legrosszabb."
Die moderne Form, der Antsemitismus entwickelte sich gegen Ende des 19. Jahrhundert. Treischke wareiner der aktivsten Verfechter des Antisemitismus. Die Unterschiede zum jahrhundertelangen Judenhaß und modernen Antisemitimus waren vielfältig. Der alte christliche Judenhaß war religiös begründet, aus religiösen Motiven bezogen ( z.B. "Jesusmörder"). Der moderne Antisemitismus untermauert seine Thesen durch pseudo- wissenschaftlichen "Rassentheorien". Das Judentum wurde nicht als Religion sondern als "Rasse" angesehen, mit angeborenen, negativen Eigenschaften, wie z. B. Habgier, Faulheit, Listig, und verschlagen, Intregant ect. Somit waren Juden für sämtliche soziale und kulturellen Mißstände in der Gesellschaft verantwortlich. Teischke un Co. sahen in Juden die eigenliche Gefahr des Reiches. Berliner Antisemitismusstreit erreichte seinen Höhepunkt und Treitschke verlor scheinbar gegen seinen Gegner Theodor Mommsen, doch machte Treitschke den Antisemitismus in Deutschland gesellschaftsfähig und gilt heute als einer der wichtigstenWegbereiter für den Nationalsozialismus. Heinrich von Treischke 1834-1896
Arthur Moeller van den Bruck (1876 - 1925) német filozófus, jelentős szerepe volt a „konzervatív forradalomban”, de részt vett 1923-ban a legszélesebb, a szociáldemokraták és a kommunisták szervezte nemzeti összefogásban is.
Akik rokonszenveztek a gondolatal, de később felismerték korlátait… Thomas Mann és József Attila Oswald Spengler Márai Sándor