Tartók statikája I. 3. Előadás

1. Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék Dr. Lőrincz György egy. docens D 410 Tartók statikája I.3. Előadás Alkalmazott statika B.Sc. hallgatóknak Harmadik előadás – nappali Első konzultáció – levelező Árviteles tartók, rácsos tartók és tartórácsok hatásábrái 30 dia

2. Átviteles tartók

3. Átviteles tartók Ha egy szerkezetet nem közvetlenül terhelünk, hanem egy, a szerkezetre támaszkodó közvetlenül terhelt tartóról a támaszok vagy alátámasztó oszlopok közvetítésével kapja meg a külső terhet (azaz mindig meghatározott és nem változó helyeken kapja meg a közvetlenül terhelt tartóról akár a mozgó terhet is), átviteles tartóról beszélünk. Az átvivő tartót a saját modellje szerint kell méretezni, azaz pl. folytatólagos többtámaszú tartóként. A közvetve/átvitelesen terhelt tartóban keletkező igény-bevételek meghatározásához feltételezzük a kéttámaszú átvitelt.

4. Átviteles tartók Az átadódó erők eltérnek egymástól. – A különbsé-gekrea méretezésnél ügyelni kell!

5. Átviteles tartók

6. Átviteles tartók

7. Átviteles tartók igénybevételi ábrái

8. Átviteles tartók hatásábrái

9. Átviteles tartók hatásábrái

10. Átviteles tartókpl. íves A hatásábrákat egyenes vonalak határolják. A tartó statikailag határozott és az átvitel kéttámaszú.

11. Rácsos tartók

12. Rácsos tartók A rácsos tartók olyan tartó-szerkezetek, amelyek rúd-jaiban a külső erőkből csak normálerő keletkezik. – Valójában a rudak csatla-kozásánál keletkezik hajlító-nyomaték is, de olyan modellt választunk, amely a kapcsolat-okban csuklót tételez fel. Így csak normálerők keletkeznek. A példában láthatók a kelet-kezőhajlítónyomatékok. Ezek olyan kicsik, hogy a méretezés biztonsága elegendő a felvételükre. A húzó- és a nyomóerő felvétele gerendánál. Nyíróerő ↔ ferde rácsrúd.

13. Rácsos tartók

14. Rácsos tartók A rúderők meghatározása Megoldási lehetőségek: • csomóponti módszer • átmetszéres módszerek • főponti vagy Ritter módszer • hasonlósági módszer

15. Rácsos tartók

16. Rácsos tartók Ritter-módszer: Hasonlósági módszer:

17. Rácsos tartók

18. Rácsos tartók

19. Rácsos tartók

20. Rácsos tartók

21. Rácsos tartók

22. Rácsos tartók

23. Rácsos tartók

24. Tartórácsok Azt a tartószerkezetet, amelyben az egymással ösz-szekapcsolt rudak egy síkban helyezkednek el, és a szerkezet terhei ezen síkra párhuzamosak, síkbeli tartórácsnak nevezzük. Röviden összefoglalom a síkbeli tartórácsok kereszteloszlási tényezőinek közelítő meghatározását abban az egyszerű, de gyakorlati esetben, amikor a tartórács mind geometriailag, mind merevségi szempontból szimmetrikus és a tartók merevsége egyenként állandó.

25. Tartórácsok A tartórács számításához is modellt kell felállítanunk. Legyenek a modell tartói csavarásmentesek és a főtartók/hossztartók kéttámaszúak. A tartó ϕcs nagyságú elcsavarodásából Mcs csavaró-nyomaték keletkezik. A két mennyiség egymással arányos. Arányossági tényező a tartó GIcs nagyságú csavarómerevsége.

26. Tartórácsok Ha a tartó csavarómerevségezérus, bármekkora lehet az elcsavarodás, abból nem keletkezik csavaró-nyomaték. Vagy: ha a tartó csavarómerevségevégtelen nagy, akkor bármekkora a csavarónyomaték, abból nem keletkezik elfordulás.

27. Tartórácsok qik kereszteloszlási ténye-ző: az az erő, amely az i-edik hossztartóra hat, ha az egységerő a kereszt-tartó és a k-adikhossztar-tó kereszteződése fölött áll. A tartórácsnak kereszt-tartója (kt.) és hossz-tartói/főtartói (ht./ft.) vannak. – Ezekre vonat-kozik a geometriai és merevségi szimmetria.

28. Tartórácsok A egyenletekből a rugó-állandó fv.-emeghatároz-ható. Ha középen van egy kt., akkor L3/48EIf,ha a har-madban, akkor a rugó-állandóval arányos ordi-náta3L3/256EIf. A lehajási ábra ordinátái arányosak a rugóállan-dóval.

29. Tartórácsok Leonhadt Hartmann

30. Tartórácsok

31. Gerber tartók hatásábrái