Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár

1. A gazdasági növekedés térbeli korlátai Magyarországon(Az S3 mint varázsszer?)Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlése(Kaposvár, 2013. november 21-22.) Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

2. Előadás szerkezete Alapkérdés: az ország és térségei gazdasági növekedésére miként hatott az Európai Unióhoz történt csatlakozás? • A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon (helyzetkép) • Az ország térbeli fejlődését meghatározó tényezők és folyamatok • Néhány gondolat a SmartSpecialisationStrategy(S3, vagy 3S) hazai lehetőségeiről

3. 1. Agazdasági növekedés térbelisége Magyarországon

4. Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)

5. Munkanélküliségi ráta a munkaerő-felmérés szerint (ILO, 15-74 évesek)

6. Egy lakosra jutó gépek, berendezések beruházásai (folyó áron, eFT/fő)

7. EU-s csatlakozás: rövid összegzés • A magyar gazdasági (EU-átlag körüli) növekedést egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja, emiatt folyamatosan nőnek a területi különbségek • A külföldi működőtőke beruházások csak rövid távon és egy-két megyében fejtik ki élénkítő hatásaikat (gyengék a multiplikátorhatások) • Különböző fejlődési pályák figyelhetők meg, a megyék többsége nem képes felzárkózni, gazdasági növekedési lehetőségeik gyengék, folyamatosan veszítik kreatív népességüket → az EU-s csatlakozás nem járt általános gazdasági növekedéssel, a spontán üzleti, piaci folyamatok kedvezőtlenek a magyar térségek többségének, a vállalkozások, munkavállalók nem versenyképesek → az ország nem volt eléggé felkészült a csatlakozás hatásainak kezelésére, a remélt konvergencia nem figyelhető meg De! új felismerések az EU-ban, részben a válság hatására: → a kohéziós politika átalakul: nem a konvergencia a cél, hanem az, hogy egy térség önmagához képest fejlődjön (place-basedjellegű, endogén szemléletű) → a kohéziós politika fő célja 2014-től az EU gazdasági növekedésének elősegítése, így várhatóan nőnek a regionális különbségek → előtérbe kerülnek a városrégiók, mint gazdaságfejlesztési egységek

8. 2. Az ország térbeli fejlődését meghatározó tényezők és folyamatok 2.1. Gazdaságon kívüli tényezők és folyamatok (a) az ország egypólusú településszerkezete (b) a sugárirányú, egyközpontú közlekedés-fejlesztés + Peter Nijkamp (MRTT, Győr, 2012): Nyugat-Európa elöregedő lakossága és az ebből adódó elszívó hatás 2.2. Gazdasági tényezők és folyamatok (c) az export áruk és szolgáltatások térbelisége (d) az EU-s támogatások területi egyenlőtlenségei

9. (a) az ország egypólusú településszerkezete(budapesti: 2566 e. fő, debreceni: 243 e. fő, szegedi: 209 e. fő)

10. Nagyvárosi település-együttesek főbb adatai

12. Településhálózatból adódó regionális gazdaságtani szempontok • Budapest és vonzáskörzete (2.6 millió fő): urbanizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: üzletágak közötti szinergiák, szolgáltató szektorok • 8-10 településegyüttes (100-200 ezer fő): lokalizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: specializált gazdaság, adott iparágon belüli cégek (klaszteresedés) • Várostérségenként 1-2 traded húzóágazat (klaszter) → a vidéki pólusok kicsik és ’se közel, se távol’ vannak a fővárostól → eltérő gazdaságfejlesztési lehetőségek

13. (b) Sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés • Krugman (Nobel-díj, 2008): szükségszerű térbeli koncentráció • csökkenő fajlagos szállítási költségek, transzferálható, mobil tevékenységek • növekvő mérethozadék, monopolisztikus piacok • → a fővárosi cégek piacterülete megnőtt (kiszorító hatások a vidéki városokban)

14. A gazdasági növekedés térgazdaságtani törvényszerűségei (c) az export áruk és szolgáltatások térbelisége 2011: termékek exportja: 21.038 mrd Ft szolgáltatások exp.: 4.432 mrd Ft (Bp 86%, vidék 14%) Hipotézis1: a fővárosi gazdaság kevés szolgáltatást exportál, főleg a belföldi piacra szolgáltat (kiszorítva a vidékieket) → exportbázis-elmélet: lassú gazdasági növekedést eredményez az egész országra Hipotézis2: a vidéki feldolgozóipari exportgazdaság gyengén kötődik a hazai gazdasághoz (kívülről vezérelt, FDI-orientált), a helyi túlcsordulások, multiplikátorhatások gyengék

15. (d) Az EU-s támogatások területi egyenlőtlenségei (EMIR, 2013. február 8.)

16. Projektalapú pályázatok gyenge hatékonysága: veszélyek és kockázatok(vs integrált térségi (bottom-up) gazdaságfejlesztés)

17. 4. Néhány gondolat a SmartSpecialisationStrategy(S3) hazai lehetőségeiről 1. A magyar gazdaság térben nagyon heterogén, emiatt a centralizált gazdaságfejlesztési politika hatékonysága gyenge (téves diagnózis): egypólusú térszerkezet (centralizált közlekedéshálózat), centrum-periféria viszonyok 2. „Triális gazdaság”: a főváros fejlett és szolgáltatás-alapú (de alacsony az export, főleg hazai piacon van jelen), a várostérségek FDI-vezéreltek, avagy csak hazai piacra dolgoznak (egyetemi városok) → a vidéki térségek versenyképessége gyenge, önmagában a főváros és vonzáskörzete nem képes a magyar gazdaságot élénkíteni, elégtelen az exportszektora és kiszorítja a vidéki szereplőket, emiatt is nőnek a területi különbségek 3. Elhibázott fejlesztéspolitika (téves terápia): centralizált döntéshozatal, projekt-alapú pályázatok, erős piactorzító hatások → a 2007-13-as időszakban eddig 4458 milliárd Ft EU-s támogatás lett kifizetve, gyenge hatékonysággal (minimális a növekedés), a főváros és az önkormányzatok elszívják’ a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési forrásokat → bottom-up jellegű ágazati fejlesztéspolitikára lenne szükség (place-based jellegű), helyben szerveződő gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre

18. A gazdaságfejlesztési célok és stratégiák változása: az S3 (Stimson-Stough-Roberts, 2006, p. 12.)

19. Van esély az S3-ra? A magyar területfejlesztési, EU-s támogatási rendszer problémái (2014 előtt): • Tervezési: a tervezés és forráselosztás centralizálódott a minisztériumokban, a megyék önálló kerete leszűkült, nem készültek el a várostérségek gazdaságfejlesztési stratégiái (a pólusprogram elhalt) • Irányítási: az elfogadott fejlesztési koncepciók alkalmazása helyett is politikai döntések születtek (-nek), különböző érdekek és alkalmi projektek kerültek előtérbe („pályázat-vadászat”), ami gazdaságfejlesztésben nem hatékony (de! pl. önkormányzati infrastruktúra fejlesztésben még jó lehet!!) • Szervezési: a helyi üzleti szféra kiszorult a gazdaságfejlesztésből, inkább helyi politikai és egyéb lobby érdekek dominálnak, az önkormányzatok kevés helyen vállalják fel az üzleti szereplők közötti koordinációt, inkább a települési infrastruktúra fejlesztéseire koncentrálnak és elszívják a forrásokat a gazdaság elől (intézményi és infrastruktúra fejlesztések) • Szakmai: az egyes pályázatok, elnyert projektek megvalósulását csak önmagához viszonyítva vizsgálják, a kistérségen belüli egymásra gyakorolt hatásokat nem ellenőrzik, emiatt a projektek egy része még ronthat is a térség helyzetén (kiszorító hatások), hiányoznak az integrált place-based fejlesztések • Az EU-s támogatás el lesz költve, de sem a foglalkoztatásban, sem a jövedelemtermelésben nem várható a kevésbé fejlett térségek felzárkózása • Szükség van szemléletváltásra, decentralizációra és integrált térségfejlesztésre • Új EU-s eszközök: Integrált Területi Beruházások (IntegratedTerritorialInvestment) és Helyi Közösségvezérelt Fejlesztések (Community Led Local Development)

20. Köszönöm a figyelmet!