DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE Lőrinczné Táborfi Julianna OÉTI BCE MsC képzés 2010. 11.20.

1. DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSELőrinczné Táborfi Julianna OÉTI BCE MsC képzés 2010. 11.20.

2. Tartalom A daganatos megbetegedés fogalma Nemzetközi és hazai morbiditási és mortalitási adatok A daganatos megbetegedések kialakulásának oka - Táplálkozási tényezők - Daganatkeltő kémiai és természetes anyagok Védő hatású természetes anyagok: rostok, antioxidánsok, fitokemikáliák, szuper élelmiszerek Az étrend összeállításának szempontjai - A megfelelő tápanyag bevitel- makronutriensek‏ - Nyersanyag válogatás és konyhatechnológia 3. Az Amerikai Rákszövetség és a Nemzeti Rákkutató Intézet ajánlásai

3. Daganat fogalma • Olyan abnormális szövettömeg, melyet a gyors növekedés, a sejtszaporodás és a sejtpusztulás arányának felborulása jellemez. A rák fogalmán csakis a rosszindulatú (malignus) daganatokat értjük. • Szorosabb orvosi értelemben a rák, a karcinóma, a hámeredetű rosszindulatú daganatokat fedi. A szarkoma ("húsdaganat") a kötőszövetből, a leukémia/limfoma a vér/nyiroksejtekből kiinduló rosszindulatú daganat.

4. A daganatos megbetegedések száma az Európai Unióban 2006-ban

5. Hat nagy halálozási gyakoriságú daganat növekedési dinamikája 30 év alatt Magyarországon(1975-2004.)

6. A HAZAI RÁKMORTALITÁSI ADATOK HELYE AZ EURÓPAI SORRENDBEN 1995-1999.(SORRENDI HELYÜKET A SZÁMOK JELZIK) Prof. Dr. Ottó Szabolcs, OOI, Budapest, 2005.

7. A daganatos megbetegedések okai (Doll, R. and Peto, R.1981: The Causes of Cancer.)

8. A táplálék egyes összetevői és a rák közötti összefüggés Forrás:Sondik, E.J., Young, J.L., Hoen.J.W.:Annual cancer statistics rewiew NIH Publication No. 87-2789, Bethesda, 1987 Magyarázat: + elősegítő, - gátló tényező

9. Daganatos betegségek kockázatát befolyásoló táplálkozási tényezőkForrás:Richard Belivieau Ph.Dd,Denis Gingras Ph.D.:Táplálkozással a rák ellen 2005.

10. Daganatok kialakulásában szerepet játszó tényezők • 1.Daganatkeltő kémiai anyagok: • a., Klórozott szénhidrogének (peszticidek): a legnagyobb problémát jelentő kémiai anyagok, amelyeket a mezőgazdaságban jelenleg is használnak vegyi gyomirtó szerként és növényi kártevők pusztítására. • b., Policiklusos aromás szénhidrogének: a gépkocsik kipufogó gázaiból származó szénhidrogének között számos daganatkeltő anyag van. Legveszélyesebb képviselőjük az ún. 3, 4-benzpirén. Ez az anyag a levegőbe kerülve, amellett, hogy belégzésre kerül, ellepi a mezőgazdasági növényzetet is (pl. a nagy forgalmú közlekedési utak mentén termesztett növényzet erősen szennyezett benzpirén maradványokkal). • c., Nitrátok: nagyrészt a túlzott műtrágya- felhasználás következtében halmozódnak fel a növényzetben. (A nitrátokból nitritek keletkeznek, a nitritekből nitrózaminokká alakult vegyületek erősen daganatkeltők.) Az élelmiszeripar nitrites pác- sót (E 251-252) használ tartósításra (pl. húskészítmények). Tény, hogy a penészek és élesztőgombák anyagcseréjét és növekedését gátolják, ezáltal tartósítják az élelmiszert, de ma már kevés olyan élelmiszer van, amely ne tartalmazna valamilyen tartósítószert. • d., Egyéb anyagok: pl. mesterséges aromaanyagok, élelmiszer- színezékek, csomagolóanyagok.

11. Daganatok kialakulásában szerepet játszó tényezők • 2.Természetes módon előforduló daganatkeltő anyagok: •  a., Benzpirén: pirítás, pörkölés, füstölés hatására keletkező vegyület. Minden olyan étel, amely így készül (pl. pörkölt kávé, füstölt kolbász, többször felhasznált sütőzsiradék) tartalmaz több- kevesebb ilyen vegyületet. Minél jobban odaégett az étel, annál nagyobb a daganatkeltő benzpirén tartalma. (Az odaégett, feketére pörzsölődött részeket el kell távolítani, és sosem szabad elfogyasztani.). • b., Safrol: egyes növényi termékek íz anyaga, amely tartalmaz daganatkeltő vegyületeket. Megtalálható a szerecsendióban, fekete borsban, csillagánizsban. • c., Aflatoxinok: bizonyos penészgombák anyagcseretermékeiként keletkeznek. Leginkább a penészes gabonafélékben fordul elő, nyirkos és meleg tárolási körülmények között, leggyakrabban a trópusokon. • d., Alkoholos italok: rendszeres fogyasztása szerepet játszik bizonyos daganatok (pl. szájüreg, nyelőcső, gyomor, máj) előfordulási gyakoriságában. Rizikója dózisfüggő. A kockázat a koncentrált (tömény) alkoholos italoknál ötször nagyobb, mint a sör és a bor által okozott rizikónövekedésnek. Tovább növeli a kockázatot, ha dohányzás is együtt jár az alkoholfogyasztással.

12. Daganatok kialakulásában védő hatások • Élelmi rostok • Típusaik: • - Vízben oldódó, pl. pektin (almahéj, magház) • - Vízben nem oldódó, pl. cellulóz, hemicellulóz (búzakorpa, gomba) • Daganatmegelőző hatások: • - Többet kell rágni, hamarabb alakul ki teltségérzés • - Epesavak és számos kémiai karcinogén anyag megkötése • - Széklet-tranzitidő rövidítése • Béltartalom hígítás • Baktériumflóra befolyásolása • Javasolt bevitel: 25-35 g/nap

13. 100 gramm tisztított élelmiszer rosttartalma • Búzakorpa 45g • Zabkorpa 22g • Füge (szárított) 12,5g • Rozsliszt 12,7g • Búzakorpás kenyér 11,5g • Búzacsíra 10,5g • Málna 9,1g • Ribizli 7,8g • Zöldborsó 7g • Körte 6,2g • Kukorica 5,7g • Brokkoli 4,1g • Alma 3,7g • Kelkáposzta 3,1g • Káposzta 2,4g • Karfiol 2,3g • Narancs 1,2g

14. Szabadgyökök • A tápanyagok közül néhány vitaminnak (A-, C-, D-, E-vitamin, béta-karotin), ásványi anyagnak (szelén, cink, vas, jód, kalcium) antioxidáns, védő hatása ismert. Ezek a vegyületek képesek megkötni azokat a káros szabadgyököket, amelyek • részben az anyagcsere folyamatok során, mint melléktermékek, • részben pedig külső, környezetszennyező anyagok hatására keletkeznek a szervezetben. • A szabadgyökök le nem kötött, szabad vegyértékkel rendelkező molekulák, melyek halmozódó káros hatása többek között szerepet játszik a daganatos betegségek kialakulásában.

15. A szabadgyökök keletkezése és következményeik Enzim-reakciók Gyulladás Fémionok Gyógyszerek UV fény Dohányzás SZABAD-GYÖKÖK Radioaktív sugárzás Kimerítő tréning Sok PUFA Szennyezők (pl. O³, NO²˛) Sejtmembrán lipidek Nukleinsavak Fehérjék Szénhidrátok Emphysema Rák Autoimmun betegségek Tüdőbetegségek Cardiovascularis betegségek Idegrendszeri zavarok Szürkehályog, szembetegségek Idősödés Forrás: Prof. Dr. Bíró György

16. Daganatok kialakulásában védő hatások Antioxidáns vitaminok • C-vitamin (brokkoli, padlizsán, paprika, homoktövis) • E- vitamin (napraforgó-, tökmag-, olíva-, lenmagolaj, gabonacsírák, tojás, máj, tej, olajos halak) • A-vitamin (sárgarépa, sütőtök, tök, sárgadinnye, kelkáposzta, spenót, paradicsom, kakukkfű, ponty, tej, csirkemáj, teavaj, tojás, sajtok) • D-vitamin (halmáj, tej, tejtermék)

17. Daganatok kialakulásában védő hatások Antioxidáns ásványi anyagok szelén - tejtermékek, teljes kiőrlésű gabona, dió, tenger gyümölcsei, fokhagyma, lilahagyma cink - lencse, tökmag, zabpehely, borjúmáj, kagyló vas - húsok, belsőségek – elsősorban a máj jód - jódozott konyhasó, tengeri halak, kagylók, halolaj, zöldnövények kalcium - tej, tejtermék, teljes kiőrlésű gabonafélék,szezámmag

18. Daganatmegelőző hatású élelmiszerek és főbb hatásmechanizmusaik - fitokemikáliák Forrás: Dr. Ember I. – Dr. Kiss I. A táplálkozás és a rák

19. Funkcionális- Szuper - élelmiszerek • Olyan élelmiszerek, amelyek tápláló jellegük mellett élettanilag kedvező hatású komponenseket tartalmaznak:- erősítik a szervezet védekező mechanizmusait- hozzájárulnak betegségek kockázatának csökkentéséhez- javítják a fizikai állapotot- lassítják az öregedést • Anne Lindsay:The American Cancer Society cookbook

20. Funkcionális-Szuper-Élelmiszerek

21. Az étrend összeállításának szempontjai • A daganatos betegeknek nincs mindenkire egyformán érvényes dietoterápiája. • Cél a megfelelő tápláltsági állapot elérése, és fenntartása a kezelések, a mellékhatások és a társbetegségek figyelembevételével. • A szervezet számára biztosítani kell a jelenlegi állapotnak megfelelő energiát, fehérjét, zsírt, szénhidrátbevitelt, valamint a szükséges vitaminok- ásványi anyagok és élelmi rostok bevitelét is.

22. Fehérjék • A daganatos betegeknek teljes értékű fehérjeforrásra van szükségük. • Ezt könnyen állati eredetű fehérjékkel lehet biztosítani. • Húsok és húskészítmények: • Javasoljuk: - a sovány, fehér húsokat (pulyka, csirke) és a halat - heti 1-2 alkalommal beilleszthetjük a sovány sertést és a sovány marhahúst is. - felvágottak közül a sonkaféléket: csirkemell-, pulykamell-sonka, gépsonka • Kerüljük: • - a füstölt, a pácolt, a sok zsírt és sót tartalmazó húst és húskészítményeket.

23. Vörös hús fogyasztás és élelmi rost-bevitel kölcsönhatása a vastagbéldaganatok kialakulásánál 1.5 1.4 1.3 1.2 1.1 1.0 Élelmi rost Vörös húsok Norat, 2005

24. Tej és tejtermékek: • Javasoljuk: a sovány tejet (1,5%) és az ebből készült tejtermékeket: - tejföl (12%), - túró, - sajt (Tenkes, Tolnai, Köményes, Óvári), - savanyított tejtermékek • Kerüljük: • a magas zsírtartalmú tejet és ebből készült tejtermékeket Tojás: • Teljes értékű fehérje forrás, kiválóan alkalmazható az étrendben, mint önálló étel, mint sűrítő anyag.

25. Növényi eredetű fehérjék helyes kombinálásával is elérhetjük a teljes értékű fehérjebevitelt. • - hüvelyesek: bab, borsó, lencse • - olajos magvak • - szója és szójatermékek • A komplettálás alapja az aminosav összetétel, melyek az • egészséges sejtek normális DNS képződésének alapanyagai. • A bevitt fehérje harmada állati, kétharmada növényi eredetű legyen

26. Zsírok • A zsírokat osztályozhatjuk telítettségük alapján, beszélhetünk telített=állati és telítetlen=növényi eredetű zsírokról. • Az egyes betegségek kialakulásában a kedvezőbb zsírsav összetételűek az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírok. • Válasszuk a hidegen sajtolt, hő-, és vegyi beavatkozás nélkül készült olajokat. Pl.: tengeri halak olaja, napraforgó olaj, repce olaj, olívaolaj.

27. A zsírbevitel és az emlőrák-halálozás kapcsolata Standardizált halálozás, 100.000 főre Napi zsírbevitel /g/nap Willott W., 1989: Nutritional Epidemiology

28. Különböző olajok és zsírok zsírsavösszetétele • Olaj vagy zsír Telített Egyszeresen Többszörösen • telítetlen telítetlen • Mogyoró 10% ↓ 76%↓ 14% • Napraforgó    11% 20% 69% • Kukorica 13% 25% 62% • Olíva 14% ↓ 77%↓ 9% • Földimogyoró 18% 49% 33% • Avokádó20% ↓ 70% ↓ 10% • Margarin (lágy) 20% 47% 33% • Disznózsír 41% 47% 12% • Vaj 66% 30% 4% • Margarin (Kemény) 80% 14% 16% • Kókusz 92% 6% 2%

29. Szénhidrátok • Legfőbb energiát szolgáltató tápanyagaink közé tartozik, • 11 g szénhidrát 4,1 kcal • Cukorfélék: szőlőcukor, malátacukor, répacukor, tejcukor, gyümölcscukor A vércukor szintjét legjobban a szőlőcukor emeli, ezt követi a malátacukor, a répacukor, a tejcukor, a gyümölcscukor. Mivel a tejcukor közepes mértékben emeli a vércukor szintjét, a tej, joghurt, kefir stb. 1-2-szerre elosztva, 2-4 dl napi mennyiségben fogyasztható. A gyümölcsök fogyasztását – citrusfélék, hazai gyümölcsök túlnyomó többsége – nagyobb mértékben javasoljuk.

30. Glikémiás index A glikémiás index (GI) azt fejezi ki %-ban, hogy az adott szénhidrát milyen mértékű étkezés utáni vércukoremelő hatással rendelkezik, a szőlőcukor vércukoremelő hatásához képest. A glikémiás indexet befolyásoló tényezők: • Táplálkozás gyakorisága • Az élelmiszer rosttartalma • Fehérjetartalom • Zsírtartalom • Konyhatechnika

31. Édességet hetente legfeljebb1x fogyasszon a • gyümölcsös, tejtermékekből készült süteményekből • Édesítésre használható: - méz – ellenőrzött származási helyről, - barna nyers nádcukor, - juharszirup, nyírfacukor, - aszalt gyümölcsök, - friss, érett gyümölcsök

32. Folyadékfogyasztás • Napi javasolt folyadékfogyasztás 2-3 liter: • - szénsavmentes ásványvíz, forrásvíz - gyógyteák (pl.: csipke-, citromfű-, hársfavirág-, borsmenta-, zöldtea), - fűszer teák(friss kakukkfű-, bazsalikom-, fahéj- rozmaring-, gyömbér-, szegfűszegtea), - gyümölcs teák (valódi gyümölcsből), - 100%-os zöldség és gyümölcslevek (házi készítésű)

33. Só fogyasztás • Napi ajánlott mennyiség 5 g konyhasó. • Átlag só fogyasztás a világban 12-20g. • „Rejtett” só(Na+)tartalma van: • ásványvíz • kenyér • tészta • felvágott

34. Nyersanyag-válogatás • Törekedjünk a változatosságra! • Fogyasszunk minél több, friss nyers zöldséget, gyümölcsöt köretnek, salátának elkészítve! • Részesítsük előnyben a friss és fagyasztott (organikus) termékeket! • Kerüljük a konzerv és a sózott ételek felhasználását! • Túl érett, esetleg penészes nyersanyag, kenyér, lekvár, sajt fogyasztása a megromlott rész eltávolítása után sem ajánlott. • Ne vegyünk félkész ételeket, mártásalapokat, leves porokat! • Kerüljük a füstölt, pácolt sok zsírt és sót tartalmazó húskészítményeket8szalámi,kolbász,füstölt sonka,löncshús), mert nitritekkel és nitrátokkal tartósítottak! A nitritek a gyomorban nitrózaminokká (erősen rákkeltő) alakulnak C vitamin jelenléte gátolja a folyamatot. • Kerüljük a magas koffeintartalmú italokat, alkoholos italokat!

35. Konyhatechnológia: • Törekedjünk a változatosságra! • Részesítsük előnybe a főzést, a párolást (vízben, gőzben)! • Sütésnél a teflonban, cserépedényben, fóliában, jénaiban történő ételkészítést részesítsük előnyben a bő zsiradékban sütés helyett! • Sütéskor a zsiradék többszöri felhasználásával, füstöléskor, szabad tűzön történő sütéskor rákkeltő anyagok (policiklikus aromás szénhidrogének) keletkezhetnek. Nagy mennyiségben a húsok sütésekor, füstöléskor, grillezéskor keletkező pörzsanyag tartalmazza. • Habarást, liszttel szórást alkalmazzunk rántás helyett! • Csak frissen készített ételeket fogyasszunk! • Az étrend minden nap tartalmazzon nyers zöldségeket, gyümölcsöket!

36. Az Amerikai Rákszövetség és a Nemzeti Rákkutató Intézet ajánlása • Csökkentsük a zsiradékot, különösen az állati eredetűt. • Együnk naponta legalább 5-ször zöldség- és főzelékfélét, gyümölcsöt, lehetőleg nyersen. Különösen értékesek a sárga, narancssárga, piros, lila és zöld színűek, valamint a káposztafélék. • Kevesebb alkalommal fogyasszunk ún. vörös húsokat, inkább többször csirkét és halat. • Együnk többet az élelmi rostokban gazdag táplálékokból (teljes kiőrlésű lisztből készült termékekből, zöldség- és főzelékfélékből valamint gyümölcsökből). • Törekedjünk az ideális testtömeg elérésére, illetve megtartására. • Ritkán fogyasszunk pácolt, pác-sóval kezelt, füstölt élelmiszereket. • Alkoholt csak ritkán, vagy egyáltalán ne fogyasszunk.

37. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!