Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi Sad, 2014. március 19.

1. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi Sad, 2014. március 19. Területi SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A 2014-2020-AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN

2. Tartalom • Alapelvek • Megyei területi szint • MJV és járási területi szint • Az integrált területi megközelítés

3. Alapelvek • A térségileg decentralizált fejlesztési csomagok potenciális tartalmának lehatárolása a területi és az ágazati operatív programok között jól meghatározható alapelvek szerint történt. • A megyék, megyei jogú városok területileg decentralizált programjaihoz az ERFA és az ESZA alapok járulnak hozzá. Az ITI feladata lesz az OP-ban szereplő – elsősorban ERFA, másodsorban ESZA forrásokra épülő – prioritástengelyek közötti integráció megteremtése.

4. Megyei területi szint • A Megyei gazdaságfejlesztési csomagok lehetséges tartalma (indikatívan): • a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér fejlesztése, az önkormányzat által vezérelt helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó kis- és középvállalkozások támogatása; • A helyi és közösségi gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműködések támogatása megyei szinten: helyi termékek és szolgáltatások fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása, helyi termékklaszterek kialakítása, stb. • önkormányzati üzleti infrastruktúrafejlesztések támogatása (kiterjedve közlekedési kapcsolatok biztosítására is). Helyi foglalkoztatást szolgáló gyermekmegőrzési megoldások infrastrukturális fejlesztései; • a kisléptékű élelmiszer-feldolgozás és kapcsolódó értékestés fejlődéséhez szükséges önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtése; • a munkaerő földrajzi mobilitásának biztosítása; • a helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával; • munkavállalók készségeinek, és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése.

5. MJV és járási területi szint • A fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedések fő célja Magyarországon ezért a városok helyi gazdasági szerepköreinek erősítése, a zöld gazdaságra történő átállás elősegítése, a fenntartható közlekedés és a városi környezet fejlesztése családbarát és klímaadaptációs szempontok figyelembe vételével, és megjelenik a leromlott városi területek komplex megújítása a társadalmi befogadás erősítésével. • A fentiek megvalósítására a megyei jogú városok Integrált Településfejlesztési Stratégiát dolgoznak ki az Európa 2020, illetve a 2014-2020-as kohéziós politika céljainak is megfelelően, mely alapját képezi a fenntartható városfejlesztési ITI projektcsomagoknak. • Járások önálló fejlesztési csomagjai integrált elemei a megyei operatív programoknak

6. Az integrált területi megközelítés – ITB • TOP 1. megye • TOP 2., 3., 4. 6 prioritás MJV és városi térség • A TOP-ban a decentralizált források két kiemelt két területi szintre fókuszálnak. Az időközben lezajlott közigazgatási reform és a területfejlesztési törvény módosítása kijelölte az országban a fejlesztéspolitika megújult területi középszintjét: a közvetlenül választott legitim képviselőtestülettel rendelkező megyét. A másik kitüntetett területi szereplőa szintén legitim képviselettel rendelkező Megyei Jogú Városok köre. • A TOP beavatkozásai mindkét megcélzott területi szinten integrált fejlesztési csomagok keretében valósulnak meg az alábbiak szerint: • megyei szint - 18 db megyei integrált területi beruházás (TB) keretében, foglalkoztatás növelést célzó gazdaságfejlesztési tartalommal; • megyei jogú városok: 22 db integrált területi beruházás (ITB) keretében, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő városfejlesztési tartalommal.

7. Az integrált területi megközelítés – ITB

8. Az integrált területi megközelítés – CLLD • TOP 5. prioritás • CLLD megközelítés területi fókusza: A TOP forrásaiból kísérleti jelleggel a városi területeken megalakult alulról szerveződő városi közösségek részesülnek jellemzően a 30 ezer főnél népesebb városok esetében. • A helyi közösségeket a helyi akciócsoportok (HACS-ok) képviselik • A városi CLLD-k esetében új HACS-ok megalakulására lesz szükség. • A HACS-ok alapos felkészítését tananyagok és módszertani segédletek fogják biztosítani. Ezek fókuszában a több alapos finanszírozás miatt sokkal szélesebb és komolyabb, a helyi stratégiák (HFS) megalkotásához és végrehajtásához szükséges tudás átadása áll. • Az eddigi tapasztalatok alapján hozzávetőleg fél éves időtartam szükséges egy minőségi HFS kidolgozásához. A HACS-ok kiválasztását ezért legkésőbb 2014 végéig célszerű lebonyolítani, így biztosítva elegendő időt a HFS-ek kidolgozására.

9. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!