830 likes | 1.34k Views
Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat. Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak. A növényrendszertan helye a biológiai tudományok között: növénytan, állattan, embertan
E N D
Növényrendszertan gyakorlatok1. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak
A növényrendszertan helye a biológiai tudományok között: növénytan, állattan, embertan • Botanika - szervezettan: sejttan, szövettan, szervtan, egyedfejlődéstan - élettani tudományágak (növ. élettan, egyedkörnyezettan, örökléstan) - rendszertani tud. ágak (törzsfejlődéstan, ősnövénytan, növ. rendszertan) - növényföldrajzi tud. ágak (környezettan, társulástan, florisztikai növényföldrajz, fejlődéstörténeti növ.földrajz)
Schizomycophyta (Schizophyta, Bacteria)- baktériumok törzse • A baktériumok általános jellemzése • mikroszkópikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μm) • örökítő anyaguk kétfonalú DNS, mely maghártyával nincs körülvéve diffúz sejtmag, prokarióták • leggyakoribb alakok: gömb, pálcika, csavar • sejtfaluk van, mely alatt sejthártya található
talajokban élnek, szénhidrát-bontók: Azotobacter fajok • a levegő szabad nitrogénjét kötik, szimbionták: Rhizobium fajok, Frankia alni Azotobacter chroococcum
Micrococcus roseus Clostridium pasteurianum
talajlakó szimbionta fajok, nitrogénkötők (az Alnus, Myrica, Elaeagnaceae, Juglans fajokon) • Frankia alni (Nocardia alni)
Algae – algák, moszatok • 1. Prokatióta algák • Cyanophyta (Cyanobacteria) - kékmoszatok (kékbaktériumok) törzse • nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik (prokarióták) • elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) • nagy alkalmazkodó képességűek
Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta Microcystis flos-aquae Nostoc commune
Algae • 2. Eukarióta algák (moszatok) • Eukarióták jellemzői • Egyszerű felépítésű, asszimilációra képes növények • Színanyagok (nagyrészt autotróf táplálkozásúak) • Egy- vagy többsejtűek (pl. telepesek), valódi szöveteik nincsenek • Főként vízi életmódot folytatnak
Euglenophyta - ostorosmoszatok törzse Euglena viridis – zöld szemesostoros
Chrysophyta (Heterocontophyta)- sárgásmoszatok törzse Kovamoszat faj - Diatoma vulgare
Pyrrophyta - barázdásmoszatok törzse Ceratium hirundinella
Chlorophyta - zöldmoszatok törzse Pleurococcusviridis
Gombák (Fungi, Mycophyta) • Heterotrófok (szaprobionták, paraziták, szimbionták), színtesteket nem tartalmaznak • Teleptestűek • Az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines hártyával borítottak, a fejlettebbeké sejtfal által védett • A sejtfal poliszacharidokból (hemicellulóz, kitin, ritkán cellulóz) épül fel • Testfelépítésük: egysejtűek (plazmódium), fonalasak (hifák), fonalak tömege (micélium)
Myxomycota - nyálkagombák törzse Kakukknyál – Mucilago spongiosa
Eumycota - valódi gombák törzse • Sejtfaluk van • Testüket gombafonalak (hifák) építik fel, ezek fonadéka a micélium (esetenként fonadékköteg (rhizomorfa) vagy szövedék (plektenhima) is létrejöhet) • 1. at. Mastigomycotina - mozgó moszatgombák altörzse • teljes vagy részleges életciklusukban zoospórásak • főleg növényi (pl. Plasmopara viticola) és állati élősködők
Oomycetes - petespórás moszatgombák osztálya Peronosporales - peronoszpórafélék rendje Plasmopara viticola - szőlőperonoszpóra, szőlőragya
2. at: Zygomycotina - járomspórás moszatgombák Mucorales - fejespenészek rendje Mucor mucedo - fejespenész
3. at. Ascomycotina - tömlősgombák altörzse • tömlő (aszkusz) – aszkospórák képződési helye (tömlőben 8 haploid aszkospóra) • termőtestformák: kleisztotécium (zárt), peritécium (palack), apothecium (tál) • termőréteg (himénium) – egymás mellett álló aszkuszok alkotják
·Elterjedt, fajgazdag csoport • ·Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták • ·Sok fitopatogén • ·Tömlőszerű sporangium • ·8 aszkospóra (általában) • ·Osztott hifa (egyszerű válaszfal) • ·Konídiumok és oidiumok végzik az ivartalan terjesztést • ·Ivarszervek: oogónium és antherídium • ·Dikariotikus állapot (csak a termőtestben) • ·Horogképződés a tömlőképzés előtt • ·Termőtest (aszkokarpium) kialakulása jellemző • ·Termőréteg: himénium; steril hifák (parafízis)
kleisztotécium összetett apotécium peritécium apotécium termőtestpárna
A különböző nemű fonalaknak minden évben találkozni kell a termőtestképzés előtt
A tanult tömlősgombák termőtesttípusai: • Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini: nincs termőtest • Zöld nemespenész - Penicillum roqueforti: kleisztotécium • Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina: kleisztotécium • Piros héjbibircs - Nectria cinnabarina: peritécium • Narancssárga csészegomba – Pezizaaurantia: apotécium • Ízletes kucsmagomba – Morchellaesculenta: összetett nyeles apotécium (süveg + tönk) • Redős papsapkagomba – Helvellaesculenta: összetett nyeles apotécium (süveg + tönk)
Hemiascomycetes - őstömlősgombák osztálya Taphrina carpini - Gyertyán bábaseprő
Plectomycetes - tömlőspenészek osztálya Plectascales – tömlőspenészek rendje · Termőtestben az aszkuszok szabálytalanul helyezkednek el· Kleisztotécium termőtest· Aspergillus sp. és Penicillium sp.
Erysiphales - lisztharmatgombák rendje· Kleisztotécium van, gyakran csak egyetlen aszkusszal· A termőtesten jellegzetes, fajra jellemző függelékekkel· Obligát paraziták· Bőrszöveti sejteken élősködnek· Kénvegyületekkel védekeznek ellene·Microsphaera quercina
Pyrenomycetes - maggombák osztálya Pyrenomycetales Nectria cinnabarina - piros héjbibircs
Discomycetes - csészegombák osztálya Pezizales - csészegombák rendje • Apotécium • Fedővel nyíló aszkuszok • Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak • Szaprotrófok • Peziza aurantia
Helvellales – Papsapkagomba-félék • ·A termőtest fejlett, nyeles apotécium • ·Ivarszervek nem alakulnak ki • ·Nagyméretű, olajcseppekkel rendelkező spórák jellemzők • ·Spóraszórás fototrópikus • ·Szaprotrófok
Helvellales – Papsapkagomba-félék Morchella esculenta ízletes kucsmagomba
Helvellales – Papsapkagomba-félék Redős papsapkagomba – Helvella esculenta