A vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálata

1. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálata Benkő Dóra VKKISzilvácsku Zsolt RESPECT Tanácsadó Kft.

2. Tartalomjegyzék • SKV általánosan • SKV – VGT • SKV – Partnerség

3. Mire épül a stratégiai környezeti vizsgálat? Jogszabályikeretek: • 2/2005 (I.11.)Korm. rendeletegyestervek, illetveprogramokkörnyezetivizsgálatáról • Víz Keretirányelv: 2000/60/EC, különösen a 4. cikk rendelkezései • SKV irányelv: 2001/42/EC • Élőhelyvédelmi irányelv: 92/43/EEC, különösen a 6. cikk 3. és 4. bekezdése • Protocol on Strategic Environmental Assessment (Kiev, 2003) of ESPOO Convention (Espoo, 1991) Nemzetközi tapasztalatok: - a vízgyűjtő gazdálkodás vizsgálatai (EU tagállamokban) - más tervezési témakörökre vonatkozó SKV tapasztalatok

4. Az SKV kritériumai A jó minőségű SKV folyamat tájékoztatja a tervezőt, a döntéshozót és az érintett lakosságot a döntések fenntarthatósági alapelveknek való megfelelőségről, hozzásegít a megfelelő alternatívák megtalálásához és egy átlátható, nyitott döntéshozatali folyamatot biztosít. Ezzel erősíti a döntések hitelességét és elősegíti a projektszintű vizsgálatok költség- és időbeli hatékonyságát. Ennek érdekében: • integrált • fenntarthatóság vezérelt • koncentrált • felelős • részvétel alapú • iteratív (forrás: International Impact Assessment Assotiation, 2002)

5. Miért van szükség SKV-ra? A stratégiai környezeti vizsgálat céljai: • A döntéshozatalhatékonyabbá, átláthatóbbátétele, felelősségének erősítése a környezeti és fenntarthatósági szempontok megjelenítésével • Átfogó fejlesztési programok, tervek esetén azok környezetterhelő hatásának vizsgálata • Fenntarthatóság eszköze • Nem konfrontál együtt készül a tervvel => • Nagyfokú integráltság a döntéshozatalba • Kapcsolódás a tervezőidöntésekhez • Kapcsolódás a tervelfogadásifolyamatánakdöntéseihez (VKKI, RVT, OVT, KvVM, OKT) a döntések, tervek minőségénekjavítása Cél: a lehetséges környezeti konfliktusok létének és mértékének azonosítása és ezeknek amennyire lehetséges feloldása • Környezeti és fenntarthatósági szempontból is elfogadható kompromisszumokat tartalmazó terv

6. SKV három elemi része 1. Kapcsolódás a döntéshozatali és tervezési folyamathoz 1. A VGT készítési folyamatának vizsgálata a környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítése szempontjából 2. A tervezési felelősök, valamint az SKV készítői közötti egyeztetések, és azok folyamatának és dokumentálási rendjének kialakítása 3. A VGT társadalmi részvételi eljárások folyamatához illesztett VGT SKV egyeztetések és dokumentálás rendjének kialakítása A tervezési szakaszra vonatkozó tartalmi értékelés és javaslatok 4. Értékelési kritériumok meghatározása 5. A helyzetértékelés környezeti fenntarthatósági szempontú értékelése 6. Az egyes intézkedéscsoportok környezeti fenntarthatósági szempontú értékelése 7. A terv környezeti fenntarthatósági szempontú minőségének, hatékonyságának, konzisztenciájának és koherenciájának összefoglaló értékelése

7. Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén kitér a vizsgálat • a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre), • a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biológiai sokféleségre, • a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá • az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben - várhatóan fellépő változásokra.

8. A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén kitér a vizsgálat • új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére, • környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására, • a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, terület-felhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására, • olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak, • a természeti erőforrások megújulásának korlátozására, • a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására.

9. SKVhárom elemi része 2. A végrehajtási szakaszra vonatkozó tartalmi értékelés és javaslatok 8. Tartalmi szempontok és kritériumok a tervezés és végrehajtás számára – amelyeket a később kidolgozásra kerülő dokumentumokba, pályázati kiírásokba célszerű beépíteni 9. Az intézményrendszerre és a kapcsolódó eljárásrendekre vonatkozó programelemek vizsgálata és értékelése, javaslatok és kritériumok megfogalmazása 10. A környezeti fenntarthatósági szempontú értékeléshez szükséges indikátorok és mutatók azonosítása, valamint az indikátorok értékelése, illetve javaslatok azok véglegesítésére 11. A követő intézkedések, monitoring és értékelési rendszer kialakítása, illetve javaslatok azok véglegesítésére

10. Hogyan történik az SKV alkalmazása? • Tervezési és döntéshozatali folyamat vizsgálata • Tematika kialakítása és véleményezése • Az egyes tervezési szakaszokban a tervváltozatok, munkaanyagok és folyamatok vizsgálata • Javaslatok megfogalmazása a tervezők és a döntéshozók felé • Az egyes tervezési szakaszok SKV folyamatának és javaslatainak bemutatása jelentések keretében a VIZEINK.HU oldalon • A jelentésekre vonatkozó észrevételek feldolgozása • A tervezési folyamat végén zárójelentés készítése • A megvalósítási szakaszban az SKV javaslatainak figyelembevétele (alacsonyabb szintű döntések, tervek, SKV-k és KHV-k esetében) • Az újabb tervezési szakaszt megelőzően az elmúlt időszakra vonatkozó visszatekintő értékelés során az SKV javaslatainak figyelembevétele

11. Mik az SKV főbb megállapításai eddig? Döntéshozatali és tervezési folyamatra vonatkozó megállapítások • Jelenleg még nincsenek tervek, de készültek alegységekre konzultációs anyagok és országos tervi munkaközi és háttéranyagok • A tervezés és a konzultációk, különösen a tematikus egyeztetések hatékonyságának biztosítása érdekében szükséges a háttéradatokhoz való hozzáférést biztosítani • A vízgazdálkodási tanácsokban a végrehajtásért felelős szervek mellett a civil és érintett ágazatok, szektorok képviseletét erősíteni szükséges a tanácsadói szerep biztosítása érdekében • A terv elfogadásával kapcsolatos döntéshozatali folyamatok átláthatóságának biztosítása

12. Mik az SKV főbb megállapításai eddig? A tervezési szakaszra vonatkozó tartalmi értékelés és javaslatok • Az elkészült munkaanyagokban nem jelenik meg egyértelműen (explicite) a feltárt problémák nagysága, jelentősége • A problémák összetettségére, jelentőségére és a szűkös anyagi erőforrásokra tekintettel változatok kialakítására és vizsgálatára van szükség • A védett területekre vonatkozó célkitűzések mielőbbi rögzítése és figyelembe vételére van szükség • A jelenlegi munkaanyagokban az intézkedések rendkívül széles készlete jelenik meg

13. Mik az SKV főbb megállapításai eddig? A végrehajtási szakaszra vonatkozó tartalmi értékelés és javaslatok • A monitoring adatok elemzése és az állapotértékelés jövőbeli elősegítése érdekében, javasoljuk erősíteni az összhangot az ágazati, ágazatközi monitoring rendszerek között (pl. mezőgazdaság, természetvédelem, vízgazdálkodás stb.) • A különböző hatáskörrel és feladatokkal bíró szervezetek vízgazdálkodási feladatainak és felelőségi körének összehangolása • A VKI céljait veszélyeztető folyamatok, program és projektelemek kiszűrése a megvalósítás során • A VKI céljainak megvalósítását segítő folyamatok, programok és projektelemek szinergikus összehangolása a VGT intézkedéseivel

15. Hogyan lehet részt venni az SKV-ban? • Az országos terv változataihoz készülő SKV jelentések egyrészt az erre a célra létrehozásra kerülő VGT Tanácsadói Fórum ülésein • A VGT társadalmi partnerségi folyamatában a különböző érdekcsoportok és érintettek képviselői számára szervezett, országos (1 db) és regionális SKV egyeztetéseken (4 db) kerülnek megvitatásra. (Igazodva a tervezéshez várhatóan szeptemberben.) • Az SKV anyagok és jelentések - hasonlóan a VGT társadalmi konzultációs anyagokhoz - a www.vizeink.hu oldalon kerülnek elhelyezésre, ahol az azokkal kapcsolatos vélemények megfogalmazására és nyomon követésére van lehetőség.

18. Látogassanak el a VIZEINK.HUoldalra! Kérjük töltsék ki kérdőívünket a vízgazdálkodási problémák és célok összefüggéseiről! A kérdőívek a www.vizeink. hu oldalon lesznek megtalálhatóak július és augusztus folyamán. Javaslataikkal segítséka stratégiaikörnyezeti vizsgálatot!

19. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! További információk: Benkő Dóra, VKKI, benko.dora@vkki.hu Szilvácsku Zsolt, RESPECT Kft, zsolt.szilvacsku@respect.hu