Projekttervezési és pályázatírási technikák Dr. Bakos István

1. Projekttervezési és pályázatírási technikák Dr. Bakos István

9. Az EU Kohéziós politikája

10. Tartalomjegyzék Definíciók, alapfogalmak Programozás Intézményrendszer

11. Az Európai Unió és a bővítési körök országai

12. Politika-program-projekt Politika: Stratégiai célkitűzések és azok prioritásai. Pl. a mezőgazdasági (ágazati) politika prioritásai: a termelők jólétének növelése, a vidéki értékek megőrzése és a minőségi élelmiszer termelése. Program: Több ágazati, vagy térségi célt megvalósító fejlesztési terv, amely több egymással összefüggő projekt útján koordinált szervezeti rendszerben valósul meg. Projekt:A végső kezdeményezett(ek) által, adott program keretei között megtervezett és elvégzett tevékenységsor.

13. A CIKLUSOK HÁROM SZINTJE

15. Politikák jellemzői • Pontosan definiált célrendszerük van • Humán és pénzügyi erőforrásokat rendelnek a célokhoz • Politikai döntéseket igényelnek • Jogi keretek között szabályozzák Az EU politikák tagállami közös érdekek kifejeződései, követik és formálják az EU gazdasági és társadalmi viszonyait, egységes európai szintű rendezésre törekedve.

16. Az EU ágazati politikái • Agrárpolitika • Közlekedési politika • Távközlési politika • Kutatási politika • Audiovizuális politika • Szakképzési politika

17. Az EU horizontális politikái • Regionális politika • Kereskedelempolitika • Szociálpolitika • Pénzügyi politika • Fogyasztóvédelmi politika • Környezetvédelmi politika

18. Az EU Kohéziós politikája

19. Az Unió költségvetése 2000-2013 között, 2004-es árakon Az EU költségvetése 2000-2006 Az éves kötelezettségvállalások felső határa: 108,5 milliárd € az EU25 esetében, ebből:37 milliárd € jut a strukturális kiadásokra Az EU költségvetése 2007-2013 Az éves kötelezettségvállalások felső határa: 146,4 milliárd € az EU27 esetében, ebből:48 milliárd € jut a strukturális kiadásokra

20. A régiókban fennálló helyzet és trendek • Az EU15 népessége 380-ról 450-re (EU25), majd az EU27 esetében 487 millió főre nő. • Az új tagállamokban dinamikusabb a növekedés (átlag évi 4%, az EU15-ben lévő 2,5%-kal szemben). • Az egy főre jutó GDP csökken: -12,5% az EU25-ben, -18% az EU27-ben. • Az 1. Célkitűzés népessége 84 millióról 123 millióra emelkedik. • Megkétszereződik a régiók közötti átlagos fejlettségbeli különbség az 1. célkitűzésbe tartozók körében: EU 15-ben 69%, új tagállamokban: 46%

21. A kohéziós politika hatása • Az állami és magánbefektetések növelése a kedvezményezett régiókban (növekedés) • Hozzájárulás a GDP növeléséhez (konvergencia) • Munkahelyek létrehozása és a humán erőforrások potenciáljának maximumra növelése • A fizikai és humán tőke növelése • Pénzügyi stabilitás 7 éven keresztül

22. Egy főre jutó GDP a vásárlóerő-paritáson számolva 2002-ben (EU25 átlaga=100%) Forrás:Eurostat, Nemzeti elszámolások

24. Egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson), 2002 Mutató:EU25= 100 < 50 50 - 75 75 - 90 90 - 100 100 - 125 >= 125 Nincs adat Forrás: Eurostat

25. Foglalkoztatási arány, 2002 a 15 és 64 éves kor közötti népesség %-ában < 56 < 56,0 – 60,2 < 60,2 – 64,4 64,4 – 68,6 >= 68,6 Nincs adat EU27 = 62.4 Forrás:Eurostat

26. A strukturális és kohéziós politika célkitűzései 2007-2013 között 1. Konvergencia:azon régiók részesülnek támogatásban, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át. 2. Versenyképesség és foglalkoztatás:a konvergencia célkitűzéshez nem tartozó, a közösség többi régiója tartozik a támogatottakhoz. 3. Európai területi együttműködés: földrajzi értelemben a határ menti ill. a transznacionális együttműködési területen található régiók támogathatók.

27. A strukturális és kohéziós politika erőforrásai 2007-2013 között A strukturális és kohéziós politika működése egyszerűbbé és hatékonyabbá válik: • Eszközök száma 6-ról 3-ra csökkent • Közösségi szabályok helyett nemzeti támogathatósági szabályok • A régiók nagyobb felelősséget vállalnak, átláthatóbbá válik az alapok kezelése

28. Az Alapok változása a 2007-2013 közötti időszakra 2000 - 2006 2007 - 2013 ERFA ERFA ESZA ESZA EMOGA EMVA HOPE KOHÉZIÓS ALAP KOHÉZIÓS ALAP

29. A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap támogatási területei 2007-2013 között ERFA támogatási területei: • Regionális fejlődés • Gazdasági szerkezetváltások • Területi együttműködések ESZA támogatási területei: • Munkavállalók alkalmazkodó képességének javítása • Foglalkoztatás és munkaerőpiaci részvétel javítása • Partnerség a foglalkoztatás és integráció terén

30. A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap támogatási területei 2007-2013 között Kohéziós Alap támogatási területei • Környezet és transzeurópai közlekedési hálózatok terén járul hozzá a tevékenységekhez (több évre szóló beruházásokat támogat) EGTC (Európai területi működési csoport) támogatási területe • Határokon átnyúló, interregionális együttműködés megkönnyítése

31. A Közösségi Kezdeményezések változásai a 2007-2013 közötti időszakban Az „Európai területi együttműködés” célterület alá tartozik Interreg Városfejlesztési projekt-modellek URBAN Az EMVA keretében folytatódik tovább LEADER Megszűnik, elveit tovább alkalmazzák EQUAL

32. Új regionális politikai eszközök JASPERS: az európai régiók beruházásait támogató közös program Célja: az EB, az EBB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti együttműködés fejlesztése JEREMIE-program Célja: a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára a hitelhez jutás megkönnyítése JESSICA-program Célja: a városi területeken való fenntartható beruházások elősegítése

33. Programok és pénzügyi eszközök Támogathatóság Prioritások Előirányzatok Az EU25 átlagának 75%-a alatti GDP/fő mutatójú régiók • innováció • környezetvédelem/ kockázat-megelőzés • elérhetőség • infrastruktúrák • emberi erőforrások • közigazgatási • kapacitás 67,34% = 177,8 md euró 8,38% = 22,14 md euró Statisztikai hatás:Az EU15 átlagának 75%-a alatti és az EU25 átlagának 75%-a feletti GDP/fő mutatójú régiók Az EU25 átlagának 90%-a alatti GNI/fő mutatójú tagállamok • közlekedés (TEH) • szállítás • környezetvédelem • megújuló energiaforrások 23,86% = 62,99 md euró Összefoglaló táblázat Konvergencia célkitűzés 81,54% a legkülső régiók és térségek speciális programjait is ideértve (263,53 milliárd euró) Regionális és nemzeti programokERFAESZA Kohéziós Alap

34. Programok és pénzügyi eszközök Támogathatóság Prioritások Előirányzatok Regionális programok (ERFA) és nemzeti programok(ESZA) A tagállamok javasolják a régiók listáját (NUTS1 vagy NUTS2) • Innováció • környezetvédelem/ kockázat-megelőzés • elérhetőség • európai foglalkoztatási stratégia 83,44% = 48,31 md euró Fokozatos bevezetés: A 2000 és 2006 között az 1. célkitűzés alá tartozó, a Konvergencia célkitűzés alá nem tartozó régiók 16,56% = 9,58 md euró Határon átnyúló és transznacionális programok és hálózatok (ERFA) Határ menti régiók és nagy transznacionális együttműködési régiók • innováció • környezetvédelem/ kockázat-megelőzés • elérhetőség • kultúra, oktatás 35,61%: határon átnyúló 12,12%: ESZPE 47,73%: transznacionális 4,54%: hálózatok Regionális Versenyképesség 15,95% és Foglalkoztatottság célkitűzés(57,9 milliárd euró) Európai Területi Együttműködés célkitűzés 2,52% (13,2 milliárd euró)

35. Allokáció Magyarország számára a 2007-2013 közötti időszakban Forrás: Európai Bizottság

36. Középtávú makrogazdasági irányszámok Forrás: Pénzügyminisztérium

37. Az egy főre jutó GDP alakulása a régiókban (1994-2003) Forrás: KSH

38. Egy főre jutó GDP a magyar régiókban, 2000-2002. évek átlaga Forrás: Eurostat

39. Főbb munkaerő-piaci mutatók 2005 Forrás: Eurostat

40. Operatív programok listája és struktúrája

41. Kiemelt célok az Észak-Magyarországi régióban • Versenyképes helyi gazdaság megteremtése • Turisztikai potenciál erősítése • Település rehabilitáció • Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése • Térségi közlekedés fejlesztése

42. 1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése • Munkahelyteremtés • Vállalkozások innovációs képességének javítása • Vállalkozások együttműködésének ösztönzése • Új vállalkozások indításának ösztönzése • Korszerű logisztikai hálózat megteremtése

43. 2. Turisztikai potenciál erősítése • Versenyképes turisztikai termékek és attrakciók kiépítése • Turizmusból származó jövedelmek növelése • Turisták átlagos tartózkodási idejének növelése • Vendégéjszakák számának növelése • Kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása • Új szálláshelyek létesítése

44. 3. Település-rehabilitáció • Városok belső településrészeinek komplex rehabilitációja • Elmaradott kistérségek attraktivitásának fokozása, vállalkozások üzleti infrastrukturális környezetének fejlesztése • Népességmegtartó-képesség javítása • Barnamezős területek újrahasznosítása

45. 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése • Kistérségi közszolgáltatások hatékony biztosítása • Foglalkoztathatóság javítása, magas színvonalú egészségügyi alapellátás biztosítása • Társadalmi beilleszkedés elősegítése • Közoktatás infrastruktúrájának térségi sajátosságokhoz igazodó megszervezése és fejlesztése

46. 5. Térségi közlekedés fejlesztése • Kistérségi központok közúti, illetve tömegközlekedéssel való elérhetőségének javítása, különös tekintettel a kistelepülések munkahelyhez, közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésére

47. Operatív programok közti forrásmegosztás Forrás:NFH

48. A CIKLUSOK HÁROM SZINTJE