Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

1. Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás Tanácsa Magyar Országgyűlés Irodaháza2010. Február 22. Tájékoztató a Duna Stratégia kidolgozásáról és a határon átnyúló együttműködésekről Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

2. Makro regionális együttműködések az EU-ban Jelenleg az Európai Unióban több makro regionális együttműködés létezik. Az ilyen összefogások közül egyelőre az EU csak a Balti régió térségére rendelkezik több évre előretekintő stratégiával. • Nemzetközi együttműködések kialakítása a közös érdekek eléréséért • Alulról jövő kezdeményezések kell, hogy alapját képezzék – cél ezek koordinálása • Konkrét tevékenységek,közös projektek • Hosszú távú cél;a nemzetközi versenyképesség erősítése a régió egészére nézve

3. A Duna medencével foglalkozó Uniós Stratégia/1 • Az Európai Bizottság indítványozta a “a Duna völgy újraegyesítését” az integrációs folyamatok részeként 2008.októberében • Európai Tanács 2009. június 18–19-én felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy 2010 végéig dolgozzon ki egy, a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégiát, hogy nagyobb jólétet, biztonságot és békét biztosítson a térség polgárainak, • EP 2010. Január 21-én kiadott állásfoglalásában megállapítja, hogy a Duna-medence részben Duna menti államokból, részben pedig a Duna vízgyűjtő területén fekvő államokból tevődik össze

4. A Duna medencével foglalkozó Uniós Stratégia/2 • A helyi és regionális önkormányzatokat, valamint a regionális fejlesztésért felelős szervezeteket e stratégia nélkülözhetetlen partnereinek tartja. • Fontos szerep hárul a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a környezetvédelmi szervezetek, valamint a társadalmi szervezetek képviselőire. • A dokumentum megállapítja, hogy a Duna-medencét – teljes gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális potenciáljának kiaknázása érdekében – egy transznacionális európai támogatási területnek kellene tekinteni.

5. EU Perspektíva/3 • ‘European Macro-Region’- (Danube Conference /2008. Október 6-7., Brüsszel és Final Declaration of the Danube Summit /2009. Május 6., Ulm) • ‘Single EU Development Area’ – (COR 18Th Commission Meeting / 2009. Június 24., Brüsszel) • ‘Area of place-based development strategy’ – (Report by Fabrizio Barca to EC on ‘Agenda for a reformed cohesion policy’ / 2009. Április 27., Brüsszel) • ‘Based on ‘macro-regional approach’– (Pawel Samecki / 2009. Szeptember 17. Stockholm és ‘Synergy of Coordinated European Policies’/ 2010. Február 2. Ulm

6. Az EU Duna Stratégia munkaterve /4

7. A Duna-völgy teljes térsége

8. A Duna-völgyi térség országai

9. A Duna-völgyi térség jellemzői • 14 országot érint • 8 EU tagállam • 6 tagjelölt, illetve potenciális partner • 260 millió főnyi népesség • Kulturális és nyelvi sokszínűség • Gazdasági és tudományos potenciál • Interregionális és transznacionális kapcsolatok

10. Duna-völgyi program-régió kialakítása (MTTSZ javaslata alapján)

11. Hogyan fejlesszünk? • Hazai Duna-Stratégia kidolgozásában partnerként való megjelenés • Duna Partnerségi Hálózat létrehozatala • EU-Elnökségre való felkészülés • 2014 utáni kohéziós és regionális politika alakítása • OTK felülvizsgálata • Koordinált fejlesztések és forrás-felhasználás • Projekt Portfolió

12. Duna-menti városok és régiók tanácsa A DPH európai szintű képviselője A Tanács 2009. június 11-én alakult Budapesten Célja: a Duna menti városok és régiók igényeinek intézményesült formában való megjelenítés az Európai Unióban. A Tanácsot a Duna menti városok és régiók valamint a Duna Iroda hálózat képviselői alkotják. Elnök: Ivo Gönner, Ulm főpolgármestere Elnökhelyettesek: Dr Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Dr. Michael Häupl, Bécs főpolgármestre Marius Bǎlu, Mehedinti district, Romania

13. Tanács által a Duna Stratégiában képviselt alapelvek 2009.november 3-án Bécsben tartott elnökségi ülésen elfogadták a Tanács által képviselt alapelveket. A városok és régiók a térség fejlődés motorjai A Duna völgy gazdasági összefonódásainak élénkítése és egységes munkapiacként való kezelése A polgári jogok és a civil társadalom erősítése, elsősorban a térség népességmegtartó erejének növelése érdekében A Duna völgy turisztikai potenciáljának növelése – a városok és régiók aktív bevonásán keresztül

14. Duna Stratégia készítési mechanizmusa hazai szinten Fő cél: a jelenlegi stratégiakészítési folyamatban az érintett városok és régiók megfelelő megszólítása →Folyamatos egyeztetések zajlanak a valós többszintű kormányzás bevezetése érdekében → Javaslat a stratégiakészítés jelenlegi mechanizmusának átalakítása érdekében; DPH célja: egy olyan szervezeti forma kialakítása és legitimálása, amely képes a közös akarat kialakításába bevonni a meghatározó érdekelteket eszköze; egy többszintű tervezési és programozási struktúra és a hatékonykommunikációmenedzselés

15. A DPH megjelenési lehetőségei a stratégia készítés folyamatában2010 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2009. decemberétől a Duna Stratégiai Munkacsoport állandó tagja A stratégia készítés során kulcsszerepet játszó 5 stakeholder konferencián való megjelenés (a helyszínek és pontos időpontok még tisztázás alatt) 2010. január Nemzeti stakeholder konferencia 2010. február Nemzetközi stakeholder konferencia 2010. március IV. DunaLog Workshop, Újvidék 2010. május V. DunaLog Workshop, Pozsony 2010. szeptember Donaureal - Ingatlan és projektfejlesztői vásár, Ulm 2010.szeptember DunaLog éves konferencia

16. Duna Stratégia Hazai Célpiramisa

17. Duna Projekt Portfolió a Duna Stratégia tükrében A Duna Régió stratégiakészítési folyamat eredménye egy széleskörű konszenzuson alapuló, konkrét stratégia és kooperációs projekteket definiáló cselekvési terv (akció terv). Célja: a versenyképes és élhető Duna Térség megteremtése A készülő DPP hazai és nemzetközi vonatkozásban megteremti az akcióterv alapjait a Duna Stratégia számára

18. A Duna Projekt Portfolió céljai A folyó mentén indított vagy tervezett közösségi és magánerős nagyberuházásokat egységes formában jelenítse meg Képet adjon a Duna mente fejlesztéseinek trendjeiről és felrajzolja a térség aktuális jövőképét A Duna menti közösségek kihívásokra adott különböző válaszainak megjelenítése A közös stratégiai gondolkodás elindítása, a projektgazdák stratégiai párbeszédbe történő bevonása, érdekeltté tétele Azon projektek megtalálása, amelyek a Duna-völgy minden közössége számára haszonnal járnak, és amelyekhez a legnagyobb magánerőt megmozgatva tudnak kötődni a helyi források + „zászlós-hajó projektek”

19. DUNA CO-OPER/1 • Együttműködési megállapodás: RFH Zrt., Studio Metropolitana Budapest, Hazai Zrt. és VÁTI Nonprofit Kft. • Duna Partnerségi Hálózat (DPH) létrehozatala és működtetésében való közreműködés • Helyi, és regionális stratégiai tervek és programok összehangolása a nemzeti és nemzetközi tervekkel • Helyi és regionális inter-szektorális szakértői munkaszervezetek létrehozatala

20. DUNA CO-OPER/2 • Duna Projekt Portfolió kialakítása • Projektek pályázati rendszerekbe integrálása és közös pályázatok előkészítése, megvalósítása • Lobbizás a közpolitikai szereplők irányában • Az érintett érdek-csoportok képzése és szakmai kapacitásának növelése • Egyes projektek esetében az érintettek számára komplex szakmai és pénzügyi tanácsadás, projektmenedzsment nyújtása és speciális finanszírozás biztosítása

21. DPH és intézményfejlesztés • Nemzeti szinten lehetséges intézményi forma: térségi fejlesztési tanács a területfejlesztési törvény alapján. • DPH segíti az EGTC intézményesülést és javasolja az EU szabályok felülvizsgálatát. • DPH javasolja az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 2009. Szeptember 9-én elfogadott ECG dokumentum hazai ratifikálását és segíti az ennek megfelelő hazai térségi együttműködések intézményesülését.

22. Régiók szerepe és funkciója az Európai Unióban • Területfejlesztési – tervezési – statisztikai Regional Policy  Regionalizáció 2. Közigazgatási – közhatalmi Regional Democracy  Regionalizmus

23. Az európai regionális politika főbb céljai: • az európai régiók közötti fejlettségbeli különbség csökkentése; • az egyes tagországok regionális politikájának támogatása és koordinálása az elmaradott és a strukturális problémákkal küzdő térségek felzárkóztatása érdekében; • a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése; • a határon átnyúló / interregionális együttműködések ösztönzése és támogatása.

24. 1. Célkitűzés: kohézió 2. Célkitűzés: versenyképesség 3. Célkitűzés: kooperáció INTERREG IPA NPI Az Európai Unió strukturális politikájának perspektívája 2007-2013 között

25. A határok funkciói a múltban és a jövőben Európában • Történelmileg > a határok akadályok az emberek egymás közötti együttműködésében = fejletlen régiók és térségek • Az Európai Uniós perspektívájából > stratégiai területeka globális és regionális gazdaságfejlesztés számára valamint a szektorok és közösségek kooperációját integráló térségek = fejlődő és fejlesztendő térségek

26. Allokáció Magyarország számára2004-es árakon

27. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései I. Határ menti együttműködések • résztvevő területek: NUTS 3 szintű egységek • átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése • beavatkozási területek: KKV együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város- és vidékfejlesztés, emberi erőforrás-fejlesztés, környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési és információs együttműködés, vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés

28. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései II. Transznacionális együttműködések • résztvevő területek: tagállam teljes területe ( 13 makro-térség) • átfogó célok: országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére • beavatkozási területek: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható európai közlekedési hálózat kialakítása, információs társadalomhoz kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, kulturális és természeti erőforrások védelme

29. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzései III. Interregionális együttműködések • résztvevő területek: NUTS 2 szintű régiók és regionális, lokális szervezetek • átfogó célok: regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködéseken keresztül • beavatkozási területek:tapasztalatcsere és a „legjobb gyakorlatok” átadása a területfejlesztés, a városfejlesztés és az önkormányzati adminisztráció területén, valamint ennek támogatása területfejlesztési kutatások és elemzések révén

30. A határon átnyúló együttműködések formái az Európai Unióban • Eseti bizottságok a katasztrófa-elhárításra, árvízvédelemre, környezeti károk enyhítésére • Hatóságok közötti együttműködés a határ- és vám-ellenőrzésben • Önkormányzati fórumok testvérvárosi kapcsolatokra • Civil együttműködés a kulturális és média kapcsolatokra • Közös gazdasági és kereskedelmi kamarai hálózatok • Gazdasági térségek kialakítása • EGTC és ECG

31. Magyarország határai Európa útkereszteződésében Magyarországnak 7 szomszédja van határainak hossza összesen 2246 km • Ausztria 356 km • Szlovénia 102 km • Horvátország 355 km • Szerbia 164 km • Románia 453 km • Ukrajna 137 km • Szlovákia 679 km

32. Határ menti területek fejlettsége

33. Elmaradott települések

34. A terület-politika kihívásai a határ menti térségekben Magyarországon • A határ menti területek aránya 31,4 % • A határ menti térségekben élő lakosság aránya 26% • A települések közül határ menti térségbe tartozik 43 % • A városközponttal rendelkező fejletlen kistérségek közül a határ menti térségbe tartozik 30 % Magyarországon.

35. Eurorégiók Magyarországon • Kárpátok Eurorégió • Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió • West/Nyugat-Pannónia (Hármas Duna-vidék) Eurorégió • Kassa-Miskolc Eurorégió • Zempléni Eurorégió • Sajó-Rima Eurorégió • Neogradiensis Eurorégió • Ipoly Eurorégió • Hárma Duna-vidék Eurorégió • Muránia Eurorégió • Vág-Duna-Ipoly Eurorégió • Duna-Dráva-Száva Eurorégió • Dráva-Mura Eurorégió • Bihar-Bihor Eurorégió

36. Kárpátok Eurorégió

37. Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió

38. West/Nyugat-Pannónia Eurorégió

39. Sajó – Rima Eurorégió térképe

40. ISTER-GRANUM EGTC

41. EGTC az EU-ban és Magyarországon • Alpok–Mediterrán Eurorégió EGTC – spanyol és francia partnerekkel • Amphiktüonia – görög, ciprusi, olasz és francia résztvevőkkel • Bódva-Karszt EGTC – szlovákiai és magyarországi résztvevőkkel • Duero-Douro EGTC – portugál és spanyol résztvevőkkel • Galicia–Norte de Portugal – portugál és spanyol résztvevőkkel • Lille–Kortrijk–Tournai EGTC – francia és belga partnerekkel • Pyrénées-Méditéranée Eurorégió EGTC – spanyol és francia partnerekkel • West-Vlaanderen/Flandre-Dunkerque-Côte d’Opale EGTC – belga és francia partnerekkel • Ister–Granum EGTC – magyarországi és szlovákiai résztvevőkkel • Ung-Tisza-Túr-Sajó EGTC – magyarországi, szlovákiai, romániai és ukrajnai résztvevőkkel

42. jogi személyiség!! legteljesebb jogképesség Ingó és ingatlan vagyont szerezhet és azzal rendelkezhet Személyzetet foglalkoztathat Bíróság előtt eljárhat több tagállam résztvevőinek autonóm testülete, saját költségvetéssel, saját szervezettel, saját szerződő képességgel az állam maga is lehet tag (3. állam nem, csak annak jogalanyai) nincs „vezető partner” elv biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét EGTC előnyei

43. EGTC jellegzetességei • Forrásfelhasználás: • EU-s források • Tagállami források • Saját vagyon • Cél: megkülönböztetés-mentesség • szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek • Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító vagy közös intézmények létrehozása, vagy közös ipari park kialakítása • Gyakorlati előny • a rugalmasabb politikai dialógus a közös fejlesztések érdekében • Közös stratégiai tervezés egy terület vonatkozásában • Lobbizás az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában • Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően

44. Megoldási lehetőségek a regionális fejlesztések intézményesítésére • Nemzeti szinten lehetséges intézményi forma: térségi fejlesztési tanács az 1996. évi XXI. törvény alapján. • EGTC intézményesülés az 1082/2006/EK Rendelet és a 2007. évi XCIX. törvény alapján. • Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 2009. szeptember 9-én elfogadott dokumentum hazai ratifikálását követően ECG létrehozatala.

45. A határon átnyúló együttműködések legkönnyebben elhárítható akadályai

46. A sikeres felkészülés alapja a kommunikáció, a partnerség Tőke Ismeret Információ Bizalom Kommunikáció

47. „A világ visszatekintve megérthető, de előre tekintve megváltoztatható.” Sören Kierkegaard

48. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens Stratégiai Igazgató Regionális Fejlesztési Holding ZRT szegvari.peter@rfh-rt.hu www.rfh-rt.hu