1 / 10

A jóléti rendszerek fejlődése

A jóléti rendszerek fejlődése. Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete. Alapfogalmak.

paniz
Download Presentation

A jóléti rendszerek fejlődése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A jóléti rendszerek fejlődése Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

  2. Alapfogalmak • jóléti (vagy: gondoskodó) állam: az állam felelősségvállalása polgá-rai jólétének egy meghatározott szintjéért, amit a jövedelmek újrael-osztása és a szociális szolgáltatások rendszere útján biztosít • társadalombiztosítás: a munkahelyi balesetbiztosítás, egészségügyi, nyugdíj-, és munkanélküli-biztosítás összefoglaló neve. Általában valamiféle járulékfizetés alapján valósul meg • szociális biztonság: a társadalombiztosítás négy fő ága + közegész-ségügy, szociális segélyezés, háborús károsultak segélyei, illetve a családok segélyezése (ezek nem kötődnek járulékfizetéshez) (ILO) • szociális közkiadások: ide tartozik az egészségügy, a különféle nyugdíjak, a munkanélküli segély, az oktatásra, s más szociális szolgáltatásokra (pl. az anyasági juttatásokra, a rokkantak segélye-zésére, a családtámogatásra, a minimális jövedelmek garantálására, lakástámogatásra) fordított minden kiadás (OECD) • szociális védelem: ld. az előbbit az oktatás kivételével (EU)

  3. A jóléti rendszerek fő sajátosságai 1. • rendszerint az ipari balesetbiztosítást vezették be legkorábban, majd a betegség-, a nyugdíj-, és legvégül a munkanélküli-biztosítást • a kezdetben szűk körű szolgáltatások sajátos „érésen” mentek ke-resztül: egyre szélesebb körnek adtak egyre nagyobb juttatásokat • az állam szerepe eleinte csekély (egyes csoportok számára kötelező-en választható magánbiztosítók), • később megjelent az állami támogatású magánbiztosítás is • a II. világháború után terjedt el az egész lakosságot átfogó, államilag ellenőrzött általános biztosítás • néhány szolgáltatást már csak az állam finanszírozott (családi pótlék) • a jóléti kiadásokat a GDP-ben elért arányuk szerint hasonlítjuk össze (a 20. sz. első felében csak a társadalombiztosítási kiadásokról van adat, később a szociális biztonságról, szociális közkiadásokról is, amelyek lényegesen nagyobb arányúak)

  4. A jóléti rendszerek kezdetei

  5. A gondoskodó állam létrejötte

  6. A jóléti rendszerek kiterjedése

  7. A jóléti államok fő vonásai • a jóléti kiadások 1945–50 között bővültek először (élénk szociális törvénykezés) • 1960–75 között ismét dinamikus bővülés. Ennek okai: • egyre többféle jóléti program (pl. lakástámogatás, családi pótlék) • nőtt a programok lakossági lefedettsége (közelíti a 100%-ot) • egyre több alkalmazott, majd az önállóak, végül a családtagok is biztosítottak • országonkénti eltérések: rászorultsági elven (Bismarcki, konzervatív típus) vagy állampolgári jogon (Beveridge-típusú, szociáldemokrata modell) jár a biztosítás • a politikai jogokkal szemben a szociális jogok alulról felfelé (a szegényebbektől a gazdagabbak felé) terjedtek el • ahol a juttatások kevésbé terjedtek ki a középosztályra, ott a rendszer társadalmi támogatottsága kicsi; válság esetén a kiadásokat vissza is fogták (pl. Angliában) • nőtt az ellátások színvonala is (közelíti a fizetések nagyságát) • az oktatási és egészségügyi rendszer fejlődése is költséges • 1973 után pedig újra megjelent a tömeges munkanélküliség is • a jóléti rendszerek az olajválságok után válságba kerültek: a gazda-sági növekedés lassulása nem tette lehetővé a kiadások növelését. Kialakult az „új szegények” rétege, akik „állami függésbe” kerültek

  8. A jóléti rendszerek alaptípusai 1.

  9. A jóléti rendszerek alaptípusai 2.

  10. A jóléti fejlődés mozgatói • diffúziós folyamat (a jó példa ragadós) • szocioökonómiai okok: az iparosodás társadalmi hatása igényelte, a gazdasági következményei pedig lehetővé is tették a bevezetését • demográfiai okok (pl. az elöregedés, gyerekszám csökkenése) • politikai okok (pl. a választójog kiterjesztése, Angliában a szervezett munkásság nyomása, 1929 után a válságok elkerülésének szándéka is) • nem mutatható ki közvetlen összefüggés a kormánypártok politikai iránya és a jóléti rendszer bevezetése között • autoriter államok gyakran előbb vezették be (legitimációs okokból) Ez jellemző Németo.-ra is (felülről bevezetett reformok) • a már kialakult állami beavatkozást nehéz is lett volna visszafejleszteni • egyik ok sem emelhető ki abszolút mértékben, mindegyik ellen számos ellenérv hozható fel • a szocioökonómiai elmélet magyarázza legjobban a jóléti rendszerek összeurópai elterjedését • az országok közötti különbségek viszont főleg politikai okokkal magyarázhatók

More Related