1 / 28

Ahogy Európában fizetik

Ahogy Európában fizetik. Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest. SZINT, Szeged 20 10. Az ITO finanszírozás különbözőségei Európában *. Példa eset :

patricia-mills
Download Presentation

Ahogy Európában fizetik

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Ahogy Európában fizetik Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest SZINT, Szeged 2010.

  2. Az ITO finanszírozás különbözőségei Európában* Példa eset: 75 éves tüdőgyulladásos beteg, gépi lélegeztetés tracheosztómia nélkül, a lélegeztetés időtartama <5 nap, az ITO-ról elbocsájtva a 7.napon Question: Can you please give us the approximate amount of reimbursent your ICU get for this case? *Organizedby ESICM Health Economics Research Group SZINT, Szeged 2010.

  3. Az ITO finanszírozás különbözőségei Európában 8 747 € 11 641 € Ugyanazon ITO ápolás térítése 4 országban 1 966 € 4 307€ SZINT, Szeged 2010.

  4. ICUFUND Survey (endorsed by ESICM) • 21 kérdésből álló strukturált kérdőív, mely ez Európai Intenzív Terápiás Társaság honlapján volt 2 hónapig: „Survey of themonth”. • A kérdőív első fele az ITO teljesítés jelentését mérte fel, a második fele pedig a finanszírozási gyakorlatot. • Összesen 449 orvos töltötte ki a kérdőívet (Magyarországról 8-an). • A válaszadóknak csak 1,2 %-a volt maximálisan elégedett, és 19,9 %-a elégedett a jelenlegi ITO finanszírozásukkal. SZINT, Szeged 2010.

  5. KONKÚZIÓ Azok az orvosok, akik részletes pénzügyi elszámolást kapnak, szignifikánsan elégedettebbek az osztályuk finanszírozásával. (p=0.0104). SZINT, Szeged 2010.

  6. Meg tudja mondani minden betegéről azt, hogy mennyibe került az ápolása? Csomos, Int CareMed 2010; 36(10): 1759 SZINT, Szeged 2010.

  7. Milyen módszeren alapszik a saját intenzív osztályának finanszírozása? Csomos, Int CareMed 2010; 36(10): 1759 SZINT, Szeged 2010.

  8. Miért találták ki a HBCS-t? A betegek csoportosítása homogén csoportokba, a klinikai hasonlóságok és az ellátási igények alapján. Diagnosis Related Group (HBCS) = Egy betegséget osztályozó rendszer, ahol minden HBCS-hez egy relatív súly(osság)-értéket adnak. Eredetileg az 1960-as években hozták létre a kórházi teljesítmény mérésére. SZINT, Szeged 2010.

  9. A HBCS finanszírozás története • Az 1980-as évekre a kórházi ápolási napok száma (és a költségek) állandó emelkedést mutattak. • 1983-ban a U.S. Department of Health elfogadta a DRG-t, mint a Medicare-rendszer költségtérítésének alapját. • PPS = Prospective Payment System: • A HBCS pontokhoz évente költségértéket rendelnek. • “A kórházak megtarthatják a bevételi többletet” • “Az orvosok várhatóan versenyezni fognak egymással az elérhető szolgáltatásokért” • “A nem költség-hatékony orvosi gyakorlat meg fog szűnni” Iglehart, NEJM, 1983 SZINT, Szeged 2010.

  10. Kezdeti fenntartások a DRG bevezetésekor (...!) Az Amerikai Orvosi Kamara elnökének 3 fő fenntartása volt a DRG-vel szemben: • A DRG nem eléggé szenzitív a betegek közti különbségek kifejezésében. • A pontatlanság abból adódik, hogy átlag beteg átlag költségét veszi alapul. • Hiányzik az oktató kórházak megfelelő elismerése és többlet DRG térítése. Következmény: A Medicare költségek 5-6 %-át a többletköltségekre kell fordítani (atípusos vagy túl hosszú ápolási esetekre). Iglehart, NEJM, 1983 SZINT, Szeged 2010.

  11. Mi az elve a HBCS térítésnek? Egészen egyszerű: A kórházi büdzsé nagysága attól függ, hogy mennyi és milyen súlyos beteget kezelnek. Az előnye: A kórházi büdzsék elosztása a teljesítmény alapján történik, nem pedig tárgyalások vagy politikai előnyök szerint. SZINT, Szeged 2010.

  12. Tényleg ennyire egyszerű? • A kórházi térítés mértéke attól függ, hogy mi van dokumentálva a kórlapban (…). • A HBCS besoroló szoftver az alábbi információ alapján csoportosít: • Fődiagnózis • Szövődmények és társbetegségek • Beavatkozások • Ápolási napok száma • A beteg életkora • A HBCS kódok felállítása után az adatok egy számítógépes rendszerbe kerülnek. • A HBCS kódolás ellenőrzésére külön szakosodott cégek (orvosok) léteznek. SZINT, Szeged 2010.

  13. Bizonyíték az intenzív osztályok alulfinanszírozására - 1987 • 150 beteget vontak be a Medicarerendszerből • Medicare Part A költség (kórházi biztosítás): • Kórházi ápolás, beleértve intenzív osztály, nővérellátás stb. • Medicare Part B költség (orvosi biztosítás): • Háziorvosi költségek, szakambulancia, otthoni ellátás. • A betegek 53 különböző HBCS-be voltak csoportosítva, mindegyikük lélegeztetve volt > 48 óra felett: • Mean Part A költség/beteg: 31896 US $ Az átlag térítés költség betegenként: 10981 US $. Gracey, Chest 1987;91:424-427 SZINT, Szeged 2010.

  14. Bizonyíték az intenzív osztályok alulfinanszírozására - 2004 • Medicareintenzív ellátás használata: Incidencia, költség és térítés vizsgálata • Retrospektív obszervációs kohort tanulmány. • Az összes USA ITO ápolás 55,8 %-át bevonták a vizsgálatba. Cooper, CCM, 2004;11: 2247. SZINT, Szeged 2010.

  15. A túlápolás hatása a HBCS térítésre Cooper, CCM, 2004;11: 2247. SZINT, Szeged 2010.

  16. Miért indikál a HBCS térítés alulfinanszírozást az intenzív osztályokon? • Az intenzív osztályos ellátásnak magas a fix (=betegellátástól független) költsége. • Az intenzív ellátás költsége ápolási naponként NEM egyforma. • A súlyosabb, komplex betegek ellátásával járó magasabb költség nincs megfelelően térítve. • A betegsúlyosságot a HBCS alulbecsüli. • Az intenzíves betegek nagyon heterogének, a betegek jó részénél nincs diagnózis. SZINT, Szeged 2010.

  17. Lehet-e a HBCS térítésen javítani, vagy van-e ennél jobb ITO finanszírozás? SZINT, Szeged 2010.

  18. IGEN, lehet rajta javítani, és van is ennél jobb! Csomos, Int CareMed 2010; 36(10): 1759 SZINT, Szeged 2010.

  19. Episode funding = eseti részfinanszírozás • Az eseti részfinanszírozás lényege, hogy figyelembe veszi a betegellátás költségének különbözőségét az ápolás folyamata során. • A beteg ápolásának költséges „szakaszai”: • Bent fekvő beteg akut rosszulléte • Sürgősségi betegellátás • Intenzív osztályos ellátás • Az intenzív osztályos finanszírozásnak két fő komponense van: • „Activity payment”: labor, röntgen, gyógyszerek stb. • „Capacity payment”: a fix költségek(~ 80 %) NSW Episode Funding Guidelines, 2001 SZINT, Szeged 2010.

  20. Beavatkozás alapú finanszírozás • Más néven „DRG plus”:a betegellátás kórházi finanszírozása HBCS alapú • Kiegészítő finanszírozás akkor, ha az eset két feltételnek megfelel: • Intenzív ellátásba tartozó beavatkozás történt: • Lehet egyszeri beavatkozás (pl. hemodialízis akut veseelégtelenség miatt) VAGY • Egy időperiódus alatt folyamatos beavatkozás (pl. gépi lélegeztetés) • A beavatkozás intenzív osztályon történt: • Nemzeti ITO lista, mely a SAPS-II pontokon alapul (!!) • A hosszú ápolást is fedezik, ha valódi ITO ápolás igazolt. SZINT, Szeged 2010.

  21. List of ICU procedures SZINT, Szeged 2010.

  22. Az intenzív ágyak elérhetősége 100000 lakosra Negrini, Acta Anaesth Scand, 2006;50:72. SZINT, Szeged 2010.

  23. G-DRG: a német DRG rendszer figyelembe veszi az ITO ápolási napokat is. SZINT, Szeged 2010.

  24. TISS-28 pontok • Adatgyűjtés három hónapon át egy belgyógyászati intenzív osztályon: SAPS II, SOFA, TISS 28 és költségek. • A TISS 28 pontok alapján a betegeket aktív és nem aktív kezelési csoportokra osztották. • Nem találtak korrelációt a költségek és a betegsúlyosság között: • SAPS II: r2 = 0.29 • A szervelégtelenségek száma: r2 = 0.22 • SOFA.: r2 = 0.36 • A beteg-specifikus költségek per TISS 28 pont:36 Euro. • Más németországi centrumokban is hasonló értékeket találtak: 35 Euro (Lefering), 38 Euro (Kaufmann). Graf, ICM, 2002;28:324. SZINT, Szeged 2010.

  25. Miért nem terjedt el a TISS-28 pont a finanszírozásban? • Nagyon jó korrelációt találtak a TISS-28 pontok és azITO változó költségek között (Dickie 1998, r=0,93) az összes betegre nézve, • DE • Az egyéni betegre bontva a valódi költségekhez képest ±65% volt az eltérés. Csomos, Int CareMed 2010; 36(10): 1759 SZINT, Szeged 2010.

  26. Előző éves költség számolása • A kórházi ellátás HBCS finanszírozású, az osztályok között ápolási nap-arányos elosztással. • Az intenzív osztály éves költségét a megelőző évi ápolási napok összegéből számolják ki. • Az intenzív osztály költségei 3 havonta jelentésre kerülnek; amennyiben az magasabb, mint a tervezet, akkor az ITO vezetőjének indokolnia kell: • A kezelt betegek súlyszámával • Új eljárás, kezelés bevezetésével SZINT, Szeged 2010.

  27. Összefoglalás • Az intenzív osztályok magas fix költségét függetleníteni kellene a finanszírozástól. • Mi tartozna ebbe bele? • A személyzet bérköltsége • A gépek/műszerek amortizációja • Hotelköltségek • Az intenzív osztályos finanszírozásnak a beavatkozásokon ill. a TISS ponton kellene alapulni. • Hibás az a szemlélet, ami csak a gyógyszerköltségekre figyel – a teljes költséghez képest aránya az ITO-nelhanyagolható. • IGEN, az intenzív osztály drága, de HATÉKONY!!! SZINT, Szeged 2010.

  28. Köszönöm a figyelmet! I. sz. Sebészeti Klinika, 1907 SZINT, Szeged 2010.

More Related