A felsőfokú szaklétesítést elsődlegesen, de nem kizárólagosan két előírás szabályozza:

1. „A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói körébenHEFOP 3.3.3.Lovasoktató-felsőfokú szakképzéstervezetHegedűs GáborKecskemét, 2008. október 3.

2. A felsőfokú szaklétesítést elsődlegesen, de nem kizárólagosan két előírás szabályozza: • Egységes szempontrendszer az iskolai rendszerű szakképesítések központi programjának kidolgozásához, fejlesztéséhez; • A szakképesítések korszerűsítését szolgáló szakmai és vizsgakövetelmények egységes tartalmi és formai kidolgozását magába foglaló módszertani útmutató.

3. A felsőfokú szakképzés szabályozásának jogi háttere, megfelelések • A képzés célja • A képzés szakmai követelményei • A szakképesítéssel betölthető munkakörök • A képzés struktúrája • A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások • Egyéb feltételek, információk

4. A lovasoktató felsőfokú szakképzés alapítá-sának, az indítás feltételeinek megteremtése Magyarországon jelenleg nem szabályozza törvény a lovasoktatást, így azt bárki végezheti, akinek lova van. Ennek megfelelően nincs is akkreditált lovasoktató képzés. A ménesgazda, a lovasturizmus, és a lovasedző szakok nem pótolhatják ennek hiányát. A lovasoktató nem azonos a lovassport különböző ágainak edzői végzettségével.

5. A lovasoktató területei, feladatai • Pedagógiai, pszichológiai, munkavédelmi ismeretek • A lóhoz kapcsolódó, kizárólag alap-ismeretek, a lovak anatómiája; • A lovagláshoz, a fogathajtáshoz kapcso-lódó ismeretek, a lónevelés alapismeretei.

6. A képzés célja Olyan lovasoktató szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak lovaglás és fogathajtás oktatásának ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a lógondozás, a lóápolás területén.

7. Személyi feltételek: • A lovasfarmok rendelkeznek a gyakorlati képzés-hez szükséges szakmai felkészültséggel. Közülük többen egyetemi, főiskolai végzettséggel, idegen nyelvtudással, publikációs tevékenységgel ren-delkeznek. • A Tanítóképző Főiskolai Karon négy oktatónak van, illetve volt saját lova, és rendszeresen lovagolt, lovagol. Pedagógiai szakmai felkészültségükkel biztosítják a pedagógiai, pszichológiai ismereteket.

8. A képzéshez szükséges iskolai végzettség,Pályaalkalmasság, szakmai követelmény: • érettségi • felsőfokú iskolai végzettség • Ne legyen mozgáskorlátozott, hogy a lovaglást tanulni szándékozó gyermekeknek, felnőttek-nek fizikai segítséget tudjon adni; • Félelem nélkül tudjon a lovakhoz közelíteni, azokkal bánni. • A jelentkezőknek mozgáskoordinációs alkalmassági vizsgát kell tenni

9. A képzés ideje és szerkezete • A képzés négyféléves. Tervezett óraszám 1600. Az elmélet és gyakorlat aránya: 4: 6. Az összes kreditérték 120. A megszerzett kreditekből a felsőoktatási intézményekbe 36 kreditet vihet tovább a hallgató egyrészt a tanító-, és óvóképzésbe, másrészt az állatgondozó alapképzésre.

10. Gyakorlati képzés • Hospitálási gyakorlatok és esettanulmányok kisgyermekkorban és ifjúkorban. A gyakorlatok teljesítéséről a hallgatóknak portfoliós anyagot kell összeállítaniuk. Célja az életkorokhoz kötött emberi viselkedések tanulmányozása, a viselkedésekre való reagálás kompetenciáinak elsajátítása. • Állatgondozási gyakorlatok. Partnerség kialakításának kompetenciája állat és ember között. Lovaglási és fogathajtási gyakorlatok lovasoktatói gyakorlatok. Ezek már a szakra jellemző specializációt jelentik

11. Javasolt tantárgyi szerkezet, kimeneti követelmények: Javasolt szigorlatok száma kettő. Egy komplex pedagógia, pszichológia szigorlat, amely ma-gába foglalja a humán és állatetológiát, a lovas-oktatás módszertanát. A másik szigorlat a ló-ápolás, lógondozás elmélete, amely magába foglalja a takarmányozási és lónevelési isme-reteket egyaránt. A négyféléves tanulmány záróvizsgával fejeződik be. A végbizonyítványnak része a záró foglalkozáson bemutatott lovaglás és fogathajtásoktatás érdemjegye.