Móricz Zsigmond (1879-1942)

1. Móricz Zsigmond(1879-1942) Móricz újszerű parasztábrázolása Tragédia Barbárok

2. Dolgozat • Mit jelent a naturalizmus, és Móricz két művének mely jeleneteiben fedezhető fel a naturalista ábrázolásmód? • Milyen összefüggést látsz a Tragédia és a Barbárok című művek címe és szövege között? • Hogyan függ össze a Tragédia főhősének neve és jellemzése Gogol műveivel? • Miért mondhatjuk, hogy a Barbárok c. elbeszélés szerkesztése és hatása drámai? • Milyen szerep jut az elbeszélőnek, mi jellemzi elbeszélésmódját? • Mely motívumoknak tulajdoníthatunk szimbolikus jelentést?

3. A parasztábrázolás hagyományai • A parasztábrázolás hagyományait Jókai és Mikszáth teremtette meg. • Jókai romantikus regényeiben a parasztok kedélyes epizódfigurák, Mikszáth novelláiban, elbeszéléseiben főszereplővé lépnek elő, de a realista igény mellett a látásmód alapvetően romantikus és az anekdotahagyományra épít. • A századforduló népszínművei eltúlozták a paraszti élet idilljét.

4. Móricz újszerűsége • Móricz nyíltan ábrázolja a mérhetetlen nyomort. • Hét krajcár: Még ötvöződik az idill és a tragédia – az anya még képes lelkileg felülemelkedni a testét megnyomorító szegénységen. • Tragédia: Főhőse, Kis János lelkileg is sérült, megnyomorított ember.

5. A naturalista ábrázolásmód a Tragédia című novellában • Naturalizmus: A naturalizmus elméletírója és egyik mestere Émile Zola. A pozitivizmus és determinizmus hatása alatt dolgozta ki alkotómódszerét: az írónak a társadalom s benne az ember természetrajzát kell ábrázolnia a természettudományok egzaktságával (=pontosság). A naturalista mű hangsúlyozza az emberi lét árnyoldalait.

6. Kis János átlagember, aki ugyanolyan érzéketlen fiához és feleségéhez, mint hozzá volt az apja. • Az állandó nélkülözés miatt léte puszta ösztönlét, csupán vegetál, az egyetlen gondolat, ami kitölti napjait és éjjeleit: az evés. • Dühe a gazdag Sarudy ellen irányul, akit ki akar enni vagyonából. • Célját azonban nem éri el, gyomra elszokott a zsíros ételektől, s szinte halálra eszi magát. • A tragédia abban rejlik, hogy halála nem értékveszteség, ő maga sem tartja annak. • Akkor sem vették észre, amikor élt, s akkor sem, amikor meghalt.

7. Móricz Zsigmond: Barbárok • A dzsentritémát feldolgozó regények után Móricz a 30-as években ismét a nép problémái felé fordult. Műveiben beszámolt elmaradottságukról, babonás hiedelmeikről. • A Barbárok című elbeszélésben a dialógusok uralkodnak. Az író háttérbe szorul, így a mű a balladákhoz hasonlóan tömörré, sűrítetté válik. • Az eseményeket az elbeszélő alig kommentálja, látszólag szenvtelenül, tárgyilagosan számol be a megdöbbentő tényekről.

8. A mű a pusztai emberek világába kalauzol. • Bodri juhász a természet részeként, a civilizációtól távol él. Barbár, kegyetlen élet az övé, de belőle nem veszett ki minden emberi érzés. • A veres juhász és társa a vagyonszerzés ősi ösztönétől hajtva hidegvérrel gyilkolja meg Bodri juhászt, annak gyermekét és kutyáit. • A senki földjén, öntörvényű, babonás világban élnek: barbárok lélekben is.

9. Az elbeszélés szerkezete • Drámához hasonló felépítés:Az író 3 „felvonás”-ba sűríti az eseményeket. Az első és harmadik fejezet néhány óra története; a második fejezet több hónapot ölel fel. • Baljós jelek: A veres juhász megjelenése előtt a hűséges puli jelzi a veszélyt. • Feszültségkeltés: Eszköze a hallgatás, elhallgatás és a pár szavas dialógusok. Hatása: fokozódik a fenyegetettség érzése. • A brutális gyilkosság csupán néhány pillanat, leírása tárgyilagos.

10. Emberség az embertelenséggel szemben • A pusztai lét sivár ugyan, de nem tesz mindenkit embertelenné: • Bodri juhász kötődik családjához, lelki gazdagságát bizonyítja művészi érzéke. • A hűséges fekete asszony önmagát nem kímélve keresi férjét és fiát: megrendítően szép, jóságos alakja a mesék, balladák világát idézi.

11. A befejezés • A vallatás leírása a pusztával szemben a városi, civilizált környezetbe visz. • A veres juhász nem hajlandó bevallani legvéresebb tettét az ítélet biztos tudatában sem. Végül nem a bűnbánat, hanem a halottak szellemétől való félelem készteti vallomásra. • A bíró mondata végső ítéletet fogalmaz meg és visszhangozza a címet: „Barbárok.” • Többszörös szimbolikus jelentéssel rendelkező motívum: a rézveretes szíj (lelki gazdagság és művészi érzék, családi kötelék; lelkifurdalás, babona, kísértő múlt; a bűntény bizonyítéka).