Internet alapú eszközök lehetőségei a roma falusi közösségek egészség-fejlesztésében

1. Internet alapú eszközök lehetőségei a roma falusi közösségek egészség-fejlesztésében Katz Zoltán, Marek Erika, Spányik András, Szilárd István „Felelő(s) közösségek”konferencia 2013. május 23.

2. A vidék helyzete, kihívások • Elnéptelenedés, öregedő népesség – felgyorsult urbanizációs mechanizmusok • Magas, tartós munkanélküliség • Magas arányú inaktív népesség • Átlagosnál alacsonyabb szintű iskolázottság és képzettség • Romló szociális körülmények, jelentős társadalmi (etnikai) feszültségek • Szolgáltatások szűkülő köre • Romló életszínvonal, egészségi állapot • Leszakadás, szegregáció

3. 2011. évi népszámlálás adatai • Baranya lakossága 386 000 fő (5,2%-kal kevesebb, mint 2001-ben) • 17 600 fő (315 583 fő, 1,5-ször annyi, mint 2001-ben) vallotta magát cigány nemzetiségűnek (becslések szerint 2010-es évekre 650 - 700 ezer) • Népességen belüli arányuk 2,6%-ról 4,6%-ra emelkedett (7. hely) • Roma népesség: minden 23-nak (4,3%) volt érettségije - (átlag 25%) • 173 cigány származású– a megyében élő összes diplomás 0,3 %-a – rendelkezett felsőfokú végzettséggel • Gazdasági aktivitásuk (csupán 20%-uk volt foglalkoztatott) • 21 800 nem magyar anyanyelvű személy, 31% roma(romani, beás)

4. Roma lakosság egészségügyi mutatói a teljes népességhez viszonyítva A romák több mint 60%-a vidéken, falusias környezetben, többnyire szegregátumokban, rossz lakáskörülmények között él. A leggyakoribb 20 belgyógyászati betegségcsoportzömében a romák betegségaránya legalább kétszerese(pl. daganatos megbetegedések), 6megbetegedés esetében több mint ötszöröse(pl. asthma, gyomor megbetegedései), és 3 megbetegedésben (látáskárosodás, vashiányos vérszegénység, tüdő fertőző megbetegedései) több mint tízszerese. (1) Babusik Ferenc, Az esélyegyenlőség korlátai Magyarországon. L’Harmattan Kiadó, 2005. 60-90. o.

6. Roma lakosság egészségügyi mutatói a teljes népességhez viszonyítva • Születéskor várható átlagos élettartam körülbelül 10 évvel alacsonyabb • Egészségkárosító magatartásformák gyakoribbak • Tapasztalatok szerint a romák a térítésmentes egészségügyi ellátást (64,2 %-uk soha nem vagy ritkán) sem veszik igénybe (1), amelynek oka a rossz anyagi és szociális körülményeikből adódik. • A gyermekeket érintő halálozások és egészségi problémák 30 – 50%-a hozható összefüggésbe a szülők hátrányos társadalmi - gazdasági helyzetével – a lakosság 29,9% (2009) él szegénységben. • A koraszülések aránya, a fiatalkori terhesség és a csecsemőhalandóságmutatóit tekintve szoros összefüggés mutatható ki a területi hátrányok, és az anya alacsony iskolai végzettsége között. Roma lakosság egészségügyi állapot kutatás, 2009. Eduinvest. 29. o.

8. Forrás: KSH, 2011.

9. A kezdet 3rd ConferenceonMigrant and EthnicMinority Health in Europe Pécs, 2010 Közös Workshop: PTE - OSI „Are health care systems prepared to handle the health needs of the Roma minority?”

10. Célkitűzések • Információszerzés, -megosztásjavítása • Társadalmi, jogi, egészségügyi egyenlőtlenségek közvetett javítása: • Új programok indításával • Új partneri kapcsolatok létrehozásával • Az információs társadalomba való bekapcsolás, elektronikus kommunikációs formák fejlesztése, egészségnevelés • Kutatói közösség szervezése

11. www.romahealthnet.org

12. Megvalósítás

14. Továbbfejlesztés • Hálózatépítés • Partneri kapcsolatok kiépítése (hazai, külföldi) • Association for Development and Social Inclusion – ADIS (Románia) • Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium • Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Romológia és Nevelésszociológiai Tanszék • Hozzáférés javítása – célcsoport nyelvén, célcsoport képviselőinek (véleményformálók) bevonásával • Roma ifjúsági célcsoport megszólítása, fejlesztési

15. 1st ConferenceonTackling Health Inequalitiesthrough Human ResourceCapacity Building in Europe 2013. Szeptember 5-7. www.chance2013.eu