A médium fogalmának kiüresedése

1. A médium fogalmának kiüresedése • a művészet festészetre, papírmunkára, szobrászatra, filmre, videóra, stb. tagoló fogalomrendszere <-> új művészeti gyakorlat • 60-as évektől új művészeti formák, assemblage, happening, isntalláció, performansz, akcióművészet, konceptuális művészet, intermédia, időalapú művek - a formák sokfélesége vezsélyezeti a médiumalapú fogalomrendszert

2. Új technológiai formák - a médium szó mutációja • A fényképészet és a film médiuma könnyűszerrel elkülöníthető, a fotót és a filmet be lehet sorolni a hagyományos esztétika formai katagóriáiba, az időbeli (zene, tánc) és térbeli (festészet, szobrászat), megfeleltek a művészeti forma kritériumainak - a tipológiát nem veszélyezették

3. A médium irrelevanciája • az anyagok tetszőleges keveredése (installáció) • a mű anyagtalanodása (konceptuális művészet) • újabb médiumok - tévé, videó azonos érzékelőt kívánnak (képernyőt), ugyanaz az anyagi hordozó (szalagra rögzített elektromos jel)

4. Posztmédia • a digitális fordulattal a tömegmédia termelései, tárolási és elosztási eszközei áthelyeződnek a digitális technológiákba • a digitális technológia művészetbe való átszüremlése megzavarta a hordozó anyagon és a befogadás feltételein alapuló jeltipológiai megkölönböztetést • minden adatot (minden elektromos jelet) vizualizálhatunk, diagramokba, gráfokba rendezhetünk

5. Posztmediális műalkotás • a digitális ábrázolás és a szerkesztési eszközök eltörölték a különbséget a fotó és a festészet, film és az animáció között • jeltipológiai szempontból irreleváns a műalkotás médiuma • a műalkotásokat elektromos jelként rögzítik és könnyűszerrel transzponálhatjuk egyik műfajból a másikba • szoftverek segítségével - meghatározott transzpozíciós séma szerint - a kép hanggá, szöveggé, mozgóképpé alakítható vagy fordítva

6. A poszmediális alkotás elosztása • a modern művészeti rendszer olyan tárgyak forgalmára épült, amelyek egyediek vagy kis példányszámúak • a tömegkultúra egymással azonos másolatok tömeges elosztását gyakorolja • a modern művészeti alkotás a különböző reprodukciós technológiák függvénye • a poszmediális alkotás esetében nncs különbség a tömeges és korlátozott terjesztés között

7. Poszmediális kommunikáció • a művészet kommunikációs forma • információkat helyez sajátos rendszerbe, modellez, leképez - a barlangfestmény is információt hordoz, ilyen értelemben nincs különbség a hagyományos és a posztmédia műalkotás között • a posztmédia műalkotás kódként értelmezhető

8. A poszmediális kommunikáció sémája • a hagyományos művészeti kommunikáció sémája leírható az alkotó-műalkotás-befogadó trinommal • a posztmédia műalkotás esetében a hagyományos sémát az adó-üzenet-vevő, • alkotó (kódolás)-üzenet-felhasználó (dekolás) • kibővítve az adó - adó kódja - üzenet - vevő - vevő kódja-közeg-zaj reláció  váltja fel

9. Posztmédia esztétika • olyan kategóriákra van szükség, amelyek képesek leírni , hogy egy kulturális tárgy miként szervezi, és a felhasználó miként rendszerezi az adatokat • a kategóriák nem köthetőek egy médiumhoz, vagy tárolási rendszerhez • a posztmédia esztétikának át kell vennie a számítógép és a hálózat fogalmait, metaforáit, műveleteit (információ, adat, interfész, sávszélesség, adatfolyam, tárolás, tömörítés)

10. Posztmédia esztétika • a médium hagyományos fogalma egy hordozó fizikai tulajdonságait és ábrázoló képességét emeli ki (a jel és a jelölt viszonyát) • a hagyományos esztétika a forma és a tartalom kérdését inkább a szerző, mintsem a felhasználó felől közelíti meg • a posztmédia esztétika a kultúrát, a médiumokat és az egyedi kulturális terméket szoftverként fogja fel

11. Posztmédia esztétika • a hangsúly a felhasználó képességeire tevődik át • a médium helyett a szoftver fogalmát használja a múlt médiumainak tárgyalásakor is, arra kérdezünk rá, hogy egy bizonyos médium milyen információs műveleteket bocsát fehasználója rendelkezésére (Giotto nemcsak renezsánsz festő, Eisenstein nemcsak modernista filmrendező, hanem információtervező is. Giotto egy statikus felület, a táblakép adatszervezésének új módját találta fel, Eisenstein az adatok időbeli szervezésének új technikáit k1sérletezte ki)

12. Kulturális szoftver • A kulturális kritikusok és a szoftvertervezők egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy különbséget kell tenni a szöveg-műalkotás / program által előírt eszményi olvasó - néző / felhasználó között és a valós felhaszáló aktuális olvasási - nézői / újrafelhasználási stratégiája között

13. Kulturális szoftver • a posztmédia esztétika hasonló különbséget tesz az összes kulturális médium esetében, ugyanakkor bevezeti a kulturális szoftver fogalmát, az információs műveletek irányából közelíti meg a felasználót • a hozzáférhető műveletek és egy kulturális tárgy ideális használata különbözik attól, ahogy az emberek ezt a gyakorlatban megvalósítják • a kortárs kultúra egyik mozgatórugója a kulturális szoftver nem rendeltetésszerű használata (pl. a bakelitlemezek karcolása a DJ-kultúrában)

14. Információs műveletek, információs viselkedés • a művészek a kódolás, a nézők a dekódolás technkáit fejlesztették ki • a művészek információs interfészeket és információs viselkedésmódokat alakítottak ki - a nézők és a felhasználók kialakították az új információs szerkezetekben való eligazodás módjait • információs tevékenység az irodalomolvasás, múzeumlátogatás, a tévéműsor választása, egy file letöltése, a számítógépes állományok rendezése, keresőprogramok használata..

15. Információs műveletek, információs viselkedés • a mai információs interfészek segítségével a múlt kultúráját is az információs struktúrák fogalmaival határozhatjuk meg • az információs viselkedésmód fogalmának kiterjesztése a múltbeli kultúrákra lehetővé teszi, hogy azok nemcsak vallással, politikával, szépséggel vagy ideológiákkal fogllakoztak, hanem egyben információ feldolgozással is

16. A szoftver a kultúra analízisének új tárgya • a szemiotika a kulturális kommunikációt a szerző-szöveg-olvasó klasszikus jelelméleti kategóriái szerint vizsgálja • a hagyományos kritika a szerzőre (alkotói szándékra, életrajzra, pszichológiára összpontosított • a strukturalizmus az 50-es évektől a szemiotikai jelek rendszerrként felfogott szöveg irányába terelte a kritika figyelmét

17. A szoftver a kultúra analízisének új tárgya • 1968 után a szövegről az olvasóra, a befogadóra tevődött a kritikai hangsúly, megjelenik az eszményi olvasó fogalma (Julia Kristeva irodalomkritikai tanulmányaiban), 1980 után a befogadó olvasó kortárs és történelmi közösségeit tanulmányozza a kritika (kultúrakutatás, etnográfia, film befogadástörténete)

18. A szoftver a kultúra analízisének új tárgya • szerző-szöveg-olvasó információs modelljébe közbeékelődik a szoftver (a kódolás és a dekódolás információs művelete során) • a szoftver nemcsak befolyásolja alkotást (inspirációs forrás), hanem egyenesen formálja, meghatározza azt (építészeti szoftver Frank O Gehry, DJ és VJ szoftver, kulturális remixek) • az olvasás és a dekódolás is szoftverek segítségével történik, a szoftver alaktítja a szöveg felfogásának módját (böngézső, lejátszó)

19. A szoftver a kultúra analízisének új tárgya • adó-szöveg-vevő információs modellbe a közvetítő csatorna zaja is beékelődik • az üzenet mind adó, mind a vevő oldalán a kommunikációs csatorna zajával keveredik • a küldő saját kódját használva kódolja az üzenetet, a címzett a saját kódjával dekódolja azt • a vevő nem feltétlenül rekonstruálja pontosan az üzenetet, nincs pontos átvitel

20. Szofverművészet • a műalkotás interfészként működik az alkotó/kódoló és a felhasználó/dekodoló között • a művész szoftvereket használ alkotásai, létrehozásában, a szerzői minőség mint új alapokra helyeződik • a szoftvertművészeti kifejezőeszközzé lép elő, amikor a művészről nem szoftverhasználóként, hanem egyedi (nem közhasználatra szánt) szoftveralkotóként beszélhetünk

21. Szoftverművészet • ahogy minden kommunikációs csatornának és rögzítési eljárának, hordozó felületnek kialakult a maga sajátos művészeti ágazata (beszélünk fotóművészetről, filmművészetről, rádióművészetről, videóművészetről, tévéművészetről, multimédia művészetről, internetes művészetről, net-artról), úgy a szoftvernek is kialakult a maga művészete, a szoftvert is lehet a művészet tárgyának választani

22. Szoftverművészet • a gépi kódolás korlátozott • de a programozás is kreatív folyamat, a kódolás is lehet személyes és szubjektív alkotói eljárás, a figyelmet a szofver kulturális és társadalmi dimenzióira irányíthatja • a társadalmi folyamatok is gyakran szofverek segítségével zajlanak (elektronikus szavazás, adóbevallás, pénzforgalom, hírközlés), a szofverművészet társadalmokritikai funkciókat is betölt

23. Szoftverművészet • különböző algoritmusokkal létrehozható és módosítható a számítógépes zene, grafika. szöveg (az egyik legkorábbi példa John Cage Roatorio c. zeneműve, Emmett Williams Dante-szövegmodulációja, Brion Gysin Pistol Poem c. hangművészeti alkotása) • de nemcsak a generatív kód, de kódolásként, szofverművészeti alkotáskéntk fogható fel a végrehajtást feltételező formális utasítás is (La Monte Young I. Kompozíció 1963: Húzz egy egyenes vonalat és kövesd)

24. Szoftverművészet • megkülönböztetünk performatív, reflexív (auto-illustrator), hálózati (Rafael-Lozano Hemmer), vizualizációs művészeti szofvert (adatvizualizáció), interaktív environmentet generáló művészeti szoftvert (játékok), autopoetikus szoftvert

25. Média + szoftver = metamédia • akár önmagában nem vizuális természetű kvantált adatok is vizuális megjelenítést nyerhetnek • a leképezés fogalma szorosan összefügg a vizualizációval - valamennyi képzőművészeti ág felfogható leképzésként, amennyiben az egyéni vagy közösség élmények végtelen sorát egyetlen képre, narratívára vagy egyéb művészeti absztrakcióra redukálja • A szoftverek segítségével az adatokat, a régi mádiatárgyakat őj képi formába önthetjük, így a médiát metamédiává alakíthatjuk

26. metamédia • a metamédia tárgy egyszerre rendelkezik a nyelvvel és a metanyelvvel, aze redeti médiastruktúrával (film, építészeti tér, hangsáv) és a szoftvereszözökkel (szerkesztési lehetőségek) • A metamédia logikája összeegyeztethető más esztétikai paradigmákkal (alkalmazható a korábbi kulturális tartalmakra és médiaformákra, a korábbi tratalamakat és médiákat újra lehet mixelni, a leglátványosabb remixek a zenében, az építészetben, a divatban érhetőek tetten, de a globalizázió közegében a nemzeti kultúrák is keverednek, és a poszmédia paradgimájaként értelmezhető)

27. Adatvizualizáció • az adatvizualizációs szofverekkel a végtelen adathalmazokat képi eljárással rendszerezik • ugyanakkor egyetlen adathalmaz képek végtelen számú variációinak kiindulópontja lehet • http://www.visualcomplexity.com/vc/ adatvizualizációs szofverek, gráfok

28. Otto Neurath, Isotype, International Picture Language, London, 1936

29. Adatvizualizáció gráf • a gráf a hálózat leképezése - egy ábra, amely egy átláthatatlan jelenséget láthatóvá tesz, értelmezelementáris grafikai elemekket (vonal, pont használ fel), absztrakt formába süríti a tartalmat • esztétikuma immanens, szépségét matematikai racionalitásának köszönheti - csomópontokkal, húrokkal ábrázol, a gráf funkciót lát el

30. Adatvizualizáció - gráf • Barabási Albert László: Behálózva. A hélózatok új tudománya, Budapest, Magyar Könyvklub, 2003 • a hálózatok és rendszerek a legkülönbözőbb jelenségek esetében is hasonlóan működnek, architektúrájuk sem különbözik jelentősen

31. minden jelenségnek van architektúrája (rendezőelve) • architektúra (latin architectura, görög architekton) eredetileg vezető építőt jelent, de a fogalom kiterjedt mindenre, aminek felépítése van • sejt-, micro-, képi-, dramaturgiai-, társadalmi, DNS-architektúra, weboldal-architektúra, interfész-architektúra

32. Hálózat, skálafüggetlenség, ábrázolás • népszerűségi szabályozó A hálózati növekedés folyamatában az újonnan kialakuló csomópontok prefereálják az előző sok kapcsolódással rendelkező csomópontokat • hálózat biztonsága, hibatűrés: a legtöbb élő rendszer esetében, megmaradnak az alapvető funkciók, a hálózat 80% kiikatatásával sem omlik össze a rendszer (az ember tervezte hálózatok esetében egyetlen rész meghibásodása az egész rendszert megbénítja)

33. Harry Beck: Párizs metrótréképe, 1933

35. Esther Polak Milk Project, 2004 http://www.milkproject.net/

36. Bumblebee, One Hour in Front of the TV

37. ttp://www.lozano-hemmer.com/english/projects/vectorial.htm#exhibitionsttp://www.lozano-hemmer.com/english/projects/vectorial.htm#exhibitions

39. Rem Kolhaas, A jelleg nélküli város

40. Corpora in Si(gh)te - double negatives architecture, 2007 • decentralizált, helyfüggetlen technológia • az augmentált valóság odavonatkozó, releváns információk megjelentésével segítségi az emberek tájékozódását afitikai térben • kapcsolódó adotokkal rétegzett tér