Mezogazdas gi karbonmenedzsment, lehets ges CO2 bev telek a n v ny-termeszt sben s llatteny szt sben A XXI. SZ ZAD J

1. Mezogazdas�gi karbonmenedzsment, lehets�ges CO2 bev�telek a n�v�ny-termeszt�sben �s �llatteny�szt�sbenA XXI. SZ�ZAD �J KIH�V�SAINAK VIZSG�LATI LEHETOS�GE A MEZOGAZDAS�GI V�LLALKOZ�SOK GAZD�LKOD�SI RENDSZER�BEN Kov�cs Attila, egyetemi adjunktus, tan�zemvezeto Szent Istv�n Egyetem, V�llalatgazdas�gi �s Szervez�si Int�zet

2. Egy gazdanap �s a napi gyakorlat gondolat�breszto tanuls�gai � �a k�z�p �s nagybirtokon ma m�r nem szabad, hogy az ido legyen a gazda hanem igenis a gazda intelligenczi�ja van hivatva az idoj�r�s mostohas�gait p�tolni, illetve az ez�ltal okozott k�rokat a minimumra cs�kkenteni.� Baross L,1909.

3. Kock�zat�rz�kenys�g orsz�gonk�nt Magyarorsz�g, Lengyelorsz�g, Spanyolorsz�g �s N�metorsz�g gazd�lkod�i az idoj�r�st �s az ezzel kapcsolatos term�szeti csap�sokat �rt�kelt�k a legkock�zatosabb t�nyezonek, m�g Hollandi�ban az �llatbetegs�gek �s a j�rv�nyok ker�ltek az elso helyre. Ezt Hollandia nagy �llatsurus�ge, illetoleg a kiemelkedoen nagy �llati term�k termel�s indokolja. Az �rak ingadoz�sa minden�tt a m�sodik helyen szerepel, de Magyarorsz�g �s Lengyelorsz�g gazd�lkod�i, teh�t a nemr�g csatlakozott orsz�gok �t�lt�k a legnagyobb hat�s�nak az �rkock�zatot. Megfigyelheto, hogy Magyarorsz�gon az �rt�kes�t�s is nagy, 5 feletti kock�zatot hordoz mag�ban.Magyarorsz�g, Lengyelorsz�g, Spanyolorsz�g �s N�metorsz�g gazd�lkod�i az idoj�r�st �s az ezzel kapcsolatos term�szeti csap�sokat �rt�kelt�k a legkock�zatosabb t�nyezonek, m�g Hollandi�ban az �llatbetegs�gek �s a j�rv�nyok ker�ltek az elso helyre. Ezt Hollandia nagy �llatsurus�ge, illetoleg a kiemelkedoen nagy �llati term�k termel�s indokolja. Az �rak ingadoz�sa minden�tt a m�sodik helyen szerepel, de Magyarorsz�g �s Lengyelorsz�g gazd�lkod�i, teh�t a nemr�g csatlakozott orsz�gok �t�lt�k a legnagyobb hat�s�nak az �rkock�zatot. Megfigyelheto, hogy Magyarorsz�gon az �rt�kes�t�s is nagy, 5 feletti kock�zatot hordoz mag�ban.

4. Alkalmazott kock�zatkezel�si eszk�z�k (a megk�rdezettek %-�ban) Az alkalmazott kock�zatkezel�si m�dszerek nemcsak orsz�gonk�nt, de farmt�pusonk�nt �s gazdas�gonk�nt is l�nyegesen elt�roek lehetnek. A k�rd�seink nagyr�szt a bevezeto fejezetben felsorolt m�dszerek alkalmaz�s�ra ir�nyultak. (Milyen kock�zatcs�kkent�si m�dszereket alkalmaz jelenleg?). A k�rdo�vben t�bb v�lasz is megengedheto volt. A vizsg�lat tanuls�ga szerint a vizsg�lt orsz�gok �tlag�ban a vagyonbiztos�t�s a leggyakrabban alkalmazott kock�zatkezel�si m�dszer. Ezut�n nagyj�b�l azonos gyakoris�ggal ker�lnek eml�t�sre a p�nztartal�kok k�pz�se, n�v�nybiztos�t�s, �s a hitelfelv�tel elker�l�se. A fedezeti �gyletek alkalmaz�sa a legritk�bban alkalmazott m�dszer.Az alkalmazott kock�zatkezel�si m�dszerek nemcsak orsz�gonk�nt, de farmt�pusonk�nt �s gazdas�gonk�nt is l�nyegesen elt�roek lehetnek. A k�rd�seink nagyr�szt a bevezeto fejezetben felsorolt m�dszerek alkalmaz�s�ra ir�nyultak. (Milyen kock�zatcs�kkent�si m�dszereket alkalmaz jelenleg?). A k�rdo�vben t�bb v�lasz is megengedheto volt. A vizsg�lat tanuls�ga szerint a vizsg�lt orsz�gok �tlag�ban a vagyonbiztos�t�s a leggyakrabban alkalmazott kock�zatkezel�si m�dszer. Ezut�n nagyj�b�l azonos gyakoris�ggal ker�lnek eml�t�sre a p�nztartal�kok k�pz�se, n�v�nybiztos�t�s, �s a hitelfelv�tel elker�l�se. A fedezeti �gyletek alkalmaz�sa a legritk�bban alkalmazott m�dszer.

5. Alkalmazott kock�zatkezel�si eszk�z�k orsz�gonk�nt(a megk�rdezettek %-�ban) Hollandi�ban, N�metorsz�gban, Lengyelorsz�gban �s Magyarorsz�gon val�ban a vagyonbiztos�t�s a leggyakrabban alkalmazott m�dszer, ugyanakkor Spanyolorsz�gban ezt megelozik a n�v�nybiztos�t�sok, az �llatbiztos�t�sok �s a hitelfelv�tel elker�l�se. Magyarorsz�gon a p�nztartal�kok k�pz�se �s az �rt�kes�t�si szerzod�sek k�t�se ker�ltek a m�sodik, illetoleg a harmadik helyre. A konzervat�v gazd�lkod�sra utal� p�nztartal�k k�pz�s N�metorsz�gra �s Lengyelorsz�gra is jellemzo. A gazdas�gok k�v�li befektet�s, illetoleg a gazdas�gon k�v�li munkav�llal�s N�metorsz�gban jelentos (50, illetoleg 37 %), m�g a t�bbi orsz�gban ez elhanyagolhat� m�rt�ku. A gazdas�gon k�v�li befektet�sek elmarad�s�nak Magyarorsz�gban, Lengyelorsz�gban �s Spanyolorsz�gban a tokehi�ny lehet az oka, m�g Hollandi�ban feltehetoleg �rdemes a saj�t gazdas�gba befektetni. Az is feltuno, hogy Magyarorsz�gon �s Lengyelorsz�gban nagyon alacsony a n�v�ny- �s �llatbiztos�t�sok gyakoris�ga a t�bbi orsz�ghoz k�pest, ami egyr�szt a t�mogat�s hi�ny�nak, m�sr�szt a kifejezetten mezogazdas�gi c�l� biztos�t� int�zm�nyek hi�ny�nak tudhat� be.Hollandi�ban, N�metorsz�gban, Lengyelorsz�gban �s Magyarorsz�gon val�ban a vagyonbiztos�t�s a leggyakrabban alkalmazott m�dszer, ugyanakkor Spanyolorsz�gban ezt megelozik a n�v�nybiztos�t�sok, az �llatbiztos�t�sok �s a hitelfelv�tel elker�l�se. Magyarorsz�gon a p�nztartal�kok k�pz�se �s az �rt�kes�t�si szerzod�sek k�t�se ker�ltek a m�sodik, illetoleg a harmadik helyre. A konzervat�v gazd�lkod�sra utal� p�nztartal�k k�pz�s N�metorsz�gra �s Lengyelorsz�gra is jellemzo. A gazdas�gok k�v�li befektet�s, illetoleg a gazdas�gon k�v�li munkav�llal�s N�metorsz�gban jelentos (50, illetoleg 37 %), m�g a t�bbi orsz�gban ez elhanyagolhat� m�rt�ku. A gazdas�gon k�v�li befektet�sek elmarad�s�nak Magyarorsz�gban, Lengyelorsz�gban �s Spanyolorsz�gban a tokehi�ny lehet az oka, m�g Hollandi�ban feltehetoleg �rdemes a saj�t gazdas�gba befektetni. Az is feltuno, hogy Magyarorsz�gon �s Lengyelorsz�gban nagyon alacsony a n�v�ny- �s �llatbiztos�t�sok gyakoris�ga a t�bbi orsz�ghoz k�pest, ami egyr�szt a t�mogat�s hi�ny�nak, m�sr�szt a kifejezetten mezogazdas�gi c�l� biztos�t� int�zm�nyek hi�ny�nak tudhat� be.

6. A magyar forr� levegos AAU vagyon nagys�ga Forr�s: Dr. Fogarassy Csaba �s t�rsai., MMSZ m�rlege alapj�n, 2009

7. A mezogazdas�g �s a CO2 kereskedelem Mostohagyerek. Az elm�lt �vekben keletkeztek azok a tanulm�nyok, amelyek bemutatj�k ezen nemzetgazdas�gi �g lehetos�geit az adott orsz�gban. Az eddigi tanulm�nyok a mezogazdas�got (termel�si intenzit�st�l f�ggoen) kb. 30% k�r�li kibocs�t�k�nt kezelik. A Worldwatch Institute 2009-es tanulm�nya szerint ezen �gazaton bel�l ak�r 25%-os megtakar�t�st is el lehet �rni. A bizony�that� �s v�llalhat� megtakar�t�sok a v�llal�si idoszakra azok elad�sa r�v�n �j bev�teli forr�st jelentene a v�llalkoz�sok sz�m�ra. A k�rd�s, hogy milyen m�don lehets�ges az emisszi� megtakar�t�s, �s vajon meg�ri-e ezen v�ltoztat�sok gyakorlati v�grehajt�sa a gazd�lkod�s rendszer�ben?

8. Kulcsfontoss�g� technol�giai elj�r�sok �s gyakorlatok amelyek jelenleg el�rhetok Jobb gazd�lkod�s az arat�sn�l �s a legelokn�l a talaj sz�nrakt�roz�s�nak n�vel�se �rdek�ben; a megmuvelt tozegtalaj �s lebomlott f�ld helyre�ll�t�sa; jobb rizs-termeszt�si technik�k, valamint az �llat-�llom�ny �s a tr�gya kezel�se annak �rdek�ben, hogy cs�kkents�k a CH4-kibocs�t�st; jobb alkalmaz�si technik�k a nitrog�nmutr�gy�kn�l az N2O-kibocs�t�s cs�kkent�se �rdek�ben; c�ltudatos energia n�v�ny-termeszt�s a fosszilis �zemanyagok haszn�lat�nak helyettes�t�s�re; jobb energiahat�konys�g.

9. A technol�gi�k t�pusai A technol�gi�kat sokf�lek�ppen oszt�lyozza a szakirodalom. A h�rom leggyakrabban haszn�lt csoportos�t�si szempont a szakmai tartalom, a term�k l�nyeg�hez val� kapcsol�d�suk �s a versenyk�pess�gben bet�lt�tt szerep�k szerinti.

10. A technol�gi�k szakmai tartalma alapj�n Steele (1989) Term�ktechnol�gia Elvi term�ktervez�s; vevoi ig�nyek azonos�t�sa, term�kspecifik�ci�, eladhat� mennyis�g �s nyeres�g tervez�se. Gyakorlati term�ktervez�s; �j vagy m�dos�tott term�kek tervez�se, esetenk�nt �j tud�son alapul� fejleszt�ssel. Az alkalmaz�s megtervez�se; a vevok egyedi ig�nyeire val� szab�sa a term�knek, vagy annak bemutat�sa, hogy hogyan alkalmas ig�nyeik kiel�g�t�s�re. Az �zembe helyez�s �s a szerviz megtervez�se; a be�zemel�st, karbantart�st �s jav�t�st szolg�l� rendszerek �s elj�r�sok tervez�se. Folyamattechnol�gia Anyagok kiv�laszt�sa, besz�ll�t��rt�kel�s, feldolgoz�s, gy�rt�s Berendez�s �s felszersz�moz�s Anyagkezel�s Gy�rt�rendszerek Minos�gszab�lyoz�s Karbantart�s

11. A technol�gia kapcsol�d�sa a term�k l�nyeg�hez (Trott) Magtechnol�gi�k; a term�k alapfunkci�j�hoz sz�ks�ges technol�gi�k. Kieg�sz�to technol�gi�k; az alapfunkci�t kieg�sz�to, a term�k haszn�lati �rt�k�t n�velo j�rul�kos funkci�k l�trehoz�s�hoz sz�ks�ges technol�gi�k. Perif�rikus technol�gi�k; ezen technol�gi�kkal l�trehozott term�kfunkci�k nem felt�tlen�l sz�ks�gesek a term�khez, de ha megvannak, akkor hozz�j�rulhatnak az �zleti sikerhez.

12. A technol�gia szerepe a versenyk�pess�gben (Little) Alaptechnol�gi�k; k�zismert, az adott ter�leten minden versenyt�rs rendelkezik ezen technol�gi�kkal, a verseny szempontj�b�l ezek nem kritikusak. Kulcstechnol�gi�k; az adott pillanatban vannak a legnagyobb hat�ssal a versenyben elfoglalt poz�ci�ra, aki rendelkezik a technol�gi�val, az versenyelonyh�z jut. Iramdikt�l� technol�gi�k; ezen technol�gi�k k�r�be azok tartoznak, melyek fejlod�s�k kezdeti szakasz�n vannak, �s a lehetos�get hordozz�k magukban a k�sobbi versenyelony kiakn�z�s�ra.

13. A fenti technol�giai csoportos�t�sokat Pataki az al�bbi �br�n felt�ntetett m�don kapcsolta �ssze

14. Techno-portf�li� A strat�giai d�nt�sek meghozatal�t seg�tik a k�l�nb�zo portf�li� elemz�sek. Ezen elemz�seket adapt�lni lehet technol�gi�k elemz�s�re is. A techno-portf�li� elemz�seket Pataki k�t csoportba sorolja: Tiszta technol�giai portf�li�k, amelyek mindk�t dimenzi�ja technol�giai jellegu. Vegyes �zleti-technol�giai portf�li�, amelynek �zleti �s technol�giai dimenzi�ja is van. Ez ut�bbi v�ltozat eset�ben megjelennek a h�romdimenzi�s elemz�sek is.

15. Tiszta technol�giai portf�li� elemz�s elvi fel�p�t�se

16. K�lts�g-Haszon elemz�s m�dszertana a hagyom�nyos elemz�sekhez k�pest Klasszikus elemz�s Beruh�z�si �sszeg ? Teljes beker�l�si �rt�k �venk�nti j�vedelem ? A beruh�z�s �ltal okozott muk�d�s v�rhat� bev�teleinek �s k�lts�geinek k�l�nbs�ge K-H elemz�s Beruh�z�si k�lts�g ? Csak az eredeti technol�gi�hoz k�pesti t�bblet k�lts�geket tartalmazza �venk�nti t�bblet eredm�nyek ? Az eredeti technol�gi�hoz k�pest okozott t�bblet k�lts�gek, k�lts�g megtakar�t�sok, illetve t�bblet termel�si �rt�kek egyenlege

17. Az 5,1 t/ha-os term�s�tlag tanuls�gai Talajelok�sz�t�s m�lykultiv�torral (TV 1) illetve sek�ly t�rcs�z�ssal (TV 2) K�lts�gmegtakar�t�s a TV 2 eset�n 3 250 Ft/ha N�v�ny�pol�s, t�panyag ut�np�tl�s a k�t v�ltozat est�ben azonos T�bblethozam a TV 2 eset�n 3,2 t/ha! A K-H elvu kalkul�ci� alapj�n a j�vedelem k�l�nbs�g 81 650 Ft/ha! A CO2 egyenlegben bek�vetkezett v�ltoz�s -2,02189 t/ha(MEGTAKAR�T�S)!

18. A kalkul�ci� r�szletez�se 1.

19. A kalkul�ci� r�szletez�se 2.

20. �tlagadat vs. Kl�mak�r enyh�to szeml�letm�d hat�sa

21. Szimul�ci� futtat�sa a probl�m�ra

22. Tanuls�gok levon�sa Felt�telezve a j�voben a kedvezo �s kedvezotlen idoj�r�si k�r�lm�nyek azonos elofordul�si val�sz�nus�g�t a technol�gi�k kever�se mindenk�pp hozz�j�rul a term�singadoz�s kik�sz�b�l�s�hez A kever�s hat�s�ra a legjobb technol�gi�hoz k�pest ugyan 1 t/ha-os kies�s tapasztalhat� a CO2 egyenlegben, de mivel a technol�gi�k kever�se nem j�r j�vedelem kies�ssel (felt�telezve a hozamok ilyen m�rt�ku v�ltoz�s�t), m�g �gy is el�rheto 0,5-1 t/ha-os javul�s felt�telezve a m�lymuvel�si m�dot, mint �bev�lt gyakorlatot� �j bev�teli forr�shoz juthat a v�llalkoz�s, ha a megtaka-r�t�sokat eredm�nyezo int�zked�seket bev�llalja meg-hat�rozott idoszakra, �s a CO2 megtakar�t�sokat �rt�kes�ti(1t/ha * 14 EUR/t * 280 Ft/t = 3 920 Ft/ha)

23. Esettanulm�ny 2

24. V�llalati szintu kalkul�ci�s elj�r�s k�vetelm�nyei Egy adott tev�kenys�g eset�ben kalkul�lni lehessen annak CO2 kibocs�t�si/megtakar�t�si �rt�k�t, a term�k elo�ll�t�s m�dja szerint lehessen differenci�lni a tev�kenys�geket, vegye figyelembe az adott gazdas�g termel�si t�nyezoinek saj�toss�gait, kapacit�sait, alkalmas legyen a nemzeti lelt�rral val� egyeztet�sre, egy adott t�tel a rendszeren bel�l csak egyszer sz�mol�djon el, lehetos�g legyen vizsg�lni a kapacit�s bov�t�seket, fejleszt�seket, vegye figyelembe a c�lkituz�sek k�z�tt a CO2 egyenleg, valamint a j�vedelem v�ltoz�sainak vizsg�lat�t.

25. R. A. Howard probl�mat�r modellje Egy ilyen rendszer muk�d�se alapvetoen t�bbv�ltoz�snak tekintheto, teh�t az 1, 2, 3, 5 elj�r�sok elvethetok. Az idot�nyezo szempontj�b�l meg�llap�that�, hogy t�bbs�g�ben olyan folyamatokat kell �sszehasonl�tanunk, ahol az alapciklus egy �v �llapot�ra visszavezetheto. Ugyan vannak un. �letciklus kalkul�ci�k (l�sd f�s sz�r� �ltetv�nyek, vagy �velos l�gysz�r�ak), de ebben az esetben is egy �tlagos �v kisz�m�t�sa t�rt�nik meg. Teh�t kiesnek a 7, 8 elj�r�sok is. A v�letlen szeru hat�sok modellbe val� illeszt�s�hez olyan m�rt�ku inform�ci�kra lenne sz�ks�g, amely jelenleg nem �ll rendelkez�sre, illetve a jelenlegi gazd�lkod�si gyakorlat �s kialakult tulajdonszerkezet nehezen tudn� produk�lni, ez�rt elvetett�k a 6-os elj�r�st is. �gy maradt a matematikai programoz�s, mint m�dszer a modell muk�d�s�hez �s CO2 kalkul�ci�hoz.

26. T�bbc�l�s�g vagy parametriz�l�s?

27. Az elsodleges v�llalati modell elvi fel�p�t�se

28. K�sz�n�m a figyelm�ket!