Szociálpolitikai és esélyegyenlőtlenségi helyzetkép Magyarországról

1. Szociálpolitikai és esélyegyenlőtlenségi helyzetképMagyarországról Sziklai István LIGA szakszervezet 2009. november 10.

2. Amiről szó lesz… • Főbb trendek (EU – Magyarország) • Jövedelemegyenlőtlenség, szegénység • Demográfia • Foglalkoztatási helyzet – munkanélküliség • A foglalkoztatási és szociális ellátórendszer összehangolása • Uniós példák • Hazai gyakorlat • Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?

3. „…nem lehet köztársaságot teremteni ott, ahol a polgárok között nagyok a különbségek.” Niccoló Machiavelli, 1469 - 1527

4. Jövedelemegyenlőtlenségek az EU-ban • Magyarország a jövedelmi egyenlőtlenségek és relatív szegénység szempontjából az EU középmezőnyébe tartozik. • A balti országokban és Lengyelországban nagyobb az egyenlőtlenségek mértéke, mint nálunk, Szlovéniában és Csehországban alacsonyabb. • Az EU-ban a volt szocialista országokban a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek: csak a leggazdagabb tized él az európai középosztály életszínvonalán (kivétel: Csehország és Szlovénia). • Magyarországon és a többi kelet-európai országban az iskolázottság szerepe a legjelentősebb az egyenlőtlenségek alakításában. A foglalkoztatás hatása is számottevő, az életkor szerepe elhanyagolható. Forrás: TÁRKI, 2008.

5. A jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység trendjei Magyarországon, 1987-2007 A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) Szegénységi ráta (%) Forrás: Tóth, 2008.

6. A (jövedelem) szegénység alakulása Magyarországon • 1996-ig: az egyenlőtlenségek, a szegénység kiterjedtsége és mélysége is nő • 1996-2003: az egyenlőtlenségek és a szegénység mélysége tovább nő, a szegénység kiterjedtsége azonban már nem • 2003-2007: az egyenlőtlenségek és 2005-től a szegénység mélysége is csökken • A szegénységbe kerülés legfontosabb meghatározói: • a háztartásfő • iskolázottsága, • munkaerő-piaci helyzete, • etnikuma (cigányság) és • a háztartás összetétele • 3 vagy több gyerek • egyedülálló szülő Forrás: Gábos, 2008.

7. Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban, 2006. férfi nő EU-hoz képest lényegesen kisebb az alacsony végzettségűek foglalkoztatása. A régióhoz képest a férfiaknál kedvezőtlenebb a foglalkoztatási helyzet.

8. Előrejelzések Az idősek száma és aránya növekszik.Az egészségügyi és szociális gondozási – ápolási szükségletek nőnek, megváltoznak! A munkaképes korúak száma jelentősen csökken, 2050-ig kb. 2 millió fővel. A munkaképes korú lakosság száma jelenleg kb. 7 millió fő, 2050-re 5,2 millió lesz. A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik 2000-2050 között. A fiataloknál néhány évtized múlva minden ötödik gyerek roma lehet. (Jelenleg az iskolába beíratott gyerekek 15%-a roma.) Az egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családban. (A mintegy 2,3 millió éves korú gyerek közel egyharmada (700 ezer fő) kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást.)Emelkedik az egyszülős családok aránya.

9. A lakónépesség számának változása a kistérségekben, 2001-2021

10. A foglalkoztatottak lakónépességhez viszonyított aránya 2001 Készítette: Bihari Zsuzsanna, MTA RKK TKO

11. Leszakadó társadalmi rétegek • Alacsony iskolázottságú, szegény társadalmi rétegek fokozódó leszakadása. Válságtünetek: - foglalkoztatási lemaradás (lásd következő dia) - az iskolázatlanság újratermelődése - várható élettartam: növekvő egyenlőtlenségek 2. Az iskola szerepe / a társadalom alsó 20-25 %-a - alapkészségek hiánya - szélsőséges egyenlőtlenségek - szélsőséges iskolai szegregáció 3. A szegregáció hozzájárul a hátrányok újraterme-lődéséhez Forrás: Kertesi, 2009.

12. Férfiak 30 éves korban várható élettartama Magyaror- szágon iskolai végzettség szerint (5éves mozgó átlagok) év Diploma 48 46 Középfok 44 42 Országos 40 38 8 osztály 36 34 32 0-7 osztály 1988 2000 1990 1992 1994 1996 1998 2002 Forrás: Kovács K. –Hablicsek L. (2006)

13. A szociális és a foglalkoztatási szolgáltatások szervezeti kapcsolatainak átalakítása az EU egyes országaiban I. • Az Európai Únió számos országában az elmúlt években jelentős és radikális reformokat hajtottak végre a meglévő szociális, illetve foglalkoztatási ellátó rendszerek átalakítása érdekében. • A gazdaság nem megfelelő versenyképessége miatt (is) tartósan magas munkanélküliségi/inaktivitási ráta alakult ki, a korábbi foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban ennek korriglására alkalmatlannak bizonyultak. • Jelentős társadalmi és intézményi feszültségek alakultak ki a szociális és foglalkoztatási eszközök határmezsgyéjén élők tömeges és tartós jelenléte miatt, az intézmények diszfunkcionális működése nem nyújtott kielégítő perspektívát a kialakult helyzet megváltoztatására. • A gazdaság versenyképességének növelése és a társadalmi feszültségek (és passzív kiadások) csökkentése érdekében teret nyert a „munkát segély helyett” politikák létjogosultsága, az inaktívvá válás lehető megelőzése, visszafordítása. Lásd „Út a munkába” program. • Széles körben elterjedt az a felismerés – látván a kialakult intézmények, eszközök hatékonyságának elégtelenségét -, hogy az eddigi korrekciós támogatási rendszerek túlbonyolítottak, összehangolatlanok, nem elég célirányosak, miközben jelentős forrásokat emésztenek fel, sokszor elvész maga a problémamegoldás, az ügyfél a pénzbeli transzferek és a jóléti szolgáltatások hálójában, vagy éppen el sem jut ezekhez az eszközökhöz. Lásd a szociális és foglalkoztatási rendszer integrációja.

14. (régi) Új utak és gyakorlatok • Dán rugalmas-biztonsági modell, az átmenetek biztonsága: rugalmas munkaerőpiac, aktív munkaerőpiaci politika, bőkezű szoc. ellátórendszer, az aktivitás elvárása és ösztönzése, népfőiskolák • Francia „terápia helyett prevenció”: az AFSZ „aktív” lépései, ügyfelek megszólításának kötelezettsége, új típusú felmérés (swot típusú) személyre szabott cselekvési terv (korábbi RMI- minimális beilleszkedési támogatás) • Angol kategorizálási rendszer (Profiling), Job Centre Plus irodák, gyakori visszahívás, foglalkoztathatóság és motivációs szint koordinátarendszerében kategorizált ügyfél, eltérő rizikófaktorú csoportok, aktív eszközök 6 hónap után, sikerdíj a tartósan munkában maradók esetében, teljesítménymutatók a JCP-nál, munkáltatói kapcsolattartó • Német bon rendszer az állami, piaci és nonprofit szektor „versenyeztetésére” az elhelyezés és tartós munkahelymegtartásért • Osztrák „szociálökonómiai üzemek” a foglalkoztathatóság munkavégzés közbeni fejlesztésére (tranzitfoglalkoztatás) • …………………………… és atipikus foglalkoztatási formák

15. EU-s fejlesztések- Új megközelítés a szociálpolitikában! • A szociális ügyek az EU-s terminológiában a foglalkoztatással kapcsolódnak össze (alapvetően gazdasági célú unió) • - a foglalkoztatás, gazdasági aktivitás előmozdítása elsődleges • - együttműködés a foglalkoztatáspolitikával, integráció a munkaüggyel, • Hosszú távú építkezés, a beruházás (megtérülés) szempontjainak felismerése és elfogadtatása (a forrástervezés és felhasználás tudatossága) • - stratégiai tervezés minden szinten (országos, regionális, helyi), teljes körűen (helyzet – cél – eszköz) • - számszerűsített teljesítmény- illetve eredménymutatók mérése • - fenntarthatóság (jogszabályi környezet, finanszírozhatóság) A támogatások elsősorban az aktív korú emberek foglalkoztatását célozzák!

16. A munkaügyi és szociális szolgáltatások együttműködésének gátjai Magyarországon • Eltérően szervezett rendszerek • Felülről vezéreltek, az ellátások és szolgáltatások tervezése nem az egyéni, területi szükségletek alapján történik, • A szükségleteket és igényeket nem párosítják – rugalmatlanok a szolgáltatások, • Eltérő hagyományok, • Eltérő tudások, ismeretek, módszerek, gyakran elavultak is, • Tömegesség képzete – nem személyorientált

17. Gátak a munkaügyi intézményrendszerben • Hatósági feladatok és szolgáltatás egyszerre vannak jelen a rendszerben, • Módszerei, gyakorlatai a motivált álláskeresőkre adekvátak, • az aktív foglalkoztatásból kikerülők számára szerveződött: álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik • 18/2005(X.188.) FMM rendelet 2. § 2. bek., 4. § 1. bek.: aktív munkahelykeresőnek az tekinthető aki 30 napon belül képes,  és kész munkába állni. Aki erre nem képes, vagy elveszti ezen képességét, azt törölni kell a nyilvántartásból!

18. Gátak a munkaügyi intézményrendszerben • az inaktív, a munkaerőpiactól tartósan kiszorult emberekkel gyakran semmilyen kapcsolata sincs.Ha van, akkoreszközei nincsenek. • a munkanélküliek jelentős rétegei meg sem jelennek a regisztráltak körében, vagy egy év után elveszítik jogosultságukat, a továbbiakban róluk a hálózat egyáltalán nem gondoskodik, a munkaerőpiac számára széles tömegek tűnnek így el. • fontos különbség a szociális ellátórendszerrel szemben: azonosan szabályozott, egységes nyilvántartások

19. Gátak a szociális szolgáltatásokban • A szolgáltatások és ellátások nem szükséglet -specifikusak, szűkmarkúak, ugyanakkor pazarlók • A szolgáltatások kevésbé a rászorulók szükségleteitől/ igényeitől, hanem a szolgáltatók lehetőségeitől függnek. • Szűkös szolgáltatáskínálat, rossz hozzáférési esélyek, • Intézményrendszere rendkívül heterogén, egyidejűleg van jelen diverzifikáltságés a központosítás iránti igény • nincs egységes nyilvántartási rendszer, • kiépítettség, felszereltség, szakmai felkészültség eltérő, • szolgáltatások egymást erősítő funkciója hiányzik, • „elkallódnak” azok, akik leginkább rászorulnak a célzott és összehangolt segítésre. • Nincs együttműködés a szolgáltatások között • Szűk körű, eseti az „intézményi szintű” deklaráltegyüttműködés is, • Módszerbeli eltérések, definíciós problémák, • Társadalmi integráció igénye, munkaerő-piaci integrációnélkül.

20. Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?(ami az eddigi vitákból, gyakorlatokból tudható…) • Sem a probléma sem a kezelési mód nem újkeletű (évszázadok óta mindig visszatér, az eszközrendszere is nagyon hasonló: szankció, kényszermunka, moralizálás, egyéni felelősség hangsúlyozása a gazdasági problémák megoldása helyett • Mindig az egyéni felelősség hangsúlyozása • Meghatározott politikai helyzetben kerül újra elő, része a mindenkori kormány játszmáinak • A munkaerőpiac működésének hibájából, és az ezt rosszul kezelő társadlami, politikai stratégiákból adódik • A munkanélküliséget soha nem sikerül megoldani erőszakos eszközökkel • Mértékét csak politikai szintéren meghozott gazdasági döntések tudják hatékonyan befolyásolni • Kizárólag komplexen kezelhető gazdasági, pénzügyi és bérpolitikai kérdés • Ezen korszakokban a munkahelyek jobban hiányoznak, mint a munkavállalói hajlandóság • A munkaerő-piaci és a jóléti intézményrendszer, ill. támogatások túlterhelődnek a megoldatlan gazdasági problémák miatt; valamint az erejüket, kompetenciájukat meghaladja a kötelező cselekvés kényszere Forrás: Csoba, 2009.

21. Inségdomb - Nagykálló Az 1780. évi párját ritkítóan nagy szárazság idején a szegénység a mezőváros akkori földesurához fordult kölcsöngabonáért. Kállay - a hagyomány szerint - csak azzal a feltétellel volt hajlandó kenyeret adni a szorult helyzetbe került lakosságnak, ha az a kamat fejében dombot emel, s a tetejére kilátót ácsol számára. A jobbágyősök keze munkájával így épült fel a kilátó, s keletkezett" …a talicskával, mosóteknővel, dézsával, szakajtóval, köténnyel" összehordott 12 méter magas halom. Köszönöm a figyelmüket!