Verseny és Szabályozás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 2013. szeptember 25.

1. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot érintő vállalati önszabályozás perspektívái Verseny és Szabályozás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 2013. szeptember 25. Dr. NAGY, Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens SZTE-ÁJK, BME-GTK

2. Bevezetés • Kutatás célja: • önszabályozás külső feltételei: mikor alkalmas eszköz? • önszabályozás belső feltételei: hogyan alakítsuk ki az önszabályozást? • Területileg lehatárolt vizsgálódás: fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok. • Apropó: UCP Irányelv és Fttv. elismeri és státuszt biztosít az önszabályozásnak. • Állami szabályozás – társszabályozás – önszabályozás.

3. Előnyök és hátrányok! • Előnyök: • „Jobb” szabályozás, iparági szaktudás, nagyobb rugalmasság; • Szabályérvényesítési hatékonyság; • Növelheti a szabályok elfogadását, az önkéntes szabálykövetést. • Hátrányok: • Nem mindig hatékony; • Nem mindig terjed ki minden vállalkozásra; • Pártosság, egyoldalú iparági befolyás; • Versenykorlátozó lehet.

4. Külső feltételek: érdekeltség! • Vállalkozások: • Politikai érdekeltség: az állami szabályozás megelőzése, fenyegetettség. • Gazdasági érdekeltség: külső gazdasági hatások. • Rövid kontra hosszú távú gondolkodás. • Fogyasztók: magasabb védelmi szint. • Hatóság: tehermentesítés.

5. Belső feltételek • Részvétel a szabályalkotásban (a kiegyensúlyozott eredmény biztosítása érdekében). • Függetlenség: független szervezet, vitarendező testület. • Tájékoztatás/Nyilvánosság: ismertség a fogyasztók körében és a nyilvánosság használata a szankcionálás során. • Kikényszerítés/ellenőrzés: monitoring, vitarendezési/kikényszerítési mechanizmus

6. Köszönöm a figyelmet, várom kérdéseiket! Dr. NAGY, Csongor István tanszékvezető egyetemi docens Tel: +36 70 382 36 53 E-mail: nagycs@juris.u-szeged.hu