Zászlók A magyar zászló eredete és története Zászló-etikett

1. ZászlókA magyar zászló eredete és történeteZászló-etikett Nemzetközi etikett és protokoll Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Csikós Eszter GM-2006 eszter.csikos@gmail.com

2. Mi is az a zászló? A zászló egy rugalmas, hajlékony szövetdarab, amelynek egyik széle rögzítve van, hogy a többi része szabadon loboghasson a levegőben; jelzésre vagy díszítésre szolgál. A zászlók a népek életének és törekvéseinek különös kísérője és tanúja. A jelképek szentek, s közöttük is az egyik legszentebb a nemzeti lobogó, amely minden ember szívének kedves. Az emberiség története során a zászlók fontos szerepet játszottak a kulturális és nemzeti azonosságérzet kifejezésében és a kommunikációban. Az ezer évvel ezelőtti csaták standardjai és a mai futballmeccsek zászlószínekre festett arcú szurkolói azonos jelentésűek: mindegyik esetben egy meghatározott embercsoport juttatja kifejezésre a környezet más csoportjaitól való elkülönülését.

3. Történelmi zászlóalakok

4. Modern zászlóalakok

9. Funkció szerint • Nemzeti felséglobogó • Nemzeti lobogó • Nyugalmazott tengerésztiszti zászló • Fehér zászló • Lándzsazászlócska • Révkalauzzászló • Rangjelző zászló • Szolgálati zászló • Jelző zászló • Állami felségjel • Állami zászló • hadilobogó • Légierő zászlaja • Katonai zászló • Polgári repülésben használatos zászló • Városi zászló • Polgári zászló • Parancsnoki árbocszalag • Hadi árbocszalag • Udvariassági zászló • Megkülönböztető zászló • Fanion • Guidon • Ház zászló

10. Használat szerint • Felvonuló zászló • Fehér zászló • Asztali zászló • Trombitazászló • Banner • Bannerol • Autózászló • Udvariassági zászló • Dobzászló • Beltéri zászló • Orrzászló • Kopjazászló • Kültéri zászló

11. Zászlóanyagok • Damaszt - mintás szövésű kelme; nevét attól a finom, mintás anyagtól örökölte, amelyet Damaszkuszban szőttek a középkorban. A valódi damaszt eredetileg selyemből készült, de az elnevezést egyre inkább a jellegzetes mintára használták, függetlenül attól, hogy a kelmét milyen szálból szőtték. A kelme alapját vászonkötéssel szövik, a lánc- és a vetülékfonal egymásra merőleges, emiatt az anyag itt nem csillog, mint a selyemfényű részeken. • Kalikó - Finomabb, gyakran nyomott mintás, vászonkötésű pamut szövet. Erős, merev és fényesre kikészített pamut-, len v. féllen textilanyag védőkötény v. könyv kötővászon céljára (az indiai Calicut [e: kaükut] város nevéből). • Műselyem - Cellulózból készült textilszál, amelyet először 1892-ben állítottak elő. • Nejlon (nylon) • Pamut - A pamutot a gyapot nevű növény (mályvaféle) tokterméséből kipattant magszálakból szövik. Általában 30 szem mag az átlagos termés és minden maghoz 2000-7000 gyapotszál tartozik. A gyapotszálakból nyert pamut szálakat fonási eljárásokkal alakítják fonallá.

12. Poliészter - A poliészterek a polimerek családjába tartozó, rendkívül hosszú molekulák. Miden poliészter molekula több ezer atom hosszú, ezért a poliészter szál olyan kis kötélhez hasonlítható, amelyet mikroszkopikus, egymásba gabalyodott spagettiszálakból készítenek. • Selyem - állati eredetű szál; rovarok választják ki gubó vagy háló készítéséhez. Az iparban szinte kizárólag annak a gubónak a szálát használják, amelyet a Bombyx nembe tartozó selyemlepkék, nevezetesen a B. mori hernyói termelnek. • Sendallum • Szitaszövet - a szitáló gépeknek gyapjú-, nyers selyem- és drótszövet-bevonata. A gyapjú- s nyers selyem-szitaszövetek gaze-szövetek, a drótszövetek ellenben vászonkötésűek. • Tafota - a hasonlónevű alapkötéssel készült selyemszövet neve a textiliparban. Sűrűsége igen változó. A ritkább szövésűt bélésárúnak, a sűrűbb szövésűt ruhaszövetnek használják. • Vászon

13. A magyar zászló

14. A magyar zászló a magyarság egyik nemzeti jelképe, egyben a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe. Az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. Színei a korábban rögzült címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), ebben az összeállításban nemzeti színekként értelmezve a reformkorban jelentek meg.

15. Piros-fehér-zöld – Miért pont ez?Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek című műve szerint Az új hazát kereső magyarságnak is voltak zászlai, minden törzsnek a sajátja. Kézai Simon, IV. László XIII. századbeli udvari krónikása szerint a magyarok Géza fejedelem koráig turulos zászló alatt harcoltak. A Képes Krónika festője viszont a magyar királyoknak kettőskeresztes, vörös-fehér csíkú zászlókat adott a kezébe. Szent István zászlóhasználatánál német befolyás hatott, mivel Bajorországból nősült. (A német császárok a XIII. század közepéig bíbor zászlót használtak, nyelén római sassal. István jelképe a kereszt volt.) Zászlaja, ha valóban német mintára készítették – rúdja hegyén kereszttel ellátott, vörös színű lobogó lehetett.

16. A Képes Krónika ábrázolásai szerint: Az őstörténetben vörös alapon fekete turulmadár-mintás zászlónk volt. A XI-XII. században : • Vörös lobogó, zöld hármas halmon álló ezüst kettős kereszttel • Vörössel és fehérrel hétszer vágott (4 vörös-4 fehér csíkú) Mátyás király idejében (Bonfini szerint) „minden csapatnak megvolt a maga zászlaja”, viszont a kettős kereszt, a Corvin-ház hollómintája - a legyőzhetetlen magyar nemzet jelképe, Dalmácia jelképe – a vágások, és a cseh királyság és Ausztria jelvényei voltak a „fő zászlón”. Corvin Mátyás Bécsbe viszont vörös alapon a cseh oroszlán, a vágásos magyar címer és a Hunyadi ház hollója alatt vonult be. (Mátyás a függőpecsétek sodratain használja a piros-fehér-zöld színt.)

17. Dózsa György zászlaja fehér volt, közepén nagy, vörös kereszttel. Mohácsnál Drágfy János, országbíró tartotta a zászlót, mely egyes történészek szerint fehér alapon, mások szerint világoskék alapont volt Szűz Mária mintás (avagy máriás). 1601-ben Basta román vajda 72 lovassági és 36 gyalogsági zászlót zsákmányolt Báthory Zsigmondtól, melyek között voltak vörös, fehér, zöld, kék, sárga, ibolyaszínű, de vörös-fehér, vörös-kék, vörös-sárga és fehér-kék is. Előfordult egy többszörösen vágott vörös-fehér-zöld színű is.

18. Az első, kétszer három színű zászlót 1601-ben a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek. Hat csíkjának színrendje: vörös, zöld, fehér, vörös, fehér, zöld volt. József nádor és Pavlovna, orosz felesége Nógrád megye zászlaját díszítette fel nemzetiszín-szalagokkal. 1814-ben a pesti hajósok céhes zászlajain is láthatóak ilyen szalagok. A magyar történelemben első ízben a győztes forradalom, 1848 mondta ki nemzeti színeink, a piros-fehér-zöld törvényes használatát. Ami addig történt, szokásjog volt csupán.

19. 3 féle zászlót különböztetünk meg az 1848-49-es korból: • Hadi zászlók, csapatzászlók, egyik oldalukon a koronás (‘49 tavaszától koronátlan) kiscímerrel, a másikon a vármegye illetve város címerével vagy más képpel. • Piros-fehér-zöld nemzeti zászló, melyet a közhivatalok, a polgárság és a nemzetőrség használt. • Republikánus csapatok nemzetiszín-szalaggal díszített vörös zászlaja.

20. A világosi fegyverletétel után a tervszerű emlékpusztítás következtében kevés ereklye maradt meg, annyit viszont tudunk, hogy Rákóczi szabadcsapat zászlaját Teleki Blanka készítette el, mely vörös alapon, zöld díszítéssel a szélein selyemből készült, egyik oldalán „Óh, ha te élnél Rákóczy!”, másikon „Hazádnak rendületlenül.” felirattal. A Bach-korszakban Haynau 1949. július 19-én törvénybe iktatta, hogy „életét veszti az, aki forradalmi jelek viselésével (háromszínű szalag, vörös toll) a pártütést segíti”. A kiegyezés hivatalosan visszaállította a magyar szín- és címerhasználatot.

21. Honfoglalás – 896 Feszty Árpád – A magyarok bejövetele (részlet) 1894 Munkácsy Mihály – Honfoglalás (részlet) 1893

22. Szent István zászlaja1000-1038

23. Az Árpád-házi királyok által használt árpád-sávos zászló1000-1301

24. Az Árpád-házi királyok által használt kettős-keresztes zászló 1000-1301

25. Az Anjou-k zászlajaÁrpád-sávok és Anjou liliomok 1307-1395

26. Hunyadi János kormányzó zászlajaA törökverő Hunyadi János 1446-1453 között volt kormányzó a kiskorú V. László mellett. Az 1456. évi nándorfehérvári diadal után  pestisben halt meg.

27. Mátyás király zászlaja 1458-1490

28. A Fekete sereg zászlaja

29. A Dózsa parasztfelkelés zászlaja 1514-bőlKeresztes zászló

30. Bocskai István fejedelem zászlajaErdély fejedeleme 1604-1606, Magyarország fejedelme 1605-1606

31. Bethlen Gábor fejedelem zászlajaErdély fejedelme 1613-1629

32. Zrínyi Miklós zászlaja1664

33. Thököly Imre fejedelem zászlajaFelső-Magyarország fejedelme 1682-1685, Erdély fejedelme 1690

34. II. Rákóczi Ferenc zászlajaErdély fejedelme 1704-1711, Magyarország vezérlő fejedelme 1705-1711

35. A kuruc lovasság zászlaja 1706 

36. 1848-as honvéd zászlóNe bántsd a magyart!

37. Magyar zászló 1867-1918, az Osztrák-Magyar Monarchia idején.

38. 1935-ös magyar gyalogsági zászló

39. 1956-os emlékzászló Dicsőség a legyőzötteknek (Gloriavictis)

40. III. Béla az ún. Árpád-sávos zászlóval a Képes Krónikában. Magyar zászlós bélyegek

41. Egy XIX. Századi romantikus értelmezés szerint: A vörös szín az erőt, a fehér szín a hűséget, a zöld szín a reményt jelképezi.

42. Amiket manapság használunk… 1:2 arányú alap zászló 1:2 arányú állami zászló 3:4 arányú hadi zászló 3:4 arányú tengerészeti zászló 3:4 arányú haditengerészeti zászló Forrás: wikipedia.hu

43. Pirosok, fehérek, zöldek – máshol A bolgár zászló, melyben a fehér képviseli a békét, a zöld jelképezi a bolgár föld termékenységét a piros pedig az emberek bátorságát. Olaszország zászlajában a zöld a reményt, a fehér a hitet, a piros pedig a könyörületességet, emberszeretetet szimbolizálja. Kuvait zászlaja zászló pánarab színeket mutatja. A fekete a csatmezőn legyőzött ellenséget jelképezi, a vörös az ellenség vére az arab kardokon. A zöld a termékeny földre, a fehér az arabok nemes tetteire utal. Madagaszkár zászlaja, ahol a fehér az eszmék tisztaságát, a vörös a függetlenséget, a zöld a reményt és a boldog jövőt jelképezi. A mexikói zászlóban a színek a reményt (zöld), a tisztaságot (fehér) és a vallást (vörös) jelképezik. Forrás: wikipedia.hu

44. Mindenhol nemzeti szín. Mindenhol magyar. A három szín ennek az országnak és népnek, ha nem is egyedüli, de vesztett csatáin, elbukott forradalmain, temetőin, sírjain, fakeresztjein átsugárzó, eltéphetetlen összetartozását és méltóságát hordozó gyönyörű szimbóluma: „Sokaknak mindegy, ott van-e. De senkinek, ha nincsen ott.” részlet Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek c. könyvéből Kép: Moizes Gábor

45. Zászló-protokoll A zászló-etikettnek nincs nemzetközi szabályozása, de az egyes országok által elfogadott szabályok annyi közös elemmel rendelkeznek, hogy általános irányelvek megfogalmazhatók. A szabályokban némi eltérés mutatkozik a belföldi használat és a nemzetközi fórumokon történő használat vonatkozásában. Az alapszabály mindkét esetben az, hogy az egymás mellett megjelenő zászlóknak egyforma szélesnek kell lenniük, és külön zászlórúdra kell felvonni őket, illetve yardarmmal* ellátott zászlórúd esetében külön felhúzó-kötélre. Egy felhúzó kötélen egynél több zászló elhelyezése helytelen. (*a zászlórúd legkülső része, ahová az emelő-szerkezet van rögzítve)

46. A legtöbb országban a következő belső szabályzatot követik: • A zászlónak szabadtéren napfelkeltétől napnyugtáig kell lobognia, rossz időjárású napokon azonban nem kell felhúzni. Éjszaka is loboghat, amennyiben megfelelően megvilágítják. • A zászlót fürgén kell felhúzni, és lassan kell levonni. • A zászlót mindig megfelelő tisztelettel kell kezelni. Sosem érhet földhöz, padlóhoz, nem eshet vízbe. Soha nem szabad vízszintesen vinni – szabadon kell lobognia, függőlegesen kell tartani. Asztalterítőnek, szék- és egyéb kárpitnak használni tilos, továbbá nem használható tárolásra, szállításra és csomagolásra sem.

47. A nemzeti zászló nem jelenhet meg alárendelt pozícióban más zászló mellett. • A nemzeti zászló elsőbbséget élvez minden más zászlóval szemben. • Amikor más szuverén államok zászlaival együtt vonják fel, a zászlókat azonos méretű, külön rúdon kell elhelyezni. • A zászlóknak azonos méretűnek, illetve azonos szélességűnek kell lenniük, és azonos magasságba kell felvonni őket. • A többi nemzet zászlaját az adott ország nyelve szerinti alfabetikus sorrendben kell elhelyezni.

48. Amikor két zászlót húznak fel egymás mellett, a nemzeti zászlónak a rúddal szemben álló megfigyelő bal oldalán kell megjelennie. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, amikor úgy helyeznek el egy nemzeti zászlót egy másikkal együtt, hogy a zászlórudak keresztezik egymást; ilyenkor a nemzeti zászló rúdjának elöl kell lennie. • Három zászló elhelyezésekor a nemzeti zászlónak középen kell megjelennie. • Négy zászló elhelyezésekor a nemzeti zászlónak a megfigyelőtől balra, első helyen kell megjelennie. Az ábrán a szürke színű zászló a nemzeti lobogó.

49. Öt vagy több egymás mellett elhelyezett zászló esetében két nemzeti zászlót kell alkalmazni, a sor mindkét végén egyet. • Félkörben elhelyezett zászlók esetében a nemzeti zászlónak kell középen lennie. • Körben elhelyezett zászlók esetében a nemzeti zászlónak közvetlenül az épület vagy stadion főbejáratával szemben kell megjelennie.

50. Az együtt felvont zászlók sorrendjét a következő hierarchia határozza meg: • Nemzeti zászló • Területi vagy tartományi zászló • Megyei, gyülekezeti vagy közösségi zászló • Városi zászló • Szolgálati zászló (pl. rendőrségé, tűzoltóságé) • Egyéb zászló (egyetemé, egyéb oktatási intézményé, vállalaté, sportklubé, stb.)