600 likes | 757 Views
Közpénzügyi Alapok → államháztartási ismeretek …. dr. Gárdos Csaba c. egyetemi docens a Költségvetési Felügyelet vezetője NGM – Kincstár. (ellen) Reform. Bármely működő komplex rendszerről biztosan kimutatható,hogy egy működő egyszerű rendszerből fejlődött ki.
E N D
Közpénzügyi Alapok → államháztartási ismeretek….dr. Gárdos Csaba c. egyetemi docens a Költségvetési Felügyelet vezetője NGM – Kincstár
(ellen) Reform Bármely működő komplex rendszerről biztosan kimutatható,hogy egy működő egyszerű rendszerből fejlődött ki. A komplex rendszerek többnyire szembeszállnak tulajdon funkciójukkal. (Murphy)
REFORM- ért Nem az új gondolat megértése nehéz,hanem a régitől való szabadulás. (HEGEL)
JOGSZABÁLYOK,SZABÁLYOZÓK Költségvetési törvény • Korábbi évek rémálmai • 2012-es költségvetés precíz menetrend szerinti tervezése • 2013-as költségvetés előrehozása majd……. • Volt példa 2 éves költségvetésre • Gond a többszöri változtatás ( 2013.ktgv. több mint 5 alkalommal ) • Egyesek szerint a „leghatalmasabb „ törvény • Alrendszerek • Fejezetrend, címek, kiemelt előirányzatok
ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY 1. • 1992. Mi is az állami feladat? Felsorolás?Csoportosítás? ↔ Amire pénz van? • Cél: a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa az államháztartás átlátható működési feltételeit • Olyan közfeladat lehet melyhez van pénzügyi fedezet HA pénz nincs feladatot meg kell szüntetni • Közfeladat ellátása elsősorban költségvetési szervekkel történik • Államháztartáson kívüli szerv közfeladattal arányos pénzt kap ha….. • Költségvetési év = naptári év • Költségvetési kiadások – a túlléphető tételek kivételével –a költségvetésben megállapított kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők ( slide ) • Költségvetés : személyi + járulék + felújítás + dologi + intézményi beruházás + korm.beruházás + ellátottak juttatásai (kiemelt előirányzatok)
„Az állam jelenlétét a társadalom és intézményei nyomasztónak érzik – elsősorban a gazdaság területén, amit a GDP-hez viszonyított magas,több mint 60%-os újraelosztási arány is jelez -, ugyanakkor az állam által nyújtott szolgáltatások színvonala jogos kritika tárgyát képezi. A megalapozatlan kötelezettségvállalások miatt létrejött kiadási struktúra következtében tartós egyensúlyhiány fenyeget. „ (Áht. indoklás 1991.)
ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY 2. • TERVEZÉS ÜTEMEZÉSE • Március 31. Kormány fő irányok + egyenleg cél • Államháztartási miniszter → követelmények + feladatfelülvizsgálat + fejezeti főösszegek ( NGMTERVEZÉSI KÖRIRAT ) • Fejezet május 31-ig megtervez főösszegen belül • Július 31-ig egyezteti az államh.miniszterrel + tájékoztat a kötelezettségek és jogszabályok változtatási lehetőségeiről • Kormány szeptember 30-ig benyújtja OGY-nek • Benne a tervévet követő 3 év várható előirányzatait • Egyidejűleg megalapozó „salátatörvény” • ÁSZ + Költségvetési Tanács véleménye • November 30-ig főösszegekről szavazás • Kormány év közben zárolhat, csökkenthet , törölhet kivéve ha OGY jog
„ Ha a természetnek annyi törvénye volna mint az államnak , az Isten sem tudna felette uralkodni. „ (Ludwig Börne ) 1786 - 1837. német író orvosi majd államtudományokat tanult 1811-ben rendőrtisztviselő de mivel zsidó így 1814-ben nyugdíjba küldték 1830. Párizs - a szellemi emigráció vezéralakja Társadalmi igazság, szabadság, egyenjogúság vágya Szabadságfogalom megvalósulási lehetőségeit vizsgálja
„ Az államháztartás irányítása tehát az ország egész sorsára kiható jelentőségű. E fontosságánál fogva az a kívánatos,hogy ne ötletszerű legyen, a mindenkori erősebb vagy hangosabb érdekeknek kielégítéséből álljon hanem nagy körültekintéssel, messze kitűzött célokkal és a gazdasági élet szakadatlan folytonosságával számolva történjék .” Dr. Magyary Zoltán
Magyary Zoltán • 1888 - 1945 egyetemi tanár, közkiadások világhírű szakembere • 1912. Jogi doktor • 1910-1930. Oktatási Minisztérium • 1931. Magyar Közigazgatási Intézet felállítása • Angol, Francia , Német magas szinten • Pénzügyi tanulmányok , szervezési tanulmányok, gyorsírás ! • 1937. Pázmány Egyetem dékánja • 1945. szovjet csapatok atrocitásai miatt önkéntes halál
Államháztartási törvény néhány alapvető gazdálkodási rendelkezése
3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi költségvetési szerv, c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és d) a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (nemzetiségi önkormányzat), c) a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás, d) a térségi fejlesztési tanács, és e) költségvetési szerveik
6. § (1) A költségvetési kiadások - a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével - a költségvetésben megállapított kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. (2) A kiadási előirányzatok - az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - működési költségvetés, felhalmozási költségvetés, kölcsönök előirányzat-csoportokra tagozódnak. (3) A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés intézményi beruházások, felújítások, kormányzati beruházások, lakástámogatás, lakásépítés, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza. (4) A bevételi előirányzatokat a Kormány rendeletében foglalt kiemelt előirányzatokra kell bontani. (5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait az azokat szabályozó törvény által meghatározott jogcímek szerinti bontásban kell meghatározni.
Költségvetési szerv fogalma 7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. (2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a (3) bekezdés szerinti, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. (3) A költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja.
Specialitások • Előirányzat-módosítás nélküli kiadások (uniós + jogszabályi és alanyi jogon járó ügyek + állammal szembeni peres ügyek + Kormány egyedi beruházás ösztönzése + kezességek, garanciák + devizás kiadás árfolyam okból + adósságszolgálat ) • Fejezet átcsoportosíthat ktgvetési szervek előirányzatai terhére HA megtakarítás van + alapítás, megszüntetés, feladatváltozás • Fejezet átcsoportosíthat fejezeti kezelésű terhére - NGM engedéllyel - HA megtakarítás van vagy közfeladat változása • Költségvetési főfelügyelők • Kormány zárolhat, csökkenthet , törölhet KIVÉVE amely előirányzat OGY joga • Miniszterelnökség + minisztérium + kormányhivatal + központi hivatal + rendvédelmi szervek + honvédség létszáma → KORMÁNY jóváhagyás többi költségvetési szerv irányító szerv • Államháztartás központi alrendszerének jogi személyei és előirányzatai (kincstári kör) → számla a kincstárban kötelezően + megyei önkormányzatok és hivatalaik + Médiák + MNV + Diákhitel + közalapítványok + többségi nonprofitok kötelezően + helyi önkormányzat esetleges megbízása alapján az ő és költségvetési szervei számlái önkéntesen
Költségvetési Felügyelet ( francia modell ) • a felügyelő „benne él az intézményben”, hatékonyabb a távoli miniszteriális irányításnál • a felügyelői jelenlét támogatja a költségvetési szigort, a jelenlét visszatartó erő • takarékossági intézkedési tervek végrehajtásában segítség • az intézményben már fennálló, vagy előre látható problémák • nyomatékosabb jelzése a felügyeleti szerv felé • szabályozás, szabályozottság kedvező irányba változott • munka nagyobb hányada véleménykérés, szakmai konzultáció, döntés előtti egyeztetés Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet
A felügyelt felsőoktatási intézmények tartozásállományának alakulása Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet
A felügyelt felsőoktatási intézmények támogatásának alakulása Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet
2012.évi tervezési körirat FEJEZETI ÜGYEK : • Tervezési adatszolgáltatás fejezeti szinten történik, Tárcafelelősség erősítése !!! • 2012-2015-ig számok + intézmény és feladatátadások + indoklások • Melléklet „hegyek” • Jogszabály változtatások beküldése megalapozáshoz • Keretszámok → támogatást tartalmazzák • 2011-es ktgv. módosítása → azaz zárolás bázisba épül • Egyszeri feladatok miatti báziscsökkentés • Intézmény és feladatátvételek nullszaldósan • Rendkívüli korm.intézkedésekből kapott pénzek → bázisba épülők • Bevételekre nincs keretszám DE !!! • 2011.várhatónál kevesebbet csak államháztartási miniszter engedélyével lehet • Új jogszabályi többletbevételt beépíteni • Bevételek megalapozott csökkentése esetén → KIADÁSOKAT is csökkenteni kell • Bírságbevétel ÁHT. → intézményi működésre NEM , központosítás
1365/2011.nov. Kormányhatározat - 2012.évi hiánycél • Közfeladat színvonal javítása,költséghatékony működés → feladatfelülvizsgálati program • Költségvetési szervek + többségi GT • Nemzetgazdasági Miniszter + Min.elnökségi államtitkár + Közig .Miniszter • FELADATOK : • Állami feladatellátás indokolt-e • Finanszírozás és államháztartási kondíciók összhangja • Feladatmutatók,teljesítménymutatók,létszám és költségnormák • Intézményfenntartás + céltámogatások + rendszeres és nem rendszeres programok → ELKÜLÖNÍTÉSE • Működési előirányzatok normatívákon alapuljanak • Létszám alapkategória legyen → dologi is ebből jöjjön ki • Dologinál tipizálások → irodaszer mennyi, fűtés – világítás stb. • Saját bevételek → évközi többletigényt ez fedezze • Minisztérium valós gazda legyen → intézményi mozgástér szűk legyen → minisztériumigazi kontrollja legyen meg az intézményi ktgvetések évközi végrehajtásán
2013. évi tervezési irányelvek • Stabilitási törvény → 2013.évi államháztartási hiány a GDP 2.2 %-a legyen • Közszférában takarékosság + Széll Kálmán terv megtakarításai • Államháztartási hiány + államadósság csökkentése • Tervezési területek : • Központi költségvetési fejezetek (általában + irányító szervi ) • EU tagsági kapcsolatok tervezése • Elkülönített alapok • TB Alapok • Kezesség, garancia • Állami vagyon bevételei, kiadásai • Kormányzati szektor egyéb elszámolásai (ESA ’95, EU-s módszertan)
Központi fejezetek tervezési szabályai 2013. • Adatszolgáltatás a fejezetek szintjén történik • Önálló tábla formátum • Intézmény átadás-átvételi dokumentumok csatolása • Fejezeti indoklások • Keretszámok → intézményi támogatás + fejezeti kezelésű előirányzatok támogatása • 1122/2012. (IV.25.) Korm.hat zárolás bázisba • Egyszeri feladatok és egyéb báziscsökkentés • Átadás és átvétel nullszaldósan • Rendkívüli kormányzati tartalékból bázisba épülők • Egyéb tételes determinációk • Bevételt tárca mondja meg a legreálisabb szinten • Kötelezettségeket szűkíteni kell , jogszabályok áttekintése, szervezet és feladatellátás változtatás
Központi fejezetek tervezési szabályai 2013. • Egyebek : • Keretszámok a fejezetek között nullszaldósan korrigálhatók • Korrekció csak aláírt megállapodással • Költségvetési szerv személyi juttatása egyéb előirányzat terhére NEM növelhető (kivéve ha törvényi kötelezettség a feladat ) • Létszám irányítószervi tervezése • Létszám csak ha személyi juttatás rendelkezésre áll • EU forrásból , határozott idejű létszám tervezhető • Létszám fejezetek és intézmények közt nullszaldósan • Év közben belépett fejlesztésekkel létszám növelhető • Személyi juttatás • Illetményfejlesztés ritkán - Kormány stratégiai döntése • 2012. eredeti – átadások - zárolás + belépett új feladatok + eü int. 2012.évi többlete • Nem rendszeres személyi nem növekedhet
Központi fejezetek tervezési szabályai 2013. • Dologi kiadások : 2012. évi eredeti - zárolások + belső átcsoportosításból más kiemelt terhére + saját bevétel terhére • Felhalmozási kiadások tervezése : • Takarékossági, rangsorolási szempontok mérlegelésével ??? • Állami tulajdonú ingatlanok felújításait az intézményeknél kell tervezni
Néhány kevéssé izgalmas de alapvető információkat adó táblázat
2014. Költségvetés ( központi ) • Kormány 2013. szeptember 25- én tárgyalta másodszor • Bevétel 15 958 milliárd Ft ( + 2356 m önk. = 18.313 m ) Kiadás 16 883 milliárd Ft ( + 2386 m önk. = 19.269 m ) Hiány 924 milliárd Ft ( + 30 mdönk . ) • Tervezési tájékoztató 2013. július 17-én jelent meg NGM honlapján ( Tervezési Körirat ) • Költségvetési keretszámok szeptember 5-én kerültek kiadásra a fejezeteknek… • Szeptember 11. Kormány első olvasat • Szeptember 13. Költségvetési Tanács megkapja
Államadósság értéke • 2014. december 31-re • Központi alrendszer 22.976 milliárd Ft • Önkormányzati alrendszer 456 milliárd Ft • Egyéb szervek 163 milliárd Ft • 2014. államadósság mutató számlálója → 23.559 milliárd Ft nevezője → 30.629 milliárd Ft • Így államadósság mértéke 76.9 % • A 2013.év végi várható 77.4% képest → az Alaptörvény csökkenési követelményének eleget tesz
Költségvetési Tanács „ a Tanácsnak a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan ellenvetései amelyek indokolnák a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését „
2014. • Kormány elkötelezett a GDP 3 % alatti hiányban , az államadósság csökkentésében • 2.9 %- os GDP arányos hiány a cél • Előre nem várt kockázatok kivédésére Országvédelmi Alap ( 100 Md Ft ) + 120 Md rendkívüli kormányzati intézkedések • Foglalkoztatás élénkítése • Népesedéspolitikai program • Devizahitelesek megsegítése • Pedagógus életpálya modell • Kultúra • sport
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER NGM/20721/2013. A 2011. évi CXII. törvény 27.§ (5) és(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2013. szeptember 23-án. Előterjesztés a Kormány részére A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról ( „ SALÁTA törvény „ ) Budapest, 2013.