210 likes | 333 Views
Protestáns és jezsuita történetírás. Reformáció hatása. Cél: a történelem bemutatása, elemzése révén a tiszta, időtlen egyház képének felállítása – harc a folytonosságért Reformáció fogalma és elvei
E N D
Reformáció hatása • Cél: a történelem bemutatása, elemzése révén a tiszta, időtlen egyház képének felállítása – harc a folytonosságért • Reformáció fogalma és elvei • PhilippMelanchton: egyházi hagyományért vívott harc fontossága – egyetemek tananyagába bekerült
Reformáció történetírása • Johann Carion világkrónikája – • 1558-1560 között Philipp Melanchthon dolgozta át tankönyvvé, a mű a XVI. században sokszor került kiadásra
Reformáció történetírása II. • Mivel a lutheri reformmozgalom fokozatosan eljutott az egyházzá szerveződésig, lutheránus tudósok egy csoportja Matthias Flacius Illyricus (Matija Vlačić 1520-1575) vezetésével: • Magdeburgi évszázadok (Centuriae Magdeburgiensis, 1559-1574) [Ecclesiastica Historia (Magdeburger Centurien)] – lutheri tézisek igazolása
Magdeburgi évszázadok • 13 kötet – 1300 év • Ismétlődő tematikájú fejezetek • Ecclesiastica historia, integram Ecclesiae Christi ideam secundum singulas Centurias, perspicuo ordine complectens… ex vetustissimis historiis congesta (1567.)
Reformáció történetírása III. • John Bale • Magdeburgi évszázadok • Egyháztörténet – római egyház vádja
Katolikus történetírás • Pápai bizottság 1571: Caesar Baronius • Magdeburgi évszázadok ellenpontját megírni: • Egyházi évkönyvek (Annales Ecclesiastici), 1588 • Alapos előkészületek, 30 évnyi kutatómunka után
Protestáns történetírás hatásai • Intézménytörténeti irányultság • Korábbi tendenciák megerősödése – polemizáló történetírás (16-18. század) • Pártatlanság célkitűzése (vallási tolerancia) (17-18. század)
Protestáns történetírás hatásai • Mosheim, Johann Laurenz (1694-1755) • Institutiones Historiae Ecclesiasticae (1755) • Instirutiones Historiae Christianae Majores (1763) • Versuch einer unparteiischen Ketzergeschichte (2 köt., 1746-48)
Protestáns történetírás hatásai • Gottfried Arnold (1666-1714), pietista: Unparteyischen Kirchen-und Ketzer-Historie, 1699. • Goethe: „Einen großen Einfluß erfuhr ich dabei von einem wichtigen Buche, das mir in die Hände geriet, es war Arnolds "Kirchen- und Ketzergeschichte". Dieser Mann ist nicht ein bloß reflektierender Historiker, sondern zugleich fromm und fühlend. Seine Gesinnungen stimmten sehr zu den meinigen, und was mich an seinem Werk besonders ergetzte, war, daß ich von manchen Ketzern, die man mir bisher als toll oder gottlos vorgestellt hatte, einen vorteilhaftem Begriff erhielt
Protestáns történetírás hatásai • Csekély hatás az olvasóközönségre • John Foxe – Book of Martyrs • >< • Caesar Baronius Római mártirológia (Martyrologium Romanum) < Laurentius Surius • Előadása rövid, áttekintő jellegű
Bollandisták • Bolland, Jean, Bollandus: kidolgozta az Acta Sanctorum kiadásának programját és módszerét – 1643 (életrajzok kritikai kiadása) • A sorrendnek a szentek ünnepeit kellett követnie január1-től kezdődően
Bolland tanítványa VII. Sándor pápa engedélyével gyűjt anyagokat a Szentszék könyvtárában Acta Sanctorum, együtt Johannes Bolland-dal: január és február hónapokat, Daniel Papenbroeck-kel márciust és áprilist Godefridus Henschenius (1600-1682)
Daniel Papenbroeck • Daniel Papenbroeck (1628-1714) • Bolland kérésére csatlakozott az Acta Sanctorum munkacsoporthoz • 1660-ban Rómába ment, a pápai levéltárban kutatni • A kötetek bevezetésében módszertani, kronológiai, diplomatikai tanulmányokat írt
Bencés rend „bollandista” történetírása • Luc d’ Achéry: Acta Sanctorum Ordinis Sancti Benedicti 9 kötet, 1668-1701, Jean Mabillon fejezte be (De Re Diplomatica, 1681)
Bizantinológia • Párizs központtal, 1645 és 1711 között • Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin császár iratainak kiadása • Corpus Byzantinae Historiae
Kronológia • Előtérbe kerülésének oka: protestantizmus és katolicizmus közötti ideológiai, identifikációs harc – harc a jogfolytonosságért • Katolikus egyház szellemi expanziója – XIII. Gergely – naptárreform • Természettudományi ismeretek (csillagászat, matematika, fizika) gyarapodása
Teremtés időpontjának pontos megadása Joseph Justus Scaliger (1540-1609): Opus novum de emandatione temporum a Teremtés időpontja: Kr. e. 4713; James Ussher: Kr. e. 4004. október 23. Kronológia II.
Biblia- és szövegkritika • Scaliger: „Utinam essem bonus grammaticus. Non aliunde discordiae in religione pendent quam ab ignoratione grammaticae”
Kronológia III. • Dionysius Petavius (jezsuita) • Olympia, Róma alapítása • Az évszámítás kiindulópontja: • 1627 – javaslat: Krisztus megtestesülése > a Krisztus születése előtti éveket visszafelé számolták – 1650-re már szinte csak ezt használták Nyugat-Európában