A biztosítási szektor szabályozásának aktuális kérdései FBAMSZ Konferencia

1. A biztosítási szektor szabályozásának aktuális kérdéseiFBAMSZ Konferencia Siófok, 2013. szeptember 22-24. Gordos József Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyi Szabályozási Főosztály

2. A jogalkotásról szóló törvény szabályaival és az alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. Az előadás - a biztosítási szektor szabályozását illetően - a jogalkotás előkészítéséért felelős tárca szakmai véleményét tükrözi, kötelező erővel nem bír, erre bíróság, más hatóság vagy más fórum előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet. Megjegyzés: az előadás az előzetes igényeknek megfelelően tartalmaz nem piaci alapú biztosítási szabályozási, ugyanakkor a biztosítással összefüggő területeket érintő kérdéseket is.

3. 1. Változások az uniós szabályozásban Szolvencia 2 (Omnibusz 2), IMD 2, PRIP, IGS helyzetkép 2. MNB – felügyeleti hatóság 3. Változások a hazai szabályozásban Bit. változások I. Bit. változások II. Gfbt. változások Ptk. miatti Ptké. Ptk. miatti Gfbt. 4. Várható további változások Ptk. miatt Bit., Gfbt. 5. Záró gondolatok

4. Változások az uniós szabályozásban • Szolvencia 2 Omnibusz 2: trialógus tárgyalások ismét elkezdődtek tárgyalások várható lezárása: év végén, megjelenés: 2014. február COM DA 2014. október, RTS, ITS 2015. április várható teljes hatályba lépés: 2016. január 1. • IMD 2 nem prioritás, tanácsi tárgyalás ebben a félévben nem várható EP szakbizottsági tárgyalás: október, november • PRIPs magyar érdekeknek megfelelő kompromisszum született(COREPER) (vegyes életbiztosítások kivétele a hatály alól) nem prioritás, trialógus tárgyalás ebben a félévben nem várható EP szakbizottsági tárgyalás: október, november • IGS COM javaslat megjelenése 2011 óta csúszik

5. IMD 2 2002/92 biztosításközvetítői irányelv felülvizsgálata • „fogyasztóvédelmi csomag” része, cél: az ügyfelek fokozottabb védelme • 2012. július: irányelv-tervezet publikációja • 2012. második félév: EU Tanács szakértői munkacsoport ülések • 2012. december: EP jelentéstevő módosító indítványa (nagyrészt támogatható) • 2013: tárgyalások szünetelnek, nem elnökségi prioritás • minimum harmonizáció, második szintű vh jogszabályokkal (DA) illetve végrehajtástechnikai (ITS) és szabályozástechnikai sztenderdekkel (RTS) • magyar szempontból fontosabb kérdések: - hatály kiterjesztése (kárszakértő, biztosítói értékesítés) - tanácsadás fogalma - tájékoztatás (javadalmazás, PRIP: független tanácsnál csak megbízó által) - MiFID irányelv-tervezetből átemelt rendelkezések (definíciók, ügyfélvédelem PRIP termékek esetén)

6. PRIPscsomagolt lakossági befektetési termékek (horizontális rendelet) • „fogyasztóvédelmi csomag” része, cél: az ügyfelek fokozottabb védelme • bef. termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumra (KID) vonatkozó szabályok • 2012. július: rendelet-tervezet publikációja • 2012. II. félév: EU Tanács szakértői munkacsoport ülések • 2013. január: EP jelentéstevő módosító indítványa (aggályok) • 2013. június: magyar érdekeknek megfelelő kompromisszum (COREPER) • közvetlen hatályosuló rendelet, második szintű vh jogszabályokkal, illetve vh és szabályozástechnikai sztenderdekkel • magyar szempontból fontosabb kérdések: hatály, KID kialakítása, adminisztratív szankciók (átmeneti idő)

7. IGSBiztosítási Garanciarendszerekről szóló irányelv tervezet • 2010. november 30-án zárult a Biztosítási Garanciarendszerekről szóló Fehér Könyv kapcsán a nyilvános konzultáció (összefoglaló: COM honlapon). • A COM szándéka szerint 2011 decemberében jelent volna meg a javaslat. • A Belső Igazgatóságon a Pénzügyi Szolgáltatások másik egységéhez (Pénzügyi Stabilitási Csoport) került a téma (szeretnék egységes feltételek szerint kezelni a betétesek, befektetők és biztosítottak védelmét). • A COM javaslat megjelenése 2011 óta csúszik. A Bit. felszámolási szabályai oly módon változtak, hogy a biztosító „egyes állománya” átruházható a felszámolás előtt.

8. MNB - felügyeleti hatóság • MNB - PSZÁF összevonás célja: a pénzügyi felügyeletet ellátó szerv jegybanki integrációjával hatékony makro- és mikroprudenciális felügyelet megteremtése. A felügyeleti eljárási szabályok lényegében változatlan tartalommal kerültek meghatározásra. • Hatálybalépés: 2013. október 1. (2013. szeptember 16-i parlamenti elfogadás) • Stratégiai kertek meghatározása: Monetáris Tanács • Felügyeleti döntéshozó szerv: PST (pénzforgalmi-felvigyázási, makroprudenciális politikai és szanálási hatósági funkcióban is), végrehajtó szerv: igazgatóság. Struktúra: MNB elnök és alelnökök, és egyéb vezetők. • Jogalkotási felhatalmazások: az MNB átveszi a PSZÁF-tól (néhány kivétel) A felügyeleti tárgyú MNB rendeletek várható kiadása: 2014. január 1. Addig az MNB elnöke továbbalkalmazási rendeletet bocsát ki (2013. október 1-jével hatályukat vesztő PSZÁF rendeleteket az MNB által meghatározott eltéréssel alkalmazni kell december 31-éig). • PBT: MNB működteti, szakmailag független marad, az MNB elnöke alá tartozik. Lényeges újítás: nem csak szerződés, egyéb jogviszony (tagság) esetében is eljárhat pénzügyi fogyasztói jogvitában. • Felügyeleti díjak: meghatározására MNB javaslatot tehet az OGY-bizottságának, ill. a miniszternek. Ig.szolg díjak: érintett eljárások köre változatlan, mértéket az MNB határozhatja meg. Bírságbevételek: célhoz kötöttsége előírásra került (el nem költött bírság: eredménytartalék).

9. Változások a hazai szabályozásban Bit. 2013. júniusi változások I. • Irányítási rendszer Szolvencia 2 feltételekhez igazodó újraszabályozása (2014.01.01.) • Kiszervezés: vb, kockázatvállalás kivételével; fontosak bejelentése 5 nappal előbb; elvek (2014.01.01.) • Járadékszolgáltatás (2015.01.01.) • Felülvizsgált felszámolási szabályok (2013. júniustól) • végelszámolás helyett engedélyezésen alapuló tevékenység megszüntetés • felszámolási esetkörök kibővítése súlyosan jogellenes - nem csak fizetőképtelenségi - helyzetekre (szigorúbb szabályok a felszámolási eljárásban) • Felügyelet intézkedési jogköre megmarad a tevékenységi engedély visszavonása után • A UL életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek folyamatos forgalmazásának esetén követendő eljárás szabályozása (2014.01.01.) • felfüggesztés illikviddé válás esetén • szétválasztás (max. eszközök 75%-a illikvid) • 30 napon túl tájékoztatás • lejárati, visszavásárlási szolgáltatás szünetel; kockázati szolgáltatás max. 30 mio HUF-ig van

10. Változások a hazai szabályozásban Bit. 2013. júniusi változások II. • Biztosítási csalások kiszűrése elleni adatcsere (célhoz kötöttség, tájékoztatás) (2015.01.01.) megkeresés: adatkérés célja adatkör rögzített (A 1., 2. és 2. melléklet; többi ágazat) érintett ügyfél értesítése (időszak alatt min. egyszer) jogosultság: szerződés rögzíti; károsult hozzájárul (A 10., 11., 12., 13.) adat kezelhető: 90 nap; jogos érdek esete: a) eljárás jogerős befejezése, b) 1 év Adatbázis létrehozható (A 3., 4., 5., 6.) minden biztosító megállapodik (létrehozás, feltételek, költségek) • Közvetítői szabályok kisebb mértékű változása (2014.01.01.) • törléstől 5 éven túl újravizsgázás szükséges • folyamatos szinten tartási követelmény (csak indokolt esetben) (2015.01.01.) (szükséges termékismeret; képző: foglalkoztató, képző szerv; nyilvántartás) • tájékoztatási kötelezettségek bővítése (termékről, díjátvételről) • engedély elutasítási esetkörök beépítése kérelmező vagy tulajdonos előző engedélyének visszavonása 3 éven belül

11. Irányítási rendszer újraszabályozása Szolvencia 2 feltételhez igazodva Vezető állású személy: Ügyvezető, Igazgatóság, Felügyelőbizottság Egyéb vezetők: • Vezető aktuárius (aktuáriusi feladatkört elláthatja) • Belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőrzési feladatkört elláthatja) • Vezető jogtanácsos („ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek”) • Számviteli rendért felelős vezető („ellenőrzi és aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött eszköznyilvántartás, éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát”) • Vezető orvos, 2014.01.01-től nem kötelező 2014.01.01-től két további új vezető (S2 hatálya alá tartozó biztosítók esetén) • Vezető kockázatkezelő (kockázatkezelési feladatkört működteti) • Megfelelőségi vezető (megfelelőségi feladatkört működteti) S2 4 új feladatkör: aktuáriusi, belső ellenőrzési, kockázatkezelési, megfelelőségi

12. Aktuáriusi és belső ellenőrzési feladatkör

13. Kockázatkezelési és megfelelőségi feladatkör

14. Változások a hazai szabályozásban • Gfbt. 2013. júniusi változások 2014.01.01., MABISZ-rész alkalmazás: alapszabály mód., de 2014.06.01. • Flotta: időszak kezdő időpontjában 5 gépjármű • Szünetelés: max. 6 hónap helyett max. 1 év • Díjkülönbözet rendezése: következő díjrészlettel (vagy 30 napon belül) • MABISZ által ellátott közjogi feladatokkal kapcsolatos működés szabályozása az átláthatóság, elszámoltathatóság növelése céljából: • közjogi feladatok elválasztása az érdekképviseleti feladatoktól • (elkülönített szervezeti egység = ESZE) • ellenőrző szerv, vezetők megnevezése (felelős vezető, egyéb vezetők), tartalékképzési szabályok, számviteli átláthatóság kialakítása • (szem előtt tartva a jelenlegi struktúrában alkalmazott jó megoldásokat) • rendeletek megalkotása folyamatban • ESZE feladatokról gazdálkodási jelentés (vagyonkimutatás, eredmény- elszámolás, szöveges beszámoló): KSZ, KALAP, Nemzeti Iroda, Egyéb)

15. Változások a hazai szabályozásban Ptk. hatálybalépés: 2014. március 15. → Saláták, ágazati szabályok megalkotása: 2013. ősz Ptké.-hoz tett javaslatok: • A Ptk. biztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépését megelőzően tett ajánlat esetében az ajánlatnak megfelelően létrejött biztosítási szerződésre is alkalmazni kell, ha az a Ptk. rendelkezéseinek megfelel, és annak alapján a biztosító kockázatviselése a Ptk. hatálybalépését követően kezdődik. • A Ptk. hatálybalépését megelőzően létrejött felelősségbiztosítási szerződések esetében a károsult a Ptk. hatálybalépését követően bekövetkezett biztosítási esemény alapján a sérelemdíj megtérítésére is igényt tarthat, a biztosító azonban csak olyan mértékben és feltételekkel köteles a károkozó helyett helytállni, amilyen mértékben és feltételekkel a nem vagyoni károk megtérítésére a Ptk. hatálybalépést megelőzően köteles lett volna. • A felelősségbiztosítási szerződések esetében a biztosító a soron következő biztosítási időszakot megelőzően küldött írásos értesítőjében köteles felhívni a biztosítottfigyelmét arra, hogy lehetősége van a biztosítási szerződés olyan tartalmú – a biztosítóval egyetértésben történő – módosítására, amely magában foglalja a sérelemdíj iránti igényekért való – a (2) bekezdés szerinti korlátozásoktól mentes – helytállást.

16. Változások a hazai szabályozásban Gfbt.-hez tett javaslatok (Ptk.-val való összhang megteremtése) 3. § 17a. kár: a Polgári Törvénykönyv szerinti kár, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerinti sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem 17b. kártérítés: a Polgári Törvénykönyv szerinti kártérítés, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerinti sérelemdíj 13. § (1) … káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követelések, az igényérvényesítés költségei (beleértve a jogi képviseleti költségeket is) • „Átmeneti rendelkezés” A 3. §-nak az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi .. törvénnyel (továbbiakban: Módtv.) megállapított 17a. ás 17b. pontjában foglaltak a Módtv. hatálybalépését követően bekövetkezett káresemények vonatkozásában alkalmazandók. • Technikai módosítások biztosítási jogszabályokban • a Ptk. a gazdálkodó szervezet fogalmat nem tartalmazza → Pp. gazdálkodó szervezet fogalom • Gt., Sztv. hatályon kívül helyeződik → Ptk-ra, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényre utalás • átalakulás fogalom a továbbiakban csupán a forma-, típusváltás jelenti → egyesülés, szétválás külön megjelölése szükséges • alapító okirat fogalom megszűnik → rt. létesítő okirata egységesen alapszabály • részjegy fogalom nincs nevesítve → szövetkezeti vagyoni hozzájárulás fogalom, amelyről kiállított okirat nem értékpapír, így nincs névértéke

17. Várható további változások Bit.-hez teendő javaslatok (Ptk.-val való összhang megteremtése) • nem vagyoni kár fogalma megszűnik (kárfogalomból kiesik) → kár+sérelemdíj • kártérítési felelősség szétválik: szerződésszegési (kontraktuális) v. szerződésen kívüli (deliktuális) felelősség, „felróhatósági felelősség” csak a szerződésen kívüli felelősség területén van • a biztosításközvetítőkre az új Ptk. közvetítői szerződések (tartós közvetítői szerződések) szabályai eltérésekkel alkalmazandók • a közvetítő kártalanítása összes feltétellel együtt (jogosultság, maximalizálás, kizártság [kivétel: életkor, egészségi állapot])- csak megállapodás szerint • a közvetítő pénzátvételi jogosultságának lehetővé tétele (régi Ptk.-ból: a közvetítőnek átadott díj a biztosítóhoz beérkezettnek tekintendő) • a biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztése az egyesületi tagsági viszonyon alapuló biztosítási jogviszonyokra rendelkezés alkalmazása - kizárás • „fel.biztosítási szerződéseknél a biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják” rendelkezés – kizárás, felülírás (Gfbt-nél megoldott) • életbiztosítási szerződések esetén a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetkörének konkrétabb megállapítása (a veszélyközösség egészét érintő, előre nem kalkulálható esetkörök tekintetében)

18. Várható további változások • Bit. terén • Jutalékcsepegtetés • Aktuális kiegészítések, pontosítások • Gfbt. terén • Gfbt. 32/A. és 32/B., KSZ károk bejelentése, fedezetlenségi díj • Biztosítási visszaélések kiszűrésére létrehozandó adatbázis (kezelése) • A kártörténeti adatok felhasználásával (központi Kártörténeti Nyilvántartás 2010-es bevezetése) a veszélyközösség érdekét jobban szolgáló díjszámítási rendszer veheti át a bonus-malus rendszer átalakítása révén. • Aktuális kiegészítések, pontosítások

19. Együttműködés a szabályozásban EU-s és hazai jogalkotás terén Partnerség, kölcsönös bizalom további fenntartása Köszönöm a figyelmet!