Növénytan és növényélettan II.

1. Növénytan és növényélettan II. Növényrendszertani félév 1. gyakorlat

2. Az élővilág rendszere • prokarioták és eukarióták; • Az élővilág 5 nagy csoportja: • Monera (egyedüliek)=prokarióták: ősbaktériumok (Archebacteria), valódi baktériumok (Eubacteria), kékalgák (Cyanobacteria), sugárgombák (Actinomycetes), • Protista: algák, állati egysejtűek, ostoros sejtekkel rendelkező gombák, pl. nyálkagombák (Myxomycota), petespórás gombák (Oomycota), • Fungi (gombák): járomspórás penészek (Zygomycetes), tömlősgombák (Ascomycetes), bazidiumos gombák (Bazidiomycetes), konidiumos gombák (Deuteromycetes), • Animalia (állatok), • Plantae (növények).

3. A növényrendszerezés egységei • Faj (species; sp., spp.): a közös származású, valamennyi lényeges öröklődő tulajdonságban megegyező, azonos elterjedésű egyedek csoportját értjük, amelyek között az alaksorozatok folytonossága fennáll, tulajdonságaik génkicserélődések révén is folyamatosan változnak. • Populáció: az egyedek olyan csoportja, amelyek egy meghatározott területen egy időben élnek és egymással kereszteződhetnek. • Keverékfaj (hibrid): pl. közönséges búza és a rozs hibridje a triticale.

4. A növényrendszerezés egységei • A fajokat közös tulajdonságuk alapján kategóriákba sorolták: • Faj (species); • Nemzetség (genus); • Család (familia) –aceae (Alcsalád: -oideae); • Rend (ordo) –ales (Főrend: -anae); • Osztály (classis) –opsida (Alosztály: -idae); • Törzs (phylum) -phyta.

5. Fajon belüli rendszertani egységek • Faj • Alfaj (subspecies; subsp. vagy ssp.); • Változat (varietas; var.); • Alak (forma; f). • Kultúrnövény: tág értelemben véve kultúrnövény minden olyan a természetben kialakult faj és annak az emberi tevékenység által létrehozott fajtái, amelyeket az emberiség bármilyen formában használt és használ. • Fajta (cultivar; cv.): mesterségesen létrehozott alaktani, élettani, kémiai stb. eltérést jelent a termesztett fajtól.

6. A fajta jellemzői • A fajta a termesztett egyedek olyan összessége, amelyek különféle, a termesztés szempontjából fontos tulajdonságok alapján határozottan elkülöníthetők más fajoktól; • Egy fajtába tartoznak mindazon egyedek, amelyek valamennyi tulajdonságukban megegyeznek; • A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságait, amelyek fajtarendszertanilag fontosak, fajtabélyegeknek nevezzük. • A fajták eltérő származásúak: helyi és tájfajták, klónok, magról szaporíthatók, hibrid eredetűek, mutánsok stb.

7. A kultúrfajok eredete • Őse nem ismeretes, esetleg csak találgatások vannak (pl. kukorica, szilva, vöröshagyma); • Vadon termő szülőfaja ma is él (pl. burgonya, saláta, borszőlő); • Vadon termő fajok alakköreiből keletkezett (pl. dió, kajszi, málna, sárgarépa, csillagfürt, somkóró, lucerna); • Az elmúlt évtizedekben váltak termesztett növénnyé (pl. áfonya, tarka koronafürt); • Részben spontán kereszteződés, részben nemesítő keresztezéssel keletkeztek (pl. búza, alma).

8. A kultúrnövények csoportosítása • Leghasznosabb tulajdonságaik alapján: • Élelmiszernövények (pl. kenyérgabonafélék, fehérjenövények, keményítőt szolgáló növények, olajnövények stb.); • Ipari növények (pl. rost- és textilnövények, keményítőipari növények, gyógynövények); • Takarmánynövények (pl. zöldtakarmányok, szántóföldi szénák, szalmák, magvak és termések); • Zöldterületi és meliorációs növények (pl. dísznövények, gyepek növényei, védőfásítás növényei). • Káros hatású növények (pl. gyomosító és gyomnövények, mérgező növények).

9. A növények elnevezésének szabályai • Linné (Species Plantarum, 1873): a kettős nevezéktan (binominális nomenclatura) szabályainak első megalkotója. • Botanikai kódex és Kultúrnövény kódex (ICNCP=International Code of Nomenclature for Cultivated Plants). • A tudományos nevek: • pl. veteményborsó – Pisum (nemzetségnév) sativum (fajnév) L. (auktornév rövidítése)+ cv. (fajtanév) (de lehet még fajtakör-convarietas, változatcsoport-provarietas, fajtacsoport-conculta).

10. Növények rendszertana • Hajtásos növények – Cormophyta; • Törzs: Mohák – Bryophyta; • Törzs: Harasztok – Pterydophyta; • Törzs: Magvas növények – Spermatophyta; • Altörzs: Tobozos nyitvatermők – Coniferophytina; • Altörzs: Zárvatermők – Angiospermatophytina; • Osztály: Kétszikűek – Dicotyledonopsida; • Osztály: Egyszikűek – Monocotyledonopsida.

11. Boglárkafélék családja - Ranunculaceae • Többségük lágyszárú; • Virágaik kétivarúak, rendszerint sugaras szimmetriájúak; • Virágtakarójuk egynemű, vagy csészére és pártára tagolódik; • A porzó és termőlevelek száma rendszerint sok; • Apokarp termőtájból csoportos termések (aszmag- és tüszőcsokor) fejlődnek; • Leveleik szórt állásúak vagy tőrózsát alkotnak; • Gyógy- és mérgező növények is lehetnek a csoporton belül.

12. Mezei szarkaláb – Consolida regalis • Egyéves vetési gyomnövény; • Szára felálló, erősen elágazó; • Levelei sallangosak; • Virágai zigomorfak; • A magház felső állású, belőle magános tüszőtermés fejlődik; • Elterjedt, gabonavetésekben gyom.

14. Vetési boglárka – Ranunculus arvensis • Egyéves gabonagyomnövény; • Szára felálló, felső részén sűrűn leveles; • Levelei ujjasan tagoltak; • Virágai aprók, citromsárgák; • Aszmagos terméscsoport; • Vetésekben, réteken elterjedt, gyom.

16. Vetési hérics – Adonis aestivalis • Egyéves elterjedt gyomnövény; • Szára felálló, egyszerű vagy elágazó; • A levelek ülők, az alsók nyelesek, szeldeltek, sallangosak; • Virágai magánosak, narancsvörös színűek; • Májusban, júniusban virágzik; • Tiszántúl nyugati részén gyakori; • Mérgező.

17. Tavaszi hérics – Adonis vernalis • Az Alföld kivételével, sztyeppréteken, homokbuckákon gyakori; • Szára kevés ágú, tövén pikkelyleveles; • Levelei sallangosak; • Virágai nagyok, aranysárgák; • Tavasszal virágzik; • Mérgező, védett növény.

19. Illatos hunyor – Helleborus odorus Pirosló hunyor – Helleborus purpurescens

20. Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis Tátogó kökörcsin – Pulsatilla patens Magyar kökörcsin – Pulsatilla hungarica

21. Mákfélék családja - Papaveraceae • Főként lágyszárúak; • A virágok szabadszirmúak, aktinomorf vagy bilaterális szimmetriájúak; • A 2 csészelevél korán lehullik, négy sziromlevelűek, sok porzójuk és sok vagy két termőlevélből álló termőjük van; • A felső állású cönokarp termőjükből sokrekeszű tok fejlődik; • A magvak olajban, a növény alkaloidákban gazdag.

22. Mák – Papaver somniferum • Több ezer éve termesztett, mediterrán eredetű haszonnövény; • Virága fehér vagy liláspiros; • Élelmiszer-, drog- és dísznövény; • Tejnedve fehér, megszilárdulva (ópium) barna; • Fontosabb alkaloidok: morfin, kodein, tebain, narkotin; • Fájdalomcsillapító és kábító hatásúak.

23. Pipacs – Papaver rhoeas • Egyéves vetési gyomnövény; • Felálló szárú, közepes termetű; • Levelei szárnyasan osztottak, szeldeltek, fűrészfogas szélűek; • 4 sziromlevél, 2 lehulló csésze; • Toktermése tojásdad alakú.