A deviáns magatartásformák

1. A deviáns magatartásformák A magatartászavar egyéb faktorai. Az alkohollal, droggal való visszaélés. Öngyilkosság, mentális zavarok

2. A viselkedészavar a családon kívüli kontextusokban Szegénység, hátrányos társadalmi helyzet kontextusa Szegénység és kognitív képesség, iskolai teljesítmény, externalizáló viselkedés (fiúknál) összefüggése Az összefüggés mechanizmusa: Szegénység… stressz nevelés stílusának megváltozása magatartászavar a gyereknél Csak kisebbségi csoportnál nem jelentős (Guerra, 1995) Ok: relatív szegénység (észlelt státusz) módosítja a kockázat nagyságát Szomszédság, lakóközösség kontextusa Nagyváros belső területein 2-szer nagyobb a vis.zav. aránya a külső területekhez képest /Anglia, Svédország/ (Rutter, 1975) szomszédság hatása?

3. Szomszédság kriminális cselekedete gyerekek viselkedészavarának bejóslásához hozzájárul • Mechanizmus? Gyermek életkorától függ • 10 éves kor alatt: családon iskolán keresztül közvetett hatás • Nagyobb gyereknél: közvetlen hatások • 1. Kortársi kapcsolat • 2. Szomszéd mint modell • Iskolai kontextus • Iskolai kudarcok viselkedészavar, bűnözés kialakulása • Iskolai klíma szerepe • Iskolai klíma kialakulása: tanári, és gyermeki oldal • Iskola hatása: kortársai kapcsolatokon keresztül is – direkt (társas) és indirekt (teljesítmény kudarcok) mechanizmusok

4. A kortársi kapcsolatok kontextusa Agresszió és társas kapcsolatok (elutasítás) Agresszív (proaktív) gyerekeket elutasítja a csoport nagy a kockázata az antiszociális csoportba kerülésnek, későbbi bűnözésnek Elutasított gyerek agresszíven viselkedik Agresszió: oka vagy következménye az elutasításnak? Dodge (1990): viselkedészavart mutató gyermeknél új csoportban is agresszív viselkedés csoport kizárja Olson (1992): csoport agressziója is növekszik problémás gyermek agressziója fokozódik (evokatív genotípus – környezet viszony) (a hírnév hatása a társaktól származó megítélésre) Affiliáció 9-10 éves korban: saját társas csoportja alakul ki az agresszív gyerekeknek Milyenek az antiszociális gyerekek baráti kapcsolatai?

5. Dishion (1995): 13-14 éves fiúk csoportjának vizsgálata • Barátok: szomszédságból • Aktivitásuk strukturálatlan • Sok negatív, kevés és meg nem erősített pozitív interakció • Kényszerítő, erőszakos interakció • Rövid ideig tartó barátság • Nem tanul meg proszociális viselkedést Antiszociális csoport hatása az egyénre: • Attitűdök összeolvadása • Egyéni agresszió kifejezőeszköze • Konformizmus irányában történő nyomás • Antiszociális viselkedés irányába történő nyomás (önszabályozás megszűnése miatt)

6. Serdülők kapcsolódása a bandához (Cairns, et al., 1997): • Deviáns csoport vonzza az agresszív gyereket • Agresszív gyerek belesodródik a bandába • Mennyire vonzó a („jó”) gyerek számára a deviáns csoport? • A csoport befolyása a döntő? (=differenciális asszociáció teória) • Vagy: az agresszív személyiségű gyerek keres hasonló társakat? • Benda et al. (1995): nézetek kortárs választás jutalom bűnelkövetés • utánzás • Vitaro et al. (1997) • Mérsékelt agresszió esetén (serdülőkor): a csoporttal való kapcsolat bejósolta az agresszív viselkedést • Súlyos (korai) viselkedészavar esetén és átlagos (nem problémás) gyerekeknél: nem befolyásol a csoport (esetleg a súlyos vz-nél erősítheti a csoport az agr. viselkedést) • Tehát: 1. személyiségvonás közvetíti a csoporthatást • 2. Csoporthatás erősebb lehet serdülőkorban kezdődő viselkedésnél, mint a gyerekkorban kezdődőnél

7. Folytonosság vagy változás az antiszociális viselkedésben Folytonosság (rövid és hosszú távú vizsgálatokban): minek a számlájára írható? Alapja: egyéni érzékenység kezdési életkor: a kezdés időpontja Egyéni érzékenység Hiperaktivitás (temperamentum impulzivitás és motoros nyugtalanság komponensek) bejósolta a fiatalkorú bűnelkövetést Neuropszichológiai deficit, kognitív és iskolai teljesítmény alacsony szintje: mérsékelt kapcsolat az VQ és a felnőttkori kriminalitás között (kommunikációs problémák miatt) Intellektuális és figyelmi problémák alacsony isk. teljesítmény (Maguin, Loeber, 1996) bűnözés (csak korai kezdés esetén)

8. Kezdés időpontja • Korai kezdés: legerősebb előrejelzője a viselkedészavar folyamatosságának • Mofitt (1993): két fejlődési vonal: • Korai kezdés + sok kockázati tényező = viselk. zavar fennmaradás felnőttkorig • Serdülőkori kezdés + kevés korai kockázat = bűnözés: státusz frusztráció miatt + kortársak utánzása miatt • A stabilitás és változás mechanizmusai: személy környezet interakció • Szociális kogníció torzult jellege: felhalmozódó tapasztalatok • Self: (múltbeli tapasztalatok + önértékelés + jövőbeli elképzelések + személyiségjegyek); bűnöző fiataloknál nincs lehetséges self

9. Felerősítési hatás (Elder, Caspi, 1990): új tapasztalatok is a meglévő mintázatot erősíti meg; ok: stressz esetén régi belső cselekvési forráshoz tér vissza Környezet kontinuitása Környezet kiválasztása és formálása: korábbi életkorban evokatív hatás, későbbi életkorban aktív választás (kortárscsoport, élettárs választás, felnőtti szerep korai átvétele) Alkohol és kábítószer használat A következmények kumulálódása: egy fejlődési állomás kedvezőtlen fejlődési eredménye ugródeszkaként működik a még deviánsabb útvonal felé (ugródeszka hatás vagy kumulatív folytonosság) Lánc megtörése: pozitív felnőttkori tapasztalatok (házastárs, munka, új lakóhely)

10. Alkoholizmus és drogfogyasztás mint deviancia • Szenvedélybetegségek (addiktológia): bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztása, amelynek során dependencia ( elvonási tünet) alakul ki: nem tud lemondani a szer használatról, noha a testi, pszichés és szociális ártalmakat érzi a személy • Addikció fajtái: kémiai és viselkedési (impulzuskontroll, önszabályozás zavara) • Szerhez hozzászokás alakul ki (habituáció): szer iránti igény egyre nagyobb motivációs erővé válik (elvonási tünet a hozzászokás része) • Szer: tolerancianövekedést vált ki (várt hatáshoz egyre nagyobb mennyiség szükséges) és szenzitizációt (fordított tolerancia) • Milyen anyag okoz dependenciát? Örömérzetet, kielégülés érzését keltő anyagok • Különböző utakon érhető el: • Közvetlenül az idegrendszer belső jutalmazó rendszerére ható anyagokkal: klasszikus kábítószerek (endorfinokhoz hasonló hatás)

11. Az agyi jutalmazó rendszerre áttételesen ható szerek: szorongás, feszültség kikapcsolása révén (barbiturátok), idegrendszeri készenléti állapot fokozása révén (amfetamin, alkohol), vagy speciális gátlások leépítése révén (alkohol) • Veszélyesség oka: tolerancianövekedés (gyorsasága, a pozitív hatás nagysága, a prolongált hatás károsító következménye szerint változik a szerek veszélyessége) • Dependencia lélektani oldala: szer érték lesz, megszerzés vágya egyre erősebb; így elnyom minden más társas személyes, szociálisan kívánatos értéket, motivációt konfliktus a környezettel elidegenedés a környezettől • Személyiség: testi és idegrendszeri károsodások + tudatosodás, de nem tud ellene tenni: önkárosító örvény, öndestrukció, lassú öngyilkosság (örömérzet nagyobb érték az elkerülésnél, gyógyulásnál) = szenvedély • Ilyenkor már nem tud együttműködni a gyógyításban • Korábban nincs betegségtudata, nem fogad el segítséget

12. Szenvedélybetegség: abúzus (visszaélés) talaján alakul ki nem táplálkozási vagy terápiás célból, nagyobb adagban történő, nem kulturálisan előírt módon, testi vagy pszichológiai hatás kedvéért történő fogyasztás Szenvedélybetegség: elsődleges (átlagosan ép személyiségnél) másodlagos (pszichiátriai betegség talaján kompenzációként) Alkoholabúzus, alkoholizmus Biztonságos alkoholfogyasztás mennyisége efölött káros A magyarországi alkoholfogyasztás változása Alkoholfüggőség kialakulása (5 fázis) 4.- 5. fázis átmenetének jellemzése: pszichológiai változások (az alkoholista karrier, alkoholos karakteropátia folyamata)

13. Idült alkoholizmus következményei: • Korsakow-szindróma: amnézia, kóros meseszövés (konfabuláció), tájékozódás zavara (limbikus rdsz. Károsodása) • Idegrendszeri szövődmények: polineuritisz, demencia • Pszichiátriai szövődmények: alkoholos paranoia, depresszió • Alkohollal szembeni veszélyeztetettség • Alkoholizmus kialakulásának pszichológiai tényezői (multifaktoriális betegség) • a) Családi hatások • A családi szocializáció (kórosan szoros kapcsolat, érzelmi kapcs. gyenge) • Családi deviáns minta (ivási szokások értékek) • Családi rejtett interakciós mintázat (kóros egyensúly: bűnbak képzéssel)

14. Családon kívüli hatások: • Másodlagos szocializációs csoportok (kultúra) • Stressz-fenntartó élethelyzet • Környezeti lehetőségek, elérhetőség • Címkézés, minősítés • (Nincs specifikus alkohollal kapcsolatos tényező) • Felnőttkori alkoholizmus fajtái gyermekkori előzmények • Antiszociális alkoholizmus • Fejlődéssel korlátozódó alkoholizmus vannak • Negatív érzelmi alapú alkoholizmus • Izolált abúzus • Epizodikus alkoholizmus nincsenek • A fejlődéssel kumulálódó alkoholizmus

15. Drogabúzusok Drogfogyasztás és kultúra, szubkultúra, a drog mint szimbólum Drogfogyasztás alakulása Magyarországon Drogfajták és hatásuk1. Ópiát típusú (klasszikus) kábítószerek: morfinszármazékok Révület, örömérzet (inkább pszichológiai dependencia), gyors hozzászokás, tolerancia gyorsan növekszik; a szer szedésének hosszabb távú hatásai; vénás beadás veszélye 2. Barbiturát típusú dependencia: (altatók, nyugtatók egy része is) altató hatásású (kp-i idegr.); huzamos szedéskor: öröm, feszültség csökkenés, tudati beszűkülés, részegségszerű hangulat (függőség pszichológiai és organikus); toxikus mellékhatások (beszéd, kommumik., mozgáskoord. zavara)

16. 3. Kokain, kannabis, marihuána dependencia Kellemes élmény, feszültségoldás, fáradtságérzés megszűnése, negatív szociális kikapcsolódása, révület, tudatbeszűkülés; viszonylag könnyű abbahagyni a használatát; (kristályos kokain = crack: gyors tudatváltozás, hozzászokás, agresszivitás veszélyes) 4. Amfetamin: Fáradtságérzés csökken, tudati működés felgyorsul, általános késztetésfokozás, lebegésszerű, könnyű közérzet; gyors hozzászokás, tolerancianövekedés lassú; Delíriumot, zavartságot, szorongást, hallucinációt, téveseszmét, percepciós zavart okoz, fizikai leromlás, fogyás, agyi károsodás is; 5. Hallucinogén és PCP típusú szerek: Révületkeltő anyagok, egyes tudati folyamatokat kikapcsolnak, másokat felerősítenek: tudattágító, élményfokozó hatás; gyors hozzászokás, lassú tolerancia növekedés; Személyiség dezintegráció, delírium veszély, erős toxikus hatás

17. 6. Szerves oldószerek • Tudatbeszűkítő, révületkeltő hatás; lassú tolerancia növekedés; • Erős mérgező hatás, agyi károsodás, intellektuális hanyatlás; • Drogfogyasztók köre • Drogfogyasztás szekvenciája: legális illegális szerek • Drogfogyasztás és egyéb deviáns magatartás összefüggése • Szerfogyasztás környezeti előrejelzői: • Családi hatás • Szülők és testvér drogfogyasztása: modellhatás (?) • Kortársak szerepe • Családi és kortársi hatások összekapcsolódása

18. Öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet • Az öngyilkosságal kapcsolatos elméletek: • Biológiai: génmutáció • alacsony szerotonin szint • 2. Szociológiai elmélet: • Durkheim: társadalmi integráció lazulása: egoista típusú • társadalmi integráció túl erős: altruista típusú • anómiás típusú • 3. Szocializációs elméletek: • Gold (1958): társas környezetből utánzás és azonosulás során tanulja meg az agresszió levezetését • Henry, Short (1954): frusztrációra vezethető vissza (erős vagy gyenge társadalmi kényszert lát a frusztráció mögött)

19. Kommunikációs elmélet: öngyilkosság = üzenet • Wasserman (1985): 4 kommunikációs mód • verbális nonverbális • Direkt egyértelmű kijelentés gyakorlati előkészületek • Indirekt közvetett leírás, utalás társas izoláció • Pszichodinamikus elméletek • Freud: destruktív késztetés (szuperego) + halálösztön • Abraham (1927): introjektált szeretettárgy elleni támadás + önbüntetés • Horney (1961): öngyilkosság = az ego kudarca 4 alapélménye • (reménytelenség, szenvedés, elidegenedés, dicsőség keresése)

20. Magyarország: az öngyilkosság számának alakulása, • Öngyilkosság 3 kritériuma: tudatos szándék • módszer képzete • módszer megvalósítása • Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet kapcsolata • Az öngyilkosság lélektani folyamata: preszuicidális szindróma (öngyilkossági triász) (Ringel) • Fokozódó dinamikus beszűkülés (több területen) • Agresszivitás gátlódása • Menekülés a fantáziavilágba • Öngyilkos személyisége

21. Rizikófaktorok: • Stresszkeltő helyzetek, események • Hangulat és gondolkodás változások • Alkohol és drog használata • Elmezavar • Modellkövetés • Az öngyilkosság okai Magyarországon (Buda, 1997) • Protestáns mentalitás • Modellhatás • Agresszió befelé fordítása (erőszakos bűncselekmények száma alacsony) • Közvélemény jellege • Elterjedt alkoholizmus

22. 6. Társas kapcsolatok sajátossága • Magyar kultúra személyiségformáló sajátossága • Társadalmi változások hatása (urbanizáció, mobilitás, közösségek változása) • Családi változások a társadalmi hatások következtében • Szociálpolitikai támogatások elégtelensége • Pszichiátriai szolgálat fejletlensége