320 likes | 419 Views
Oktatási Hivatal. Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság. Ducza Istvánné , igazgató. 1999. Jogszabályi háttér 105/1999. (VII. 6.) Kormányrendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról (OKÉV) Szervezet országos illetékességű központi hivatal
E N D
Oktatási Hivatal Közép-magyarországiRegionális Igazgatóság Ducza Istvánné, igazgató
1999. • Jogszabályi háttér • 105/1999. (VII. 6.) Kormányrendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról (OKÉV) • Szervezet • országos illetékességű központi hivatal • Központi Főigazgatóság + hét regionális igazgatóság • Cél • a közoktatás országos feladatait egységes, központi irányítással, de a regionális és a helyi sajátosságok figyelembe vételével, az érintett intézményekkel napi kapcsolatban állva végezze
2007. január 1. Oktatási Hivatal • Jogszabályi háttér • A 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az Oktatási Hivatalt (OH) jelöli ki • az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV), • a Felsőoktatási Regisztrációs Központ, • a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ, • a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, • valamint a „suli-Nova” Közoktatási Fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. általános jogutódjaként.
Az Oktatási Hivatal jogállása • központi államigazgatási szerv • önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság • szempontjából teljes jogkörrel rendelkező központi hivatal, feladatait • országos illetékességgel látja el • elnök vezeti • székhelye Budapest • költségvetése az OKM fejezetén belül elkülönítetten szerepel • felügyeleti szerve a minisztérium
Hatóságinyilvántartások,ügyintézés és ellenőrzés Az Oktatási Hivatal fő feladatai • Közoktatás • Szakképzés • Felsőoktatás • Végzettségek elismerése • Nyelvvizsga-ügyek
7. régió: Közép-magyarországi Regionális IgazgatóságOH SzMSz IV.2.8: a főosztályra vonatkozó szabályokat kell alkalmazniIlletékességi területe: Budapest, Pest megye.Központja: Budapest, Váci út 18. 1132
Szakképzés Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (munkaadók, munkavállalók, fenntartók) hatósági nyilvántartások, ügyintézés, ellenőrzés 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 67.§(5); 89/B.§; 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (RFKB: 13.§) 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelete a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről • regionális szakképzés-fejlesztési stratégia • decentralizált pályázat • szakképzési irányok és beiskolázási arányok
Közoktatás(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 95/A-B-C. §-ok) Érettségi vizsgák Tanulmányi versenyek Középfokú beiskolázás Országos és nemzetközi mérések, vizsgálatok Független vizsgabizottságok Szakértők ajánlása Engedélyek megadása Hatósági feladatok Regionális közoktatás- fejlesztési stratégia
Hatósági jogkörében a hivatal első fokú döntést hoz 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 13. § (1) • a maximális csoport- és osztálylétszám oktatásszervezési okokból történő túllépésének engedélyezéséről; • a Kt. 128. §-ának (17) bekezdése alapján a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának engedélyezéséről; • az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezéséről.
A Hivatal másodfokú döntést hoz 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 13. § (2) • az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelmek elbírálásáról; • a szakképzést folytató intézményekben, ill. a felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt követelményeinek teljesítésébe történő beszámítása iránti kérelemnél a szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálásáról.
A Hivatal az ágazati irányítás keretébenközoktatási állami ellenőrzés szerveként: • hatósági ellenőrzési feladatokat lát el [Kt. 95/A. §-ának (4) bekezdése], • szabálysértési hatóságként jár el [Kt. 95/A. §-a (6) bekezdésének d) pontja].
A hatósági ellenőrzés • jellegét tekintve törvényességi ellenőrzés, • az OH hatáskörét a jogszabályok pontosan meghatározzák • az OH ellenőrzi: • a jogszabályban foglalt rendelkezésekbetartását, • a jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését Célja: • a jogsértések kiszűrése, az ellenőrzött intézmény jogszerű működésének elősegítése, • a hatósági kontroll preventív hatása. Módja: • dokumentumelemzés, • helyszíni ellenőrzés.
A hatósági ellenőrzés során általában alkalmazott jogszabályok: Törvények • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; • 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról; • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; • 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről; • 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről.
Rendeletek • 307/2006. (XII. 23.) kormányrendelet az Oktatási Hivatalról; • 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; • 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról; • 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; • 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről; • 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi törvény végrehajtásáról; • 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről;
Hatósági ellenőrzéseink ütemterv alapján Kt. 95/A. § (4) • az egyenlő bánásmód követelményére, • a kötelező felvételre, • az osztály-, csoportlétszámra, • a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, • a tanulói óraterhelésre, • az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, • az alkalmazási feltételekre, • a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, • a költségvetési támogatás igénylésére, • a minimális eszközök és felszerelések meglétére, • adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára, • az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartásának vizsgálatát jelentik.
A hatósági ellenőrzés fajtái • Hivatalból indított (aközoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. §-aalapjánelkészített, a miniszter által jóváhagyott munkaterv ) • Egyedi megkeresés alapján indított (az Oktatási Hivatal rendelkezik hatáskörrel + a bejelentés • közérdekű = az OH elnökének döntése alapján indítható ) Névtelen panaszbejelentés esetében az Oktatási Hivatal az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mérlegelheti, hogy lefolytatja-e a vizsgálatot. A mérlegelés során a Hivatal azt veszi figyelembe, hogy a bejelentésben megjelölt jogsértés valóban jogsértésnek minősül-e, illetve amennyiben jogsértésnek tekinthető, mennyire sérti a közoktatási intézmény, pontosabban a gyermekek/tanulók jogait.
Hatósági ellenőrzés eredményeként feltárt jogszabálysértések következményei • Az Oktatási Hivatal felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanságmegszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját. • Eljárást kezdeményez • Felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot (az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni). • Szabálysértési eljárást folytat le felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy annak kiszabása nélkül. • A semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít. • a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében, • a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizető szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére, • az oktatásért felelős miniszternél.
Felügyeleti bírság megállapításakor figyelembe vesszük:(Kt. 95/B. §) • a) a jogsértés súlyosságát, • b) a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását, • c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát, • d) a jogsértéssel okozott kárt, • e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az arra irányuló szándékot, • f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát, • g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét, • h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)-g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.
Hatósági ellenőrzéseink 2006 - 2008 Utóellenőrzések a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok pótlása, a hibák kijavítása; jogszerű működés ellenőrzése; jogellenes állapot megszüntetése; jogszabályi előírásoknak megfelelő működésének utóellenőrzése Kiemelt ellenőrzések (2006 – 2008) • az óvodai felvételek, különös tekintettel a kistelepülésen élő, halmozottanhátrányos helyzetű gyermekek felvételére vonatkozó rendelkezések megtartásának hatósági ellenőrzése; • az önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmények alkalmazási feltételekre, csoportlétszámokra, foglakozási időre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartásának és a kötelező (minimális) eszköz és felszerelési jegyzék teljesítésének hatósági ellenőrzése; • a kollégium vonatkozásában a normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylése, az igénylés alapjául szolgáló tanévre vonatkozó tanügyigazgatási dokumentumok, biztosítandó szolgáltatások vizsgálata; • a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények és fenntartóik normatív állami hozzájárulása igénylésére és az alkalmazási feltételekre vonatkozó rendelkezések megtartásának hatósági ellenőrzése.
a költségvetési hozzájárulás igénylésére, annak jogszerűségére, az alkalmazásifeltételekre és a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartásának hatósági ellenőrzése; • igénylő adatlapokon feltüntetett létszámadatok megalapozottságának és valódiságának, valamint az igénylés jogszerűségének vizsgálata; • az ellenőrzés időpontjában a jogszabályi előírásoknak megfelelő dokumentumok megléte, a rendelkezéseknek megfelelő vezetése; • jogszabályi előírásoknak megfelelő működés ellenőrzése - tanügyigazgatás, maximális csoport-, és osztálylétszámokra vonatkozó előírások betartása, foglalkoztatás, kötelező (minimális) eszköz-és felszerelési jegyzékben foglaltakteljesítésének vizsgálata; • az érettségi vizsga szervezésének és iratkezelésének hatósági ellenőrzése.
A 2008/2009-es tanév hatósági feladatai, szakmai ellenőrzései • Óvodai felvételek ellenőrzése, különös tekintettel a kistelepüléseken élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételére. • A nevelési-oktatási intézménynek az Oktatási és Kulturális Minisztériummal kötött közoktatási megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzése: a kötelező tanügyi dokumentumok vezetése a jogszabályi előírásoknak megfelelő-e, a megállapodással kapcsolatos intézményi döntések és intézkedések megfelelnek-e a megkötött közoktatási megállapodásnak és a jogszabályi előírásoknak, a támogatással érintett gyermekek/tanulók vonatkozásában az alap-hozzájárulások igénylését megalapozó dokumentumok vizsgálata • A nem szakrendszerű oktatásra való felkészülés, továbbá a nem szakrendszerű oktatás megszervezésének szakmai ellenőrzése általános iskolákban. • A szakiskola 9-10. évfolyamán a gyakorlati oktatás és szakmai alapozó elméleti oktatás tantárgyainak, • valamint a szakközépiskola 9-11. évfolyamán a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás elméleti tantárgyainak, valamint a közismereti tantárgyaknak az oktatási folyamatba történő beépülésének szakmai ellenőrzése.
Szabálysértéssel kapcsolatos feladatok ellátása • A Közoktatási törvény 95/A. §-a és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 35. § i) pontja alapján jár el az Oktatási Hivatal szabálysértési hatóságként. • Az egyes szabálysértési tényállásokat a szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. Rendelet 142. §-a határozza meg az alábbiak szerint: • Aki • a) az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi, • b) az előírt engedély hiányában iskolai oktatást, kollégiumi nevelést folytat, • ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki a) a tanulót, a szülőt vagy a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján létrehozott szervezeteiket a közoktatásra vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, b) anélkül, hogy a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint erre jogosult lenne, szakértői véleményt készít, c) a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki a) az iskolai oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg, b) a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, c) a gyermek-, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(4) Aki a) a közoktatás információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti, b) az állami vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól szándékosan eltér, c) az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi, d) a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (5) Aki a gyermeket, tanulót a közoktatásra vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönbözteti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (6) Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott szabálysértések miatti eljárás az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik.
Az összes szabálysértési eljárás során alkalmazott szankciók
Kt. 95/A.§ (4) alapján az OH együttműködik társszervekkel, hatóságokkal • Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal • Egyenlő Bánásmód Hatóság • Oktatási Jogok Biztosának Hivatala • Magyar Államkincstár KMRI • szakminisztériumok • Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
Elérhetőségek OH KMRI www.oh.gov.hu Ducza.Istvanne@oh.gov.hu 06-1/483-3580