Az autonómia szellemi és gazdasági korlátai, és lebontásának lehetőségei a kistelepüléseken

1. Az autonómiaszellemi és gazdasági korlátai, és lebontásának lehetőségei a kistelepüléseken Bozzay Balázs BFH Európa Kft.

2. Miért fontos a kistelepülések megőrzése? • Miért kell ezzel ma foglalkozni? „Az állam feladata, hogy arra ösztönözze az embereket, mozduljanak el onnét, ahol vannak. Ha falun maradnak, a gyermekeik helyzetét rontják, mert a kistelepüléseken nem lesz rendes egészségügy, rendes közlekedés. Aki a kistelepülések érdekeit védi, valójában az ott élők és azok gyermekei ellen beszél. „ (egy magyar kormányzati vidékpolitikai főtanácsadó, egy nyilvános kerekasztal beszélgetésen – 2006. május 20.)

3. Kistelepülések - Nyugat-Dunántúl • lakosság közel 44 %-a él itt (népszámlálás) • a valamilyen védelemben részesülő természeti területek közel 90 %-át őrízve • a művelt szántó- és erdőterületek közel 95 %-t művelve • régiós települések 80 %-a 1000 lélek alatti

4. Kistelepülési folyamatok a Nyugat-Dunántúlon • Nyugat-Dunántúl - jelentős gazdasági erő, de koncentráltan, „nagyvárosokban” • erősödő urbanizációs és dezurbanizációs folyamatok egyaránt • erősödő gazdasági verseny, koncentráció, közigazgatásban centralizáció • kistérségek szerepének erősödése megye és települések rovására • elöregedő, szociálisan hátrányos helyzetű kisfalvak • kistelepülések csökkenő gazdasági mozgástere, romló anyagi helyzete

5. Autonómia feltételei • választási, döntési, végrehajtói jogkörök terén szubszidiaritás, decentralizáció megvalósulása • egészséges környezet • társadalmi mozgástér megléte • gazdasági mozgástér megléte • szellemi kapacitások megőrzése, fejlesztése

6. Az autonómia céljai Répceszemerén • gazdasági mozgástér megteremtése • életerő, szellemi háttér megerősítése • belső erőforrásokra építkező közösség megőrzése • szellemi vérfrissítés, pozitív energiák vonzása • kitörési lehetőségek • megújuló energiaforrások hasznosítása • volt evangélikus iskola hasznosítása • elérhetőség javítása

7. Mik lehetnek a gazdasági mozgástér bővítés eszközei? • mezőgazdaság • ma településenként 1-2, jellemzően nem helyi tulajdonú gazdaság dominál • helyi gazdaságok már csak nyomokban • helyi ipar • kereslet hiányában csak „exportra” dolgozhat • termelés törekszik a kereslet közelébe húzódni • helyi szolgáltatások • fizetőképes kereslet hiánya – településméret, anyagi helyzet, piaci verseny • kívülről beáramló jövedelmek • ingázás - alvófalvak • ENERGIA ELLÁTÁS

8. A megújuló energiaforrásokra hasznosítása előnyei falvakban • rendelkezésre állnak!! • a beruházásokba bevonható közösségi forrás és magántőke is • a megtermelt energia piaca biztosított – helyi igények kielégítése vagy garantált közösségi átvétel • biztos illeszkedési pont ez EU kiemelt fejlesztési irányaihoz – esély a felzárkózásra • a helyben tartott energia kiadások és/vagy a plusz bevételek fűtik a gazdaságot • csökkentik az egyébként egyre inkább erősödő függését a kisközösségeknek

9. Alkalmazásukkal elérhető hatások • települések (intézmények és lakosság) kiadásai csökkenése (olcsóbb működtetés, energetikai korszerűsítés) • a térségi tőke helyben maradása • szolgáltatások iránti kereslet növekedése • közösség tartásának erősödése • települési arculat javulása • földtulajdonosoknak biztos helyi piac, helyi gazdálkodás megerősödése • környezetállapot, tudatosság javulása • Szellemi megújulási kényszer hatásai

10. Biomassza hasznosítási lehetőségeRépceszemerén • Saját terület és bevonható területek – elégséges az energia ellátáshoz • Rövidtávon megvalósítható biogáz erőmű, energia ültetvény létesítése, faapríték üzem létesítése • Középtávon (7-15 év) megvalósítható bio-szolár távfűtőmű, pellet üzem

11. A szélenergia hasznosítás lehetősége • Országosan is kiemelkedően jó adottságok – szélerőművek, szélerőgépek • Elsősorban magántőke bevonását igényli • PPP konstrukció lehetséges, kívánatos • 12 MW szélerőművi és 2 x 3 kwh szélerőgép kapacitás kiépítése reálisan megvalósítható

12. A napenergia hasznosítás lehetőségei • Gazdaságosság, megvalósíthatóság szempontjából sorrendben az Idősek Nappali Otthon, az óvoda és az iskola esetében vizsgálható egyáltalán a megtérülés ideje • Lakossági szinten egyedi döntést igényel – összesen mintegy 3000 nm-en lehetne kiépíteni, jó fekvésű tetősíkok • 30 % közösségi támogatást igényel, még az emelkedő gázár mellett is

13. Avízenergia hasznosítás lehetőségei • Répce révén egyedi lehetőség, bemutató modellként, belső energiaellátásra alkalmas (lásd Katselsdorf mintája) • Kis vízi erőmű (100 kwh teljesítmény alatt) lehetséges • Megvalósíthatósága elsősorban gazdaságosság szempontjából kérdéses – közösségi célok, társadalmi haszon vizsgálatával reális • Közösségi támogatást igényel – önkormányzati és/vagy PPP konstrukció lehetséges, tisztán üzleti lehetőség kevéssé.

14. Szervezeti keretek, feltételek • Önkormányzat kezdeményezőkészsége és menedzsment képessége alkalmas keretfeltétel • szükséges egy új közösségi szervezeti keret létrehozása • Külső kapacitások bevonása szükséges az autonóm útra kerüléshez (projektfejlesztés, forrásbevonás, megvalósítás) • Hazai modellként szolgálhat sok hasonló kistelepülés számára

15. A megvalósíthatóság pénzügyi lehetőségei • Önkormányzat saját erőforrásai egyik esetben sem teszik lehetővé a teljes mértékben saját megvalósítást • Minden esetben igényelnek a közösségi hasznosítású projektek EU és/vagy hazai támogatást (megújuló energiaforrások hátránya a közvetve támogatott, és versenyelőnyben levő fosszilis energiahordozókkal szemben) • Több lépcsőben valamennyi fejlesztés megvalósítható a helyi közösség részvételével – a keletkező nyereség közösségi életminőség javító fejlesztések forrása lesz 6-8 évtől kezdőd időszakon túl

16. Köszönöm a figyelmet! Bozzay Balázs BFH Európa Kft. 9700 Szombathely, Petőfi u. 21. Tel.: 94/501-380 www.bfh.hu